Amikor ilyen fura dolgok jönnek, mindig aggódással kezdi az ember. Például azzal, hogy Hong-Kong mennyire Kína. Mert tény, hogy ez a Wayteq navigációs készülék ott készült. Nem tudom, hogy ez mekkora minőségi különbség mondjuk Shenzenhez, vagy más kínai nagyvároshoz képest, de tessék elhinni, hogy ha a kínaiak jót akarnak csinálni, akkor az jó lesz. Ha pedig véresen olcsót kérnek tőlük, akkor meg vacak.
Egyébként meg fellélegezhetünk, hogy végre valami, ami se nem iGO, se nem Tom-Tom, mivel a Wayteq a Sygic Drive nevű navigációs szoftvert telepítette. E mellé jutott bele rengeteg extra fícsör, a hezitáló vásárlók meggyőzésére. A legfontosabb talán az, hogy bluetooth-on az x960BT képes rákapcsolódni a mobilunkra, és nem csupán telefonkihangosítóként hajlandó működni, hanem internetkapcsolattal elvileg ezer más dologra is képes. Azon kívül, hogy médialejátszóként is működik, zenét hallgathatunk, videót nézhetünk – még flash-t is –, van benne e-book-olvasó, sőt még FM-transzmitter is. Vagyis első közelítésben öt colon úgy odaver az iPadnek, hogy csak na.
Ezek után érdemes megnézni az árait: navigációs szoftver nélkül a legolcsóbb, kábé 24 ezer forint, míg a legdrágább verzió, teljes Európát tartalmazó Sygic 3D-vel 36 ezer forintért adják. 45 ezerért már három év frissítés is jár a szoftverhez, ami nagy érték, tessék elhinni. Akinek még ma sincs Megyeri-hídja az Igóján, tudja ezt. (Az árak a jövő héttől érvényesek, most még picivel drágább.)
A Wayteq ajánlata tényleg jól hangzik. Nemrég még én is azt hittem, hogy egy ilyen berendezéssel ki lehet váltani mondjuk egy tabletet, ha csak arra venném, hogy a hosszú utakon tudjuk valamivel szórakoztatni a gyerekünket. Rá kellett jönnöm, hogy ez már csak azért sem lehetséges, mert az idő többségében amúgy is megy a navigáció. És olyankor nincs Peppa malac, meg Chuggington.
Vagyis a Wayteq sem sokkal több, mint egy navi. Nekem ráadásul úgy tűnik, hogy ezek a Windows Mobile-alapú PNA-k kezdenek visszaszorulni az okostelefonok mellett. Akinek csak elvétve kell, annak jó lehet bármilyen androidos mobil Google-alapú navija is. Ha meg nagyon fázik az adatforgalomtól, offline navigáláshoz megveheti ugyanezt a Sygic-progit, ha pedig iPhone-ja van, akkor az Igót is.
Az ilyen nagy, külön navigációk felhasználóinak tehát egyre inkább csak azok maradnak, akik profik, azaz állandóan navigálniuk kell, és kicsi számukra egy telefon képernyője. Erre tökéletes az x960 ötcolos kijelzője, ami nem nyújt káprázatos kontrasztot, szikrázó színeket vagy extrém betekintési szögeket – gondoljunk az árra – ellenben a maga fakó módján ugyanúgy leolvasható marad még napsütésben is, ha nem éri közvetlen napfény. A fényerőszabályzása automatikus, és tényleg jól követi a külső fény változásait. Az ínyenceknek egyébként árnyékolót is árul a Wayteq, ha minden kötél szakad.
