A kütyükorszak autóiparának egyik legarcátlanabb lehúzása a beépített navigáció – szoktuk emlegetni megannyi tesztben. Százezrekért ránk tolnak valamit, ami alól az extracsomagban alig lehet kibújni, aztán ott makog nekünk hülyeségeket naphosszat, míg egy ingyenes app a telefonunkon lazán porig alázza. Van benne valami, de a valóság – mint oly gyakran – árnyaltabb. Öten indultunk neki a budapesti délelőttnek, hogy kiderítsük, hogy érünk a leggyorsabban célba.
Egy olyan városban, mint Budapest, nem könnyű elnavigálni még a sarki szuterén krimó piszoárjába sem, nemhogy öt gonoszan kiválasztott célpontra a Duna két oldalán. Amikor az ajtózsebbe gyűrt papírtérképtől az okostelefonos alkalmazásig megszámlálhatatlan megoldás létezik ugyanarra a feladatra, és minden elvesztegetett perc sokaknak megtéríthetetlen érzelmi károsodást okoz, nem ritkán hitvitáig fajul a kérdés, melyik is az optimális eszköz. Bár egyértelmű választ sosem lehet adni, ötös összehasonlító tesztünkön sokkal okosabbak lettünk.
Nem azonos tudású, hasonló elven működő készüléket mértünk össze, hanem a különböző stratégiákat versenyeztettük meg: Nyegleo térképpel és felbecsülhetetlen, évtizedes városismeretével, Rudi egy vadiúj, mégis ma már ódivatúnak tűnő navigációs célgéppel, Dani egy Audi A6-ossal és annak beépített intelligenciájával, Pista egy Renault Espace fedélzeti rendszerével, Bandi pedig a telefonján futtatott ingyenes alkalmazással indult neki a városnak.
Versenyzők
- Nyegleo – Dimap Budapest városatlasz 1998-ból – megszolgálta már a pénzét
- Rudi – Mio Spirit 7550 LM – kb. 40 000 Ft
- Dani – Audi A6 MMI navigációs rendszer – 871 220 Ft felár
- Pista – Renault Espace R-Link navigációs rendszer – alapfelszereltség része
- Bandi – Waze androidos alkalmazás – ingyenes
Világos, hogy ezek közül csak kettőt, a Dimap Budapest térképét, illetve a dugóelkerülésre fejlesztett Waze nevű appot találták ki kimondottan arra, hogy egy zsúfolt délelőttön minél hamarabb átvergődjön vele az ember a városon. Ezeket egy interkontinentális túrán elfelejthetjük, a térképet nyilvánvaló okokból, a telefonos online navigációt pedig a nem elhanyagolható költséggel járó adatroaming miatt, viszont a gigabájtnyi Európa-adatbázissal Malmőből Szalonikiig magabiztosan navigáló offline-cuccok, mint a Mio vagy az autókba épített holmik a városban véreznek el gyakran, ahol naponta fordítgatják az egyirányú utcákat, óránként bontják fel az utakat és percenként alakul át a dugóhelyzet.
Szóval a beépített navi, amiből kettőt is indítottunk – mint utólag kiderült, egyáltalán nem fölöslegesen – elvileg nem városi specialista, de nem mondhatjuk rá, hogy kombinált fogó az imbuszcsavarhoz, mert egyrészt el kell boldogulnia itt is, hiszen egyesek városban is járnak autóval, másrészt a gyártók szeretnek azzal kérkedni, hogy a TMC, az internetkapcsolat meg a mesterséges intelligencia felsőbbrendűvé teszi bármilyen terepen. Hogy ezek közül Magyarországon, Budapesten nem minden működik, vagy nem úgy, ahogy kellene, az nem (csak) a gyártó sara, de mi már csak itt lakunk, úgyhogy az érdekel minket, hogy itt mit virítanak. És az egyik beépített, offline vacak, aminek látatlanban esélyt sem adta volna, megfutotta a leggyorsabb időt. Ennyit az előítéletekről.
TMC
A Traffic Message Channel (tükörfordításban forgalmi üzenet csatorna) egy rádiós szabvány, amelyet arra találtak ki, hogy forgalmi akadályokról sugározzanak információt erre alkalmas vevőkészülékekre. A TMC-s eszközökben (tesztünkben a Mio, az Espace meg az Audi) van egy rádióvevő, amely a Petőfi rádió hullámhosszán érkező kódolt információt fogadja, és valamilyen módon beledolgozza a navigációs tevékenységébe.
Németországban tapasztaltam, hogy tud ez hatékonyan működni, még akkor is, ha csak annyi információt képes közölni, hogy két lehajtó között dugó van az autópályán. Nálunk azonban közismerten gyatra a szolgáltatás, a Mio például az előtesztelés alatt azzal fárasztott, hogy Csepelen, a Kossuth Lajos utcában útépítés van, ami már vagy két hete nem aktuális. Azon kívül, hogy erről tájékoztatott, egyébként nem módosította az útvonalat, úgyhogy látjuk, mennyit ér. Talán ezért sem fordítottak különösebb erőforrásokat az Audinál arra, hogy ez a funkció nálunk működjön, az MMI ugyanis a TMC bekapcsolásánál közölte, hogy nincs licencünk rá.
