A kölkök nem bírnak magukkal a hátsó ülésen? Verekedés és háttámlarugdosás lesz a vége, ha akár csak tíz perces útra indulnak? Egy több órás utazás kész rémálom, mert nem tudják mivel lefoglalni magukat? Na, ezt szorozzák be tízzel, hússzal, esetleg harminccal: ilyen lehet egy busznyi unatkozó utast szállítani órákon át. Persze a felnőttekkel kevesebb a baj, nem hisztiznek, nem rángatják a másik ülését, de egy unalmas utazás az ő idegeiket is kikezdi.
Márpedig egy buszos vállalkozásnak, utazási irodának nagyon nem jó, ha a túrához kellemetlen élmények kapcsolódnak. Kemény a verseny, a fapados repülőjáratok gyorsabbak, az áruk is versenyképes, de mindenhová még nem lehet közvetlen járatot találni. Ha esetleg valaki fél a repüléstől, vagy egyéb okból nem megoldás a légi transzport, marad a busz-vonat. Egy rövid Budapest-München út is simán tíz óra egy menetrendszerű járaton, nem csoda, ha valaki elunja az életét is. Egy ügyes szolgáltató ilyenkor filmet vetít a buszon. Két-három monitoron megy ugyanaz a film, akár tetszik, akár nem.
Egy hosszabb repülőúton persze más a helyzet, az előttünk lévő ülés háttámlájába szerelt monitoron témák szerint rendezett filmekből lehet válogatni, zenék közül mazsolázhatunk, de akár videojátékot is játszhatunk. Valami hasonló rendszer megalkotására tett fel sok pénzt és munkát a Dension, amihez pénzbeli támogatással az állam is hozzájárult. A cél egy digitális hálózat létrehozása, amely költséghatékonyan alkalmas a buszokon ülőket órákon át szórakoztatni, jó minőségű képpel, hanggal és nem utolsósorban választékkal átsegíteni a több órás utazások kínjain.
A sajtótájékoztatón megtudhattuk, hogyan változott utazás közbeni zenehallgatási szokásunk az elmúlt közel száz évben. Érdekes volt évszámokkal együtt látni, mikor kezdtek el különböző technikai megoldások teret nyerni a mindennapokban. Talán még ennél is érdekesebb, ha mi magunk tekintjük át (nagyon nagy vonalakban) az autós zenehallgatás történelmét.
A harmincas években a tehetős polgárok vásárolhattak komoly pénzekért rádiót az autójukba. A legelső, kereskedelmi forgalomban kapható autórádiót a Motorola dobta piacra, ez volt az 5T71-es modell. Ez, az akkoriban 120 dollárba kerülő szerkezet egészen megdöbbentően épült fel. Természetesen volt külön hangszórója, amit egy fa dobozba építettek, ezt csatlakoztatták magához a rádióhoz, amit aztán szinte bárhová be lehetett építeni, mert a kezelőgombok, tekerők külön egységre kerültek, amelyet a kormányoszlopra lehetett csavarozni. Nem is olyan régen óriási felárakat kellett fizetni nemhogy egy multikormányért, de egy kormányoszlopra szerelt kezelőegységért is, pedig a világ legelső autórádiója is így működött. Igaz, a maga korában igencsak drága dolognak számított: egy Ford B modellt, V8-as motorral 500 dollárért lehetett kihozni a kereskedésből, innen nézve 120 dollár egy rádióért bitang összeg.
A rádiók kezdtek egyre elérhetőbbé válni, a tranzisztorok elterjedése jót tett az iparnak. A hatvanas években jöttek a kompakt kazettás magnók (hála érte a Philipsnek), nyolcsávos kazetták, sőt, egy időben a kocsiba szerelt lemezjátszóval is próbálkoztak. A csatából a kompakt kazetta került ki, mi már csak egyszerűen kazettának hívtuk, de a nyolcvanas évek elején a Philips és a Sony közös fejlesztésének köszönhetően megjelentek a kompakt lemezek, a CD-k. Nagyjából a CD-nek is húsz jó éve volt, mert manapság a kilencvenes évek óta terjedő MP3 (vagy más) formátumú fájlokat digitális eszközökön hurcibáljuk. Természetesen ez a digitális technika a nagyüzemi autós szórakoztatás alapja is, de most már ott tartunk, hogy zenék mellett filmet is játszhatunk a kocsiban.
