Ne cseréljen akkumulátort, ha nem muszáj!

Technika: akkumulátor ellenőrzése

2012.12.06. 17:08

Valószínűleg mindenkivel előfordult már, hogy egy hideg reggelen a kulcs elfordítására (vagy a kar meghúzására, kispolszkisok, szevasztok) csak egy hervadt kettyenés, vagy némi fáradt és lusta enyenyézés hallatszott, majd néma csend. Ha ön is járt már így, de többé nem szeretne, most elmondjuk, mit tegyen.

Ellenőrizze az akkumulátor környékét!

A leggyakoribb hiba az egyébként egészséges, működő akkumulátorok rossz kontaktusa. A laza vagy szennyeződött akkusaru átmeneti ellenállása annyira megnő, hogy képtelen lesz átvinni a töltést. A fehér bokrosodás forró vízzel, vagy pólustisztító kefével könnyen tisztítható, az oxidációt csak finom csiszolással lehet eltávolítani. Érdemes ellenőrizni az akkukábelek túlsó végét is, ha elérhető, a testkábel elégtelen csatlakozása is jellemző hiba. Törölje szárazra az akkufedelet is – ritkán, de előfordul, hogy a lecsapódó nedvesség rövidre zárja a két sarut, és szép lassan koptatja az akku töltését.

Nézze meg, van-e elegendő töltés!

A ma használatos autók többsége alapjáraton, a nagyobb fogyasztók nélkül 13,5-13,6V-ot tölt, ez a szükséges minimum. Ha bekapcsoljuk a fényszórót, a fűtőventillátort és a hátsó szélvédő fűtését, ez leeshet néhány tizedet, de a fordulatot 1000 f/p fölé emelve vissza kell emelkednie a fenti szintre. A töltőfeszültség maximuma nem mehet 14,4V fölé, ez ugyanis durva buborékképződést okoz az akkumulátorban, ami nagyon gyorsan tönkreteszi a cellákat. (Néhány modern típus mellesleg gond nélkül tölt a határfeszültség felett is, ezek azonban általában speciális kivitelű akkumulátort használnak.) Ha a generátor működget, de túl keveset vagy túl sokat tölt, ne rohanjunk azonnal feszültségszabályzóért. Egyben érdemes vizsgálni a töltőrendszert, mert a szabályzó rossz működését a diódasor is okozhatja.

Mi legyen a befagyott zárakkal?

Akkufelügyeleti rendszer

Néhány modernebb (és jellemzően drágább) típusban már megtalálhatjuk a gyárilag beépített akkufelügyeleti rendszert, amely a reggeli hidegindítás feltétlen előtérbe helyezésével az akku gyengülését észlelve képes arra, hogy a nagyobb fogyasztókat kikapcsolja. Remek berendezések, de a semmiből áramot ezek sem tudnak csiholni – ha tehát egy ilyen autóban indítási nehézségei akadnak, majdnem biztosan akkucsere lesz a vége. Tessék ilyenkor figyelni, ezek az autók speciális AGM (absorbed glass mat - felitatott üvegszálas) akkumulátorokat igényelnek. Ezek jóval nehezebben szulfátosodó, és általában tartósabb konstrukciók, cserébe lényegesen drágábbak is, mint a hagyományos ólom-savas akkuk. Cserélni azonban csak másik AGM-akkura szabad, ha egy akkufelügyeleti rendszerrel ellátott autóba (mondjuk BMW E60) „normál” akkumulátort szerelünk, akár az is előfordulhat, hogy a vadonatúj akkuval sem tudjuk indítani a motort.

Ellenőrizze a nyugalmi áramfelvételt!

A reggeli bizonytalan indításban igen sokszor szerepet játszik az, hogy az éjszaka csendjében valami titokban szipkázza az akkumulátort. Ha van multimétere, és ért is hozzá, mérje meg a nyugalmi áramfelvételt. Vegye le az egyik akkusarut, és kösse a multimétert (megfelelő helyzetbe kapcsolva) a saru és a kábel közé. Zárja be az autót úgy, ahogyan azt normális esetben szokta (központi zárral, riasztóval, ha van ilyesmi), és várjon 2-3 percet.  Ha a műszer néhány milliampernél többet mutat, valami szívja az akkut. Jellemző hiba ilyenkor a rosszul bekötött rádió, a soha ki nem kapcsoló csomagtér-világítás (hiszen bezárva nem tűnik fel, ha működik), de szóba jöhet mondjuk a központizár-vezérlő leragadt reléje vagy sok egyéb megöregedett, meghibásodott alkotóelem is. Ezek felkutatása otthon nem egyszerű történet, és komoly rutint igényel, forduljunk hát inkább szakemberhez.

Töltsük vissza az elfogyasztott áramot!

Akik rövid távon közlekednek, naponta kétszer csak pár kilométert tesznek meg a munkahelyükig és vissza, könnyen kerülhetnek bajba még egy egyébként tökéletesen működő töltőrendszerrel és kifogástalan akkumulátorral is. Az indítás minden esetben relatíve nagy áramot igényel, az akku töltésének jelentős részét veszi el. Ehhez jön még a télen jellemzően megnövekedő elektromos terhelés (hátsó szélvédő fűtése, világítás, fűtőventillátor, ablaktörlő), plusz a szokásoshoz képest óvatosabb, lassabb közlekedés, általában alacsonyabb fordulatszámon. Ilyenkor egyszerűen nincs idő arra, hogy az elvesztett töltést pótoljuk. Érdemes tehát hetente, kéthetente legalább egyszer egy hosszabb (10-15 km-es) utat beiktatni, ez tisztességesen gatyába tudja rázni a merülő akkut, ha egyébként a fentiek rendben vannak. Ha erre nincs mód, szerezzünk be valami tisztességes automata töltőt, ami töltőáramában megfelel az akkumulátorunknak, és néha használjuk. A csepptöltésre is képes berendezéseket akár éjszaka is nyugodtan az autón lehet hagyni, így reggel jóval bizakodóbban közelíthetjük meg az autót.

Veszélyeztetett csoportok

Különösen figyeljünk az automata váltós és/vagy dízel autókra. Előbbieket nem lehet betolni vagy behúzni, indítási nehézségek esetén csak a segítőkész szomszédra és az indítókábelre támaszkodhatunk. Utóbbiak pedig jóval kényesebbek a megfelelő áramforrásra, hiszen a magas kompresszió miatt szükséges erősebb önindító nagyobb indítóáramot igényel, ráadásul ez előtt még izzítani is kell, ami szintén sok energiát fogyaszt. Dízel motornál feltétlen várjuk meg az izzításjelző kialvását (a.k.a. Rudolf Diesel emlékperc), félidőben jóval nehezebben indul az autó.

Ha ilyen autónk van, ne vacilláljunk, az első erőtlenebb indításnál járjunk utána, mi lehet a hiba, és ha szükséges, cseréljük az akkumulátort .

Persze ha épp akad otthon egy jó akku, egy gyors cserével már indulhatunk is. Ez azonban ne nyugtasson meg senkit, ha a fenti hibák valamelyike fennáll, hamis biztonságérzettel közlekedhetünk pár napot, ám előbb, vagy utóbb ismét felsejlik a Reggeli Rém, hiszen korrekt töltőrendszer nélkül, vagy alattomos éjszakai fogyasztóval a vadonatúj akku sem bírja majd sokáig.

Ne legyen hát rest, ellenőrizze még időben a fentieket, nyakunkon a neminduló-szezon!

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.