Vannak legendás fogások, amikről már sokszor hallottam, de igazából nem tudom elhinni, hogy működik. De tényleg, valaki elhiszi, hogy ha kilyukad a hűtő, elég csak egy tojást beleütni a hűtővízbe, és mehetünk tovább? Én nem. De most itt volt az alkalom, hogy kipróbáljam, működik-e.
A legutolsó Faluvégi Fahren botrányosan jóra sikerült, a hidegnek és a karácsonyi készülődésnek köszönhetően épp csak annyian voltunk, hogy a pályán várakozás nélkül, folyamatos vetésforgóban tudtak cserélődni az autók. Igazából csak azért jöttem én is minden alkalommal le, hogy kicsit pihenjek. A végére kicsit talán már a figyelmem is lankadt, így az egyik kanyarba túl gyorsan érkeztem, és a pályáról lecsúszva pont egy gumibálát vertem telibe.
Kívülről szinte semmi nem látszott, de sajnos a géptető alól felszálló gőzből lehetett tudni, a hűtő kapott rendesen. A gumibála belenyomta a hűtőt a ventilátorba, ami aztán szépen megtépkedte pár helyen. Hirtelen annyit tudtam tenni, hogy a legdurvábban sérült csatornát egy fogóval összenyomkodtam, hogy minél kevesebb víz folyhasson ki, de cserehűtőm nem volt, miért is lett volna. Egy dolog tűnt biztosnak, én egy ilyen piszlicsáré hiba miatt nem szeretnék vagyonokért trélerezni. Alternatív megoldás kell.
Eleinte abban bíztam, elég lesz annyi, hogy a nagy lyukat elszorítottam, és ha a hűtő vízkörét nem helyezem nyomás alá (nem tekerem vissza a kiegyenlítő-tartály kupakját), akkor jó sok liter vizet magamhoz véve, gyakran utántöltögetve haza tudok evickélni. De az első öt kilométeren látszott, szinte minden megtett kilométerre jut egy liter elfolyatott víz. Rájöttem, semmi vesztenivalóm nincs, a hűtő már úgy is kuka, itt a remek alkalom, hogy kipróbáljam a tojás-trükköt. Egy útszéli non-stopban vettem egy karton tyúktojást, majd vidáman pattantam volna be az autóba, de sajnos kizártam magam. Itt egy negyedórás, terven kívüli matatás következett, aminek a végén csak bejutottam a kocsiba, irány egy kivilágított placc.
Az az igazság, hogy egyáltalán nem bíztam a sikerben, egy pillanatig sem tudtam elképzelni, hogy tojáslevessel meg lehet oldani a hűtő inkontinenciáját. Fejben összeraktam, hogy mi történik a rendszerben, világos, a forró vízben megfő a tojás, de ugye külön válik a fehérje és a sárgája (sehol, senki egy szóval sem említi, hogy fel kellene verni), és ezek a fehér és sárga tojásdarabok indulnak útnak a hűtőrendszerben. De miért nem tömődik el az egész rendszer, úgy, ahogy van? Honnan tudják a tojásdarabok, hogy hol kell lerakódniuk és megszüntetniük a nem kívánt vízáramlást? Hát, majd most kiderül, mi tömődik el és mi nem, illetve, hogy intelligensek-e a tojásdarabkák.
Természetesen vehettem volna kúton hűtőtömítő adalékot is, de azt azért senki nem gondolja komolyan, hogy ha letesztelhetem a mitikus tojás-trükköt, akkor valami bolti izével oldom meg a problémát. Meg aztán, ha eljön a zombi-apokalipszis, és a nagy menekülésben kilyukad a hűtőnk, az ember nem vásárolhat a kifosztott benzinkútnál semmit, azzal kell főzni, ami van. Tojás meg van. Általában. Mondjuk.
Abból indultam ki, hogy ahhoz, hogy működjön a dolog, a tojásnak meg kell főnie, így csurig töltöttem a rendszert vízzel, majd járattam kicsit a motort, hadd melegedjen meg a víz. Aztán beleütöttem egy tojást a kiegyenlítő tartályba. A tojás azonnal eltűnt. Biztos, ami biztos alapon utána küldtem még egyet. A víz továbbra is csöpögött a hűtőből, de a tartályban alig süllyedt a szint. Hoppá! Ezek szerint működik? Tudja fene, lehet, hogy csak a termosztát nem nyílt ki, hiszen hideg vizet öntöttem a rendszerbe (nagyon óvatosan, apránként töltögettem, nehogy a hősokktól szétrepedjen a blokk vagy a hengerfej). De most már kezdett melegedni, a tartályból is gőz szállt fel, még egy tojást beleütöttem a vízbe, rácsavartam a fedelet, és elindultam.
A vízhőfok műszerem folyamatosan a normális tartományban állt, de ez az égvilágon semmit nem jelent ilyen esetben. Hiszen, ha a rendszerből elszökik a hűtőközeg (víz vagy fagyálló), nem marad semmi, aminek a hőmérsékletét mérhetné, csak a blokktól átvett hő szólhat bele a dologba, de amikor a blokktól átvett hő miatt száz foknál is többet mutat a műszer, akkor már nagyon nagy a baj. Éppen ezért ilyenkor azt érdemes nézni, hogy működik-e a fűtés. Ha már nincs elég víz a rendszerben, nem fogja a fűtésradiátort sem átmelegíteni, tehát gyorsan meg kell állni, és finoman, óvatosan utána kell tölteni. De a fűtésem tökéletes volt, az M0-án száz körüli tempóval haladtam az első kútig. Ó, boldog békeidők, amikor az ember az M0-át még arra használhatta, amire kitalálták, és a város tehermentesítése még nem számított úri huncutságnak.