Maga a készülék jó minőségi benyomást tesz, a ház gumírozott tapintású, mint egy Renault ablakemelő gombjai. Mindössze egyetlen gombja van, ami a bekapcsolásra szolgál. Van benne egy kis műanyag toll is, amit elegánsan sztájlusznak illene hívni, ez szolgál az érintőképernyő kezelésére. Az érintőképernyő persze nem egy kapacitív, multitouch-os csoda, vagyis ilyen szempontból egy ma kapható legolcsóbb androidos mobil is túltesz rajta. Engem az zavart a legjobban a kezelésben, hogy például országválasztáskor nincs oldalt egy görgetősáv, így a listát kell böködni, és nagyon vékonyka határvonal választja el a rábökést a továbbítástól. A másik nemszeressem dolog az a dupla klikk, ami egérrel biztos működne, de itt pálcika van.
Ami a csatlakozókat illeti, kellemes nosztalgiával néztem a mini-USB-t a Wayteq-en, mert a micro-USB az új divat, pedig egy tucat drótom passzolna a másikhoz. Van 3,5-es fülhallgató-kimenet is, plusz egy micro-SD kártyahely. A tartó elég kompakt, kis masszív cucc, viszont erősen döntött szélvédőnél célszerűbb állítva odacuppantani valamilyen vízszintes felületre, ha van ilyen.
Az x960-asra telepített Sygic-navigáció, amelyet azzal ajánlanak, hogy mifelénk a Tom-Tom térképeit használja, egészen használható, bár ennek is meg kell szokni pár gyagyáját. Ha mindenáron hibát keresnék, leginkább az a fő baja, hogy túl sokat tud. Egy átlag nagymamát és más dilettánsokat kapásból elriaszt az, ha hosszú menük mélyén pötyögni, márpedig itt ez megesik.
Ami a grafikát illeti, jó, bár én nem a londoni Tower háromdimenziós képében gyönyörködtem, hanem inkább a dunaszerdahelyi panelekében, amihez nincs túl nagy szükség a grafikus mag csúcsteljesítményére.
Maga a vas elég jó a gépben, kétmagos ARMv11-es procija van (500 MHz), ami még nekem sem mond sokat (részletes specifikáció itt olvasható). Az viszont tény, egy kábé 1900 kilométeres útvonalat negyedannyi idő alatt számolt ki, mint a lassúság etalonjaként használt, Telesystem névre felcímkézett honfitársa (Centrality Atlas III, 375 MHz) a múltból. A Wayteq előnye még, hogy képes teljesen kikapcsolódni, amikor nem zabál, mégis egész normális idő alatt észhez tér. Ha viszont csak készenléti állapotba ringatjuk, gyakorlatilag azonnal üzemképes. Ha álmából felébresztjük, hamar talál műholdat és nem veszíti el őket szem elől.
Az összehasonlítás a régi készülékkel adta magát, hisz tavaly egy Beckerrel mértem össze, így tudhatnánk, mi a rangsor a három navi között, itt nyilván az első két hely kérdéses, a harmadik nem, az stabilan a Telesystemé. Azonban a nálunk járt Wayteq tesztkészülékben nem volt Spanyolország-térkép (és még hiányzott pár európai ország, pl Portugália), noha a tavalyi próba egy Óbuda-Barcelona út kiszámítása volt, szigorúan a legrövidebb úton. Ez sokkal komolyabb számítási feladat, mint a leggyorsabb út megkeresése, hisz ezernyi csomópont és útszakasz kombinációját kell végigpróbálni.
Végül egy bretagne-i francia város, Dinard egyik szállodáját programoztam be. A távolság kábé ugyanaz, és a francia úthálózat is van annyira kusza, mint a spanyol. Íme a kis összehasonlító videó:
Nem akarom lelőni a poént, de valószínűleg azt hitték a Sygic-nél, hogy nincs olyan elmebeteg, aki ehhez hasonló útvonalat számoltatna a programmal. Hát kérem, van. A Wayteq úgy egymillió útvonal-variáció kiszámolása után hibaüzenettel feladta a harcot, míg az Igo8 heroikus lassúsággal kiszámolta az 1900 kilométeres szívatást.
