Ablaktörlő karbantartás - elég a lapátot cserélni?

2013.10.18. 06:21

Gondos sofőr nem csak a téligumit túrja elő a pince sarkából ilyenkor, hiszen az ősz és a tél az ablaktörlőnek is nehéz időszak lesz.

Persze legtöbbször csak a lapátot cseréljük, hiszen az első frontvonal az esővel-hóval vívott küzdelemben itt húzódik. Ha a szélvédőn nem látunk át, úgysem jutunk messzire.

Nem is nagyon érdemes halogatni a feladatot, egy teljes szezon után a legjobb minőségű lapátok is elfáradnak, és megjelennek az idegölő és fényt megtörő csíkok a lapát után. A vásárlásnál figyeljünk arra, hogy ma már olyan sokféle rögzítéssel készülnek az ablaktörlők, hogy a méretre vásárlás nem felétlen lesz sikeres. Ráadásul számtalan típusnál a két első lapát különböző méretű, ilyeneket pedig ritkán találunk a hipermarketek polcain.

A hátsó lapátok kevésbé kritikus feladatot látnak el, így hajlamosak vagyunk megfeledkezni ezekről. Egyszer azonban mindenképp eljön az idő, amikor már karcolásveszélyes állapotban ingázik a hátsó szélvédőn – ilyenkor figyeljünk arra, hogy itt az elsőnél is speciálisabb megoldások léteznek. Bizonyos típusoknál még az is előfordul, hogy csak karral együtt lehet cserélni.

Csak az ablaktörlő gumi cseréje önmagában költségkímélő megoldás, de a csere elkeserítően nehéz lehet. A gumi merevségét adó fém- vagy műanyagszálakat ki- és befűzni sokszor igen macerás, és ha ilyenkor meggyötörjük, meghajtogatjuk kicsit, sosem lesz képes megfelelően az üvegre feszíteni az új gumit. Ráadásul az ilyen, olcsón kapható gumik minősége sokszor elmarad az elvárttól, így egyáltalán nem biztos, hogy érdemes ilyet vásárolni.

A felemás lapáttal szerelt autók estén jó tudni, hogy ha a lapátok egyébként nem speciális darabok, gyakran olcsóbban beszerezhető egy-egy pár a kisebb és a nagyobb lapátból, mint egy garnitúra a felemásból. Ha tehát régi Swiftünkre egy 530mm-es és egy 475-ös lapátból álló garnitúrát vásárolunk, sokszor többe kerül, mint egy 530-as és egy 475-ös pár, amiből két garnitúra felemás lapát kijön.

Az újabb, keret nélküli, flexi-lapátos autóknál sem egyszerű a helyzet. Számtalan különböző csatlakozóval szerelt verzió létezik, és ezekhez a keretessel ellentétben nem adják hozzá az összes megoldáshoz használható, cserélhető műanyag mütyüröket. Nehezítésképpen létezik olyan lapát is, amely bár flexi, de a hagyományos keretes lapátok helyére lehet felcsattintani. Szóval ember legyen a talpán, aki manapság a szupermarketben megfelelő lapátot tud vásárolni.

Cserénél legyünk nagyon óvatosak! Ha a régi lapátot levettük, a kar ne maradjon felhajtva - óvatosan hajtsuk vissza. Ha véletlen lecsapódik, nagy biztonsággal be is üti a szélvédőt, az pedig egy olcsóbb autónál is húszezres nagyságrend, felsőbb kategóriában meg egy számjeggyel hosszabb összeggel kell számolni!

Ha a lapátot letudtuk, ne álljunk meg, érdemes kipróbálni az ablakmosót is. Ellenőrizzük le, jó helyre tolja-e a nyálat – ez a legtöbb, jellemzően idősebb autónál egy hegyes tűvel általában korrigálható. Azt is meg kell nézni, minden fúvókából minden lyukon jön-e a lé. Ha nem, valószínűleg a vízkő állja útját. A könnyebben kiszerelhető fúvókákat ilyenkor forró ecetes vízben áztatva kigyógyíthatjuk, persze ha ez nem segít, jön a csere.

Hátul épp ugyanilyen fontos az ablakmosó, a meredek hátú autókon pláne, hiszen bőséges áztatás nélkül nagyon hamar össze lehet karmolászni az üveget a száraz lapáttal. Gyakori hiba errefelé az, hogy a csomagtér-ajtó átvezetőjében eltörik az ablakmosó csöve – ennek jele lehet az ajtóváz minden sarkából csöpögő ablakmosó folyadék. Ezt nem nehéz javítani, autósboltokban kapható műanyag csőtoldó minden méretben. Rögtön kettőt vegyünk ilyenkor, illetve a kettő közé 30-40 centi csövet is, hiszen a csőtoldó nem kerülhet az ajtóátvezetőbe. Ilyenkor a plusz csövet toldjuk be a szakadásba, a két toldott véget pedig toljuk be az ajtóba illetve az autó vázába!

Az ablaktörlő szerkezeti problémáira is áldozzunk némi időt! A leggyakoribb probléma idősebb autóknál a korrózió, amely egyformán sújtja az ablaktörlő karjait és a szerkezet elemeit is. Előbbinél a kar csuklójának rozsdásodása miatt a leszorító rugó hatékonysága csökkenhet, utóbbinál a zsírtól megfosztott gömbcsuklók és a saját felületi rozsdájukban forgó tengelyek súrlódása okozhat problémát. Eleinte mindkettő orvosolható lítiumos zsírral és WD-40-nel, utóbb sajnos csak a csere marad.

Fontos, hogy ha a karokat leszereltük, visszaszerelés előtt bizonyosodjunk meg arról, hogy a megfelelő helyzetben állnak a szerkezethez és egymáshoz képest. Ehhez kapcsoljunk gyújtást, majd az ablaktörlőt folyamatos üzemre, aztán egy-két ciklus után kapcsoljuk ki a karral. A gyújtást csak kevéssel ezután vegyük le, így a szerkezet mindenképpen a megfelelő végállásban áll meg. Ezután a karokat visszaszerelhetjük úgy, ahogyan kikapcsolt helyzetben állni szoktak: az első szélvédőn az alsó állásban, a hátsón meg ahogy azt a gyártó jónak látta. Felemás lapátok visszaszerelésekor arra is figyeljünk, hogy a hosszabb kerüljön a vezető oldalára – ellenkező esetben csúnya meglepetésben lehet részünk.

Ha szerkezetileg rendben van az ablaktörlő, de még mindig nem működik megfelelően (nem indul el, nem áll le, nem jó helyen áll le, stb...), valószínűleg elektromos probléma van vele. Az ablaktörlő motor kapcsolása nem szokványos, ezért autóvillamossági rutin nélkül inkább otthon ne reszelgesse senki! A motort elektromos fékkel fogják meg, hogy biztosan és pontosan azonos helyzetben álljon meg kikapcsolt állapotában. Ez annyit jelent, hogy amikor épp nem forog, nem csupán lekapcsolódik a motor két vezetékéről az áram, de össze is kötik őket, így az indukálódó áramot rövidre zárva a mágneses tér lefékezi a motort. A gyakorlatban ez egyébként azt jelenti, hogy azt a vezetéket, amely normális (bekapcsolt) esetben a pozitívot kapja, a végállás-kapcsolón keresztül testre (negatívra) kötik. Nem javasolt tehát próbaképpen áramot adni erre a lábra egy áthidaló kábellel, mert abból legjobb esetben is minimum szikrázás lesz. Óvatosan tehát az ablaktörlő elektromos berhelésével!

Ha mindezeken már túl vagyunk, vagy nem volt rá szükség, némi kézimunkával még rásegíthetünk egy kicsit az ablaktörlő munkájára. Hiába ugyanis a legjobb ablakmosó folyadék, a szélvédőre folyamatosan jutnak fel a legextrémebb szennyeződések, és előszeretettel tapadnak is meg ott. Érdemes tehát néha – de legalábbis a szezon elején egyszer mindenképpen – kézzel, alkoholos ablakpucolóval jó alaposan áttakarítani az üvegeket. Csodát tesz, ha alapos munkát végzünk, az ablaktörlő lapátjai meglepő finomsággal szaladnak majd át a szélvédőn.

Persze ez csak az érem – illetve az üveg – egyik oldala. A szélvédő belsejének takarítása épp olyan fontos, és csak kézzel elvégezhető feladat. Autóban dohányzóknak havi egyszer, a többieknek félévente egyszer kötelező – nem csupán a kilátást javíthatja radikálisan, de a párásodást is megdöbbentő mértékben tudja csökkenteni egy tiszta üvegfelület.

De ez már egy másik történet, a pára elleni küzdelemmel is foglalkozunk hamarosan.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.