Mindenki kérdezi, hogyan indítson hidegben, milyen olajat használjon, hogy védje a dízelmotort. De kevesen foglalkoznak azzal, hogy mit tankoljanak.
Ha megnézzük a statisztikákat, látjuk, hogy nagyon ritka a motorok meghibásodása – a forgattyús mechanizmus bombabiztos, az új hengerfejek sem repednek szét a korszerű dízelmotorban. Amire általában először költeni kell, az a tüzelőanyag adagoló rendszer: a nagynyomású pumpa, a befecskendező szelepek és egyéb járulékos dolgok. Ezek nagyon pontosan illesztett egységek, melyek kenéséről és állagmegóvásáról maga a tüzelőanyag gondoskodik, esetünkben a dízelolaj. Ebből azonnal látszik, hogy a gázolajnak jó minőségűnek és tisztának kell lennie. Tisztaság alatt most az idegen testek, szennyeződések hiányát értem, amiért a jó minőségű tüzelőanyag-szűrő felel.
A gázolaj másik jellemzője az alapolaj általános minősége, illetve adalékoltsága. Ezen a ponton már hatalmas eltérések lehetnek, amelyek nem csak a motorüzemre, a károsanyag-kibocsátásra és a teljesítményre vannak hatással, hanem a tüzelőanyag-rendszer élettartamára is. Teljesen mindegy, hogy adagolós motorról, adagolófúvókás (PD) vagy common rail rendszerről beszélünk, a gázolaj minősége mindent befolyásol.
A finomítókból – például a MOL százhalombattai finomítójából - kikerülő alap gázolaj megfelel a szabványi előírásoknak, motorüzemre alkalmas. A kikerülő gázolaj naptári időszaknak megfelelően különböző specifikációjú, vagyis létezik nyári és téli, amelyek adalékolásban különböznek. A specifikációt szabvány írja elő, eltérni tőle nem lehet. Ez önmagában azonban még nem mond el sokat a gázolajról.
A magyar gázolaj
A MOL százhalombattai finomítója 1965 óta üzemel, Európa egyik legnagyobb és legkomplexebb gyáregysége. A komplexitást egy úgynevezett Nelson indexszel mérik. Minél magasabb, annál több hasznos anyag kerül elő a befolyó kőolajból. Ez azt jelenti, hogy magasabb a feldolgozottsági fok, tehát nem csak motorhajtó anyagok és kenőanyagok készülnek, hanem például hígítók, egyéb oldószerek és bitumen is. Az üzem hatalmas: saját belső úthálózata van, 49 különféle üzem működik a kerítésén belül, ezerkétszáz dolgozója három műszakban termel.
Magyarországon lényegében csak itt készül nyersolajból motorhajtó anyag, és innen veszi a gázolajat a magyarországi benzinkutak 95%-a, beleértve természetesen a MOL konkurenseit is. Kicsit fura helyzet, de a külsős kutak vagy kúthálózatok csak az alapolajat kapják meg. A MOL saját kútjain egy speciális adalékcsomaggal ellátott gázolajat, illetve a MOL EVO D Neo családot forgalmazza, amely ezen felül egy további teljesítmény adalékcsomagot is tartalmaz. Ezeket a motorhajtó anyagokat itt készítik, adalékolják, az adalékcsomagokat pedig itt kísérletezik ki.
Ehhez adott is minden: a laborokban milliós értékű gépek, jármű próbapad és hűtőkamrák várják a tesztelendő gázolajat és járműveket. A létesítmény belülről úgy néz ki, mint egy tudományos-fantasztikus film laborja, ahol épp egy hipertitkos projekt részeként készül a Terminátor 4. Egyedül a laborokat összekötő folyosók szocreál jellege ellenpontozza. A legnagyobb hűtőkamrában mínusz 30 fokig hűthetjük a teljes járművet, majd így indíthatunk, miközben a szomszéd szobában a járművön elhelyezett jeladók jeleit elemezik a gépészek.
Kisebb, de annál értékesebb gépek szürcsölve szivattyúzzák a mínusz 25 fokra hűtött gázolajat, miközben a paraffinkiválást fotometrálják. A másik asztalnál fehér köpenyes mérnök az elemzett gázolajminta kromatogramját nézi, és az összetevők egy furcsa elegyére hívja fel a figyelmemet.
Itt szédülni kezdtem, elvesztettem a fonalat, de bizton állíthatom, hogy a termékfejlesztés itt európai színvonalon folyik, amit semmi nem bizonyít jobban, mint az, hogy három évvel ezelőtt egy független német teszt szerint a MOL EVO Neo motorbenzin Európa harmadik legjobb prémium motorhajtó anyaga volt.
Az alapolaj, amely kikerül a konkurens kutakra, vagy kap adalékot, vagy úgy marad - ezt a MOL mint eladó természetesen nem kontrollálja. Hasonlóan a kenőolajokhoz az adalék határozza meg a tüzelőanyag minőségét. Az adalékokat csak pár cég gyártja világszerte, mindenki tőlük vásárolja, de ez persze nem jelenti, hogy minden kúton azonos a gázolaj, hiszen mindenki a saját elgondolása és receptúrája szerint adalékolja és keveri.
Adalékolni természetesen nem egyszerű. Nyilvánvaló, hogy gazdasági megfontolások és műszaki érvek elegye során kerül ki az adalékolt gázolaj, amely remélhetőleg jobb, mint a konkurens márkák hasonló terméke. A jó minőségen nagyon sok múlik. Az adalékolatlan gázolaj lerakódásokat okoz a porlasztók apró furatain, így a porlasztási kép hosszabb üzem során hamarabb romlik. Ez pedig mindet befolyásol, a zaj- és károsanyag-kibocsátást, valamint végső soron a motor teljesítményét és gazdaságosságát. Szélsőséges esetben egy rosszul befecskendező fúvóka akár dugattyúolvadást és egyéb rémségeket is okozhat. Nem kevésbé fontos a korróziógátló adalékolás, valamint a paraffin kiválását és nagyobb kristályképződését gátló dermedési pontot és szivattyúzhatóságot befolyásoló adalékolás.
Ha leegyszerűsítjük a dolgokat, elmondhatjuk, hogy minél modernebb a dízel autónk, annál jobban igényli a magas adalékoltsági fokú, korszerű gázolajat. Ha nincs otthon vegyi laborunk, vagy járműfékpadunk, nehéz bizonyítani, hogy valóban jobbat teszünk-e, ha a drágább pisztolyt akasztjuk le a kúton, laborkörülmények között ez azonban pontosan kimutatható. A jobb hidegindíthatóságot talán érezzük, és ha sokáig megtartjuk az autót, akkor a jobb adalékoltság miatt később kell majd cserélni vagy felújítani a nagynyomású tüzelőanyagpumpát.
A hatások majdnem mind csak hosszú távon érezhetőek, ha pedig a várható javítási költségeket összevetjük a prémium gázolajok felárával, akkor dől el, hogy megérte-e ezt tankolnunk. Télen kicsit jobb a helyzet, mert a hidegindíthatóság közvetlenül függ a gázolaj szivattyúzhatóságától, azaz a paraffin kristályosodásától és ez a prémium üzemanyagokban biztosan kisebb. Így hidegebb időben is indítható marad az autó, feltéve persze, hogy az egyéb paraméterek rendben vannak.