Mivel a próba célja pont a számítási teljesítmények közötti különbség érzékeltetése volt, szerettem volna egy mért edzésidőt produkálni a Wayteq-kel is. A Q2-ben ugyanezt kellett kiszámolni, de itt már a leggyorsabb útvonalat kellett megkeresni. Nagyon egyértelmű volt az x960 előnye. Azt persze érezni, hogy a tavalyi Beckernél valószínűleg nem gyorsabb, mivel a Becker ugyanezt Barcelonába fél perc alatt számolta ki – csak hát az eltérő útvonalak miatt nem korrekt az összehasonlítás.
Az idők mérése mellett illene megnézni, hogy az útvonal valóban jó-e, de sajnos egy Budapest-Dinard túrára nincs idő egy navi kedvéért. Mindenesetre a Sygic a gyakorlatban néha kicsit furcsa racionalitás mentén számol. Amikor a Hyundai i30 tesztjéért Dunaszerdahelyre navigáltam vele, makacsul Komárom felé vitt volna. Ezért kiszámoltattam vele Győr érintésével is az utat, és mindössze egy perc különbség miatt akart a szlovák kis utakon vinni a magyar autópálya helyett. Mivel ez a gyakorlatban nem eltérés ilyen távon, nekem sokkal jobban tetszik a mai Igo logikája, hogy ilyenkor megad két-három jó lehetőséget, és döntsön az ember. Bár tény, hogy a matek szerint igaza van, csak hát az ottani teher- és traktorforgalomban ez a matek nem feltétlenül érvényesül.
Az is el kell ismernem, hogy a Sygic térképe nem annyira pontos, mint egy aktuális Igo, ahogy a hivatkozott Tom-Tom sem. A gyakorlatban persze használható különösebb gond nélkül, de akad pár hely, ahol téved, vagy erősen más sebességhatárokat írt ki, mint ami a valóság. Az utasításai egyébként jól követhetőek, ha már megtanultuk a Sygic logikáját, talán az egyedül a bosszantó, hogy azokat a kereszteződéseket is bemondja, ahol simán egyenesen kell továbbmenni. Cserébe viszont nem mondogatja azt, hogy újratervezés.
Ha a fordítóknak tehetnék javaslatot, érdemes lenne a jármű megadását egyértelműbbé tenni, mert az ember kicsit meghökken, ha az odahajtani és az odamenni között kell választania, holott ez az autóval/gyalog téma lenne.
Mint navi, teljesen megállja a helyét a készülék, viszont az extra szolgáltatások tényleg csak szükségmegoldásnak tűnnek. Az persze nem komoly gond, hogy az alkalmazások kétféle grafikai stílusban készültek, így némelyiknél egy x-re bökve léphetünk ki, míg másoknál egy rendes power-gomb szolgál ugyanerre – eleinte nem mertem használni, nehogy kikapcsoljam a készüléket. Aztán rádöbbentem, hogy néhol a navigáció menüjéből is a power-off jelenti a kilépést.
Maguk az alkalmazások nem túl szofisztikáltak, noha a mai divatnak megfelelő ikonos főmenüből indulnak, mint egy Iphone-éi. A zenelejátszó végtelenül primitív és csak lejátszási listára véve hajlandó egy album számait lenyomni, majd azokat törölni kell, ha mást hallgatnánk. De cserébe szinte mindent lejátszik, még OGG-ot, AAC-t is. A videólejátszó jól kihasználhatná a 16:9-es képernyőt, de ennél már feltűnő a színek fakósága, ahogy a fényképeknél is. Én lusta voltam 800 x 480-as méretre divx-eket konvertáni, csak a telefonomban lakó, kisebb méretű MP4-es rajzfilmeket próbáltam ki rajta, ezeknél a hang néha érezhetően késett, néha meg nem.
Az FM-transzmittert próbáltam, de a Toyotám rádiója nem volt hajlandó befogni a jelet, elvileg pedig lehetne így MP3-at is hallgatni, de a navi női hangja is szólhatna a rádióból. A bluetooth viszont könnyen összehergelhető volt a telefonnal, működött is a kihangosítás, viszont az adatkapcsolathoz már sokat kellet volna vergődni, feladtam. Pedig van rajta Opera Mini, de egy androidos telefonnal az ember nem akar a naviján netezni.
És a végén a legviccesebb momentum, a Windows, hisz a Wayteq eme készüléke WinCe 6.0 alapú. Ebbe a csapdába az Exporer ikonra kattintva sétálhat be az ember. A készülék ekkor figyelmeztetőleg megkérdi, hogy tényleg akarod-e. Ha igennel felesz, az évszázad rejtélyét kell megfejtened.
Ekkor ugyanis egy kis komplett Windows indul el a gépen, a Win95 grafikájával. A vicc az, hogy az ikonok akkorák, mintha egy rendes monitor pixelméretéhez lennének belőve. Van start menü, fájlkezelő, meg még pár alap-Windows dolog, no és még egy Opera Mini. Erre ráböktem, és lám, megjelentek a felhasználási feltételek, de OK-gomb nélkül. Így aztán se előre, se hátra nem lehetett lépni, sőt,a programot sem tudtam leállítani. Maradt a reset.
Ekkor már érdekelt a Windows-probléma, beléptem megint. Itt ugyanis feltűnt, hogy nincs semmiféle kilépési lehetőség, csak a Suspend (készenlét) gomb jelent meg ott, ahol az ember a kilépést keresné a start menüben. Ám Supend után bekapcsolva megint a Windows-ban kötünk ki, Alt+Ctrl+Del hiányában ismét marad a hard reset, a készülék hátuljába süllyesztett gombbal. Végső kétségbeesésemben átballagtam az Index Tech rovatához, ahol Stökit (ö amolyan góré-féle, rovatvezető és köztiszteletben álló munkatárs) megkértem, lépjen már ki. Róla nem árt tudni, hogy volt már pár kütyü a kezében, de ő sem tudott megbirkózni a kilépéssel, illetve az Opera felhasználási feltételeivel. Viszont jókat röhögtünk kínunkban. (A használati útmutató a belépés leokézásáig részletezi a dolgokat.)
Végül Vályi Pista oldotta meg a rejtélyt, gondolom a belengetett sör volt a fő motiváló erő: gyakorlatilag úgy pöckölte végig az érintőképernyő minden egyes pixelét, mint egy számítógépvezérelt hímzőgép. Az Operánál az alsó határoló szürke csík (!) volt a továbblépés kulcsa, vakuljon meg a lovam, ha nem. A Windowstól pedig egy GPS-ikon megbökésével lehetett szabadulni, de itt is megjelent valami figyelmeztetés, hogy adóellenőrzésre számíthatsz, vagy valami hasonló, ha igennel válaszolsz. Persze juszt sem a navigációs programhoz vitt, hanem szimplán a főmenübe, de a lényeg: buktam egy sört.
Itt a végén illene elárulnom, hogy megéri-e a pénzét. Azt hiszem, egy Igóval feltétel nélkül megérné. Ám pont azért tud ennyivel olcsóbb lenni, mint mondjuk egy hasonló méretű Becker, hogy picivel gyengébb a hardver, haloványabb a kijelző, egyszerűbbek a szoftverek és a maga a navigációs adatbázis is. Azaz az ár/érték aránya minden hülyesége ellenére rendben van, nem fagyogat, és hasonlók, a működési sebessége navigáláskor rendben van, és a kivitelezése is meggyőző: azaz egy jó közepes kütyü, közepes áron. Ennek ellenére nem hiszem, hogy pont ez a navi fog netes közösségi közlekedési szolgáltatásokkal tarolni, médiacenterként működni, vagy hasonlók. Egyszerűen nem erre való.
Kapcsolódó blogposztunkban hozzászólhat!