Azonban hiába fér el egy lassan már láthatatlan méretű adathordozón sok száz órányi zene, esetleg több film, valahogy meg is kel hallgatni/nézni őket. Egy buszon, vagy más tömegközlekedési eszközön pedig azt is meg kell oldani, hogy mindenki lássa, hallja, amit szeretne, és azt lássa és hallja, amit ő szeretne. Ezt oldották meg a densionos fejlesztők: egyszerre akár nyolc film is futhat a fedélzeti rendszeren, mintha a tévét nézné az ember. Természetesen a videócsatornákon kívül zenei listákból is válogathatnak az utasok. A rendszer lehetővé teszi akár azt is, hogy a buszon mindenkinek saját monitora lehessen, a fejegységhez csatlakoztatott vezérlőegységeket, így az azokhoz kapcsolódó monitorokat, hangszórókat speciális beállításokkal működtessék. Így megoldható az is, hogy a motorhoz közelebb ülőknél a hangerő valamivel magasabb legyen, mint a zajforrástól távolabb ülőknél, de a hangzáskép is szabadon állítható minden vezérlőegységnél. A gyors jeltovábbításnak köszönhetően nincs fáziskésés az legelső és a leghátsó monitorok közt.
Sok egyéb előnye mellett érdemes kiemelni, hogy a rendszer saját .voy kiterjesztésű fájlokkal dolgozik, amelyet a Voyagerhez adott szoftver segítségével bármilyen szokványos kiterjesztésű fájlból elő lehet állítani – így biztosítva, hogy a digitális jogkezelési díjak ne okozzanak fejfájást az üzemeltetőnek. Segít abban is, hogy a sofőrnek, vagy bárki másnak ne sikerülhessen egy ki tudja honnan letorrentezett anyagot lenyomni a gép torkán, mert nem játssza le, ha a fájlt nem a kapott tartalomkezelővel konvertálták.
Az alapokat felhasználva három különböző rendszert fejlesztett ki a teljesen magyar tulajdonú, és Magyarországon termelő Dension, így mindenki az igényeinek megfelelően választhat a Voyager Elite, Voyager Audio/Tour Guide illetve a Voyager VIP közül. Fontos megjegyezni, hogy a folyamatos fejlesztésnek köszönhetően lehetőség van például a Voyagert összekötni GPS rendszerrel, így egy vezetett városnézés során az adott pozícióhoz érve az utasok automatikusan juthatnak képi és hanginformációhoz. Ilyenkor ne csak arra gondoljunk, hogy szól a gép: „Helló turiszt, tu dö rájt szájd ju ken szí dö Buda Vár...” és mutatja a vonatkozó képanyagot. A túra bizonyos pontjain, hogy elegánsan fogalmazzunk, kereskedelmi üzeneteket is tud közvetíteni a résztvevők felé. Hiszen mindenkinek jó, ha tudják, a városnak melyik pontján kapni egy jó goulasht, hol érdemes az akciós textiláruk közt válogatni, melyik kiállítást érdemes megnézni. A turista információval, a busz üzemeltetője és a hirdető csilingelő forintokkal lehet gazdagabb.
Nem csak azért melengetheti honfiúi/-leányi keblünket a büszkeség, mert egy újabb magyar fejlesztés, egy hazai termék került a piacra, de az is fontos információ, hogy versenyképes áron kínálják a rendszert, ráadásul a szakemberek szerint könnyű és gyors az akár utólagos telepítés is. Kimondhatatlanul kíváncsiak vagyunk továbbá arra is, mikor találkozunk az első Voyagerekkel valamelyik frekventált városi tömegközlekedési vonalon. Mert azért nem csak kontinenseket átszelő járatokon lehet ám végtelennek tűnő időt eltölteni, sokan örülnének, ha a lassan 350 Forintos jegy mellé hangulatjavító szolgáltatásokat is kapnának. A jó időben, megfelelő helyen lejátszott klipeket az utazóközönség biztosan értékelné.