Az útpontok igazi gennyes, rosszindulattól csöpögő válogatás alapján születtek. Aki nem ismeri Budapestet, annak térképmagyarázatként annyit segítenék, hogy a Flórián téri szerkesztőség, ahonnan indultunk, és az első útpont, az első kerületi Mikó utca között az évtized két talán legnagyobb útfelbontása zajlik éppen, a fonódó villamoshálózat építése és a Széll Kálmán tér (ex-Moszkva) átalakítása miatt. Az utcát, ahogy a többit is, nem csak jól hangzó neve alapján választottam, hanem úgy, hogy a Google térkép két-három lehetséges útvonal között éppen ott váltson. Vagyis hogy kijöjjön a navigáció intelligenciája, hiszen Érd és Siófok között egy papucsállatka is elnavigál.
Az már csak szerencse volt a teszt szempontjából, hogy az útba eső Attila úton még egy baleset is történt éppen akkor, ami fokozta az amúgy is súlyos dugót a környéken. A második célpont, a Szűz utca környékén a nyolcadik kerületben az egyirányú utcákat variálták meg, illetve sétáló utcát alakítottak ki nemrég, úgyhogy kritikus volt, mennyire friss a térkép. Onnan a József körútra pedig a nemrég bemutatott, úgynevezett ötvenezres sarkon át vezet az út. Ezt egyébként egyik navigáció sem vétette el, vagyis itt nem irányította bele a sofőrt a biztos bírságolásba.
A Gogol utcát egyszerű célpontnak hittem, de a kötelező haladási irányokkal itt is volt baj több versenyzőnél is. Végül a Bodega konyhán, a Vágóhíd utcában kedvenc burgerünk fölött egyeztethettük a részeredményeket, hogy innen egy utolsó rohammal visszatérjünk a szerkesztőségbe. Ez sem egyértelmű út, mivel a fonódó építkezés miatt a budai alsó rakpartról nem lehet ott felhajtani, ahol a legjobb lenne, amit az offline navigációk elvileg nem tudhatnak.
Útvonal, időpont, KRESZ
Indulás: III. ker., Polgár u. 6 parkolóház teteje (Flórián tér), 2015.06.30. 9:45
1. útpont: I. ker., Mikó u. 3
2. útpont: VIII. ker., Szűz u. 11.
3. útpont: VIII. ker., József krt. 42.
4. útpont: XIII. ker., Gogol u. 10.
5. útpont: IX. ker., Vágóhíd u. 3-5., ebéd
Az egyenlő esélyek érdekében kötelező volt a KRESZ betartása, még ha a navigáció mást is javasol.
A sorrend adott volt, mindig megérkezés után kellett beadni a következő célt, így valamennyire a kezelés gyorsasága is bejátszott. Így is van némi bizonytalanság az eredményben, hiszen egy-két szerencsétlen lámpaváltás, vagy az emberi tényező is torzíthat, de a nagyjából kétórás út alatt a tapasztalatok alapján reális eredmény született.
Melyik hogyan működik?
A térkép egyértelműen utcanévjegyzékkel és városismerettel együtt működik hatékonyan, a digitális gépek működésében viszont jelentős különbségek vannak. Az ember azt hinné, hogy a választóvíz az offline, vagyis legfeljebb TMC-n keresztül aktuális adatokat kapó, illetve az online navik között van, de az eredmény nem ezt mutatta. A Mio, az Audi és az Espace mind offline üzemelt, bár a két autó megfelelő előfizetésekkel elvileg alkalmas lenne valamilyen online kapcsolatra. A tesztautókban ez nem működött.
A beépített navigáció előnye a szélvédőre tapasztottal szemben, hogy szebb, jó esetben biztonságosabban és könnyebben kezelhető, nem lopják el (csak autóval együtt) és elvileg GPS jel nélkül, azaz alagútban is tudja legalább az autó sebességét. Ezekben az offline készülékekben (ingyen vagy pénzért) frissíthető térkép van eltárolva, jellemzően egész Európáról vagy legalább a környező országokról.
Dugóelkerülésre az okosabbak legfeljebb annyiban képesek, hogy ismerik a nagyvárosok bizonyos időpontokban bedugulni hajlamos útvonalait, és ezeket kikerülik. A Mio például ezzel hirdeti magát, bár a teszten nem remekelt, de a Renault iGo-ja is csak ilyen logikával találhatta meg a tökéletes útvonalat.
Az online navik, amelyeket a teszten a Waze képviselt, az okostelefon vagy tablet mobilnetes adatkapcsolatán keresztül szívják az aktuális forgalmi adatokat, és általában az útvonaltervezéshez szükséges térképfoszlányokat is. Nem sok adatról van szó, városon belül kóricálva max. 50-100 megabájtot fogyasztanak, cserébe elvileg percre pontos forgalmi adatokkal rendelkeznek, képben vannak az útlezárásokkal, sőt, a Waze a traffipaxokat, út szélén rostokoló autókat, baleseteket is elég jó megbízhatósággal jelzi.