Nem kis meglepetésemre kiderült, hogy még most is van víz a tartályban, kevesebb ugyan, mint amikor indultam, de volt. Kicsit rátöltöttem, majd, mivel még csöpögött a víz, kis tanakodás után még egy tojást beleütöttem a tartályba. Mostanra már egy kiadós rántotta is kijött volna a hűtővízbe dobált tojásokból, de igazából ez, az utolsó hozta meg az áttörést: szinte azonnal látványos változást okozott. Gyanítom, mostanra lett elég forró a víz, így gyorsan megfőtt a tojás, és pillanatok alatt változott a csöpögés szivárgássá.
Újabb pártíz kilométer után úgy szálltam ki az autóból, hogy a hűtő egy kis foltot leszámítva porszáraz volt, a kiegyenlítő tartályban minimum szint felett állt a víz. Döbbenet. De vajon hová rakódott a tojás, hogyan tömítette el a réseket? És mit tömített még el? Ezt csak szétszerelés után tudhattam meg.
A leeresztett, szörnyen büdös hűtővízben sok kis sárga és fehér tojásdarabka úszott, meg egy csomó rozsdabarna szemcse. Szóval ez történt a zárt rendszerben: a megfőtt tojást a vízpumpa lapátjai, meg az apró vízjáratok kicsi darabkákra aprították. De ez hogyan szüntette meg a szivárgást?
A kukaérett hűtőt a legnagyobb sérülés mellett kettévágtam. Sajnos a flex elég sorjásan vágja az alumíniumot, de kicsit szétfeszítve a járatokat azonnal láthatóvá válik, hogy az ép vízjáratokban szinte semmi nem látszik a tojásdarabkákból. De ott, ahol a lyukon keresztül kiszivárgott a lé, vitte magával a tojás-részecskéket is. Amik között voltak nagyobbak is, és megakadtak a résben. Aztán ebben megakadtak a többiek, szépen, egymás után. És a végén betömték a lyukat. Ügyes.
Már csak a bontott hűtő beszerelése maradt hátra, hogy a téli szezonra megint hadra fogható legyen a kocsi. Aznap este, mikor a hűtőt szereltem be, a Pilisben elkezdett esni a hó. Kapkodtam, hogy kész legyek. És nem öblítettem át a rendszert, egyszerűen elfelejtettem. De mikor feltöltöttem vízzel a hűtőt, minden tökéletesen működött, hosszasan járattam a motort, nem forrt a víz, csak irdatlan büdös volt a hűtővíz. Aztán persze, mikor nagyobb terhelést kapott a motor, elindult felfelé a hőmérő. Franc. Megálltam, óvatosan letekertem a tartály kupakját, kicsit böfögött a rendszer, igaz olyan büdöset, hogy majdnem a kocsi alá fordultam, de minden a legnagyobb rendben levőnek tűnt, a hőfok visszaesett normálisra. Csak fűtésem nem volt. Csak nem a fűtőradiátort tömte el a tojás?
Hogy aztán a fűtőradiátorban lerakódott tojásdarabok miatt, vagy a bontott hűtőre korábban kendácsolt, de általam lehegesztett végű extra csatlakozó miatt nem sikerült rendesen lelégteleníteni a rendszert, nem tudom. Csak az biztos, hogy a blokk nem köszönte meg a dolgot, most az egyik hengerbe több víz jut, mint benzin. A fűtőradiátorba a normál áramlási iránnyal szembe bevezetett slaggal kicsapattam egy komoly adag mocskot, ez a lerakódás is okozhatta a bajt, de az is lehet, hogy abban az utólagosan felberhelt ágban rekedt meg egy kis levegő.
Akárhogy is, a történtek óvatosságra intenek: akár tojást, akár más szert használ az ember a hűtőrendszer tömítetlenségének megakadályozására, semmiképpen se tekintse végleges megoldásnak. Ha a zombik lihegnek a nyakunkban, vagy más okból kell gyorsan átmeneti megoldást találni (mondjuk az Isten háta mögött, egy elhagyott tanyán lyukad ki a hűtő, de valahogy haza kell vergődnünk), akár a tojás is segíthet. Csak arra figyeljenek, ha a veszély elmúlt, mihamarabb át kell nagyon_alaposan öblíteni a rendszert, és a hibás alkatrészt ki kell cserélni. Hosszú távon csak ez lehet jó megoldás. Az a nepper pedig, amelyik eladás előtt ilyen trükkel szünteti meg az autón a hűtő szivárgását, megérdemli, hogy élete végéig büdös, tojással kevert fagyállóban fürösszék. Én, mindenesetre, ha apokaliptikusra fordul a helyzet, egy tálca tojást mindenképpen a kocsiba teszek. Sosem lehet tudni.