Azok a kilencvenes évek! – Hlács Zoltán (Nyegleo)
Magányos farkasként indultam, a ma kapható leganalógabb autóval, egy Suzuki Jimnyvel, amiben még az mp3 is csak álom (szériában). Egyetlen segítőm egy 1998-as Budapest és környéke atlasz, amin már meglátszott a kor és a használat. Érdekes egybeesés, hogy az első Jimnyt is '98-ban mutatták be, így tulajdonképpen egy majd 20 éves visszaugrást követtem el az időben.
Az első célponthoz eltalálni nem volt kunszt, még térkép se kellett, hiszen pont abban az időben arra dolgoztam kézbesítőként. Elsőnek arra gondoltam, egy kis hegymászással a Szépvölgyi út – Kapy út – Pasaréti út – Szilágyi Erzsébet fasor – Atilla út útvonalon közelítem meg, de aztán inkább az Árpád út – Fő utca – Alagutat választottam. Azt hittem, nem lesz akkora dugó. Tévedtem. Az amúgy negyedórás utat jó félóra alatt sikerült abszolválni.
Mivel közben 10 óra is elmúlt, így a következő célpont (VIII. kerület, Szűz utca) felé már semmi dugó nem volt, csak egy idősebb kombi mercis (nem Csikós) zavarta meg a suhanást, amikor az Erzsébet híd előtt a kanyarodó sávból egyenesen gondolt haladni, kár, hogy ott voltam én. Végül kimozogtuk. Az analóg-digitális versenyben itt látszott a legjobban, hogy mennyit változott a környék, mivel közben a Tavaszmező félig-meddig sétáló utcává vált, így egyszer csak egy behajtani tilos táblával találtam szembe magam. A környéken amúgy is izgalmas odatalálni bárhova, mivel kizárólag egyirányú utcák vannak.
Bandi trükkösen elhelyezte a Baross utcai jobbra kanyarodós csapdát az útitervben, de mivel rutinos arra járó vagyok, plusz a szerkesztőségben is erről szólt a téma napok óta, így nem ugrottam be, és a Rigó utca felé kanyarodtam a József körúti cím felé. Rápillantva a térképre, láttam, hogy a Gogol utcát könnyedén meg tudom közelíteni a körút – Hegedűs Gyula útvonalon.
A Blaha Lujza tér előtt volt egy minimális dugó, de gyorsan odaértem, és már fordultam is a Bodega felé az alsó rakpartra, a Dózsa György út végi lehajtónál. A Parlament előtt kicsit megfogott a turistalámpa, de aztán simán odaértem. Bőséges ebéd után az utolsó célpont a Flórián tér volt, amit a Budai alsó rakparton kezdtem, és kockáztatva felmentem a Halász utcánál, de mint kiderült, simán lehetett haladni a Fő utcán, így a közben utolért Bandi után másodikként értem be a célba.
A navigációs célszerszám – Perkó Rudolf
Nekem jutott a Mio klasszikus navigációs eszköze. A kezelése olyan egyértelmű, hogy bárki olvasni tudónak menne, a betűméret kellően nagy, a képernyőt a mai telefonokhoz képest kicsit erősebben kell nyomni (toll van a hátában). A parkolóházból kiérve kellett neki pár perc, mire rájött, hogy pontosan hol állunk, és merre lesz a (szerinte) jó útvonal.
A képi megjelenítés általában helyes volt, ezért érdemes inkább arra hagyatkozni. A szöveges navigáció nehezen érthető, ráadásul több helyen is késve reagált, vagy két eltérő információt közölt felváltva (100 méter múlva, 400 méter múlva, majd újra 100 méter múlva). Talán ilyenkor máshogy látja a műholdakat, de ez csak tipp.
TCM-es, azaz figyeli a forgalmat, de ez csak annyiban nyilvánult meg, hogy néha jelezte, hogy az útvonalon esemény van, de nem változtatott vagy javasolt másik útvonalat. Párhuzamosan hallgattam a rádióban is a közlekedési híreket, amik sokkal frissebbek voltak. A nagy baj az ezzel a géppel, hogy az utakat rosszul tudta, pedig azok nem szokták megváltoztatni a helyüket. Át akart vinni a felső rakpartról az alsóra egy olyan helyen, ahol sohasem ment autó, csak gyalogos és biciklis átjáró van, bevitt célforgalmas utcákba és behajtani tilosba is. Szívem szerint folyamatosan felülbíráltam volna a (rossz) döntéseit, de ezt a játékszabályok nem engedték. Ilyen formában pedig egy egyszerű térkép, nagyon drágán.
A prémium navi – Zách Dániel
El van rontva a napod, ha nincs, vagy nem aktív a TMC, tehát a forgalomfigyelő szolgáltatás a kezed ügyében lévő navin, ráadásul autózásra kárhoztatva kell végigmenned a csúcsforgalommal agyonvert városban. Négy lámpaváltás és 40 perc alatt megküzdeni egy maximum egy-másfél kilométeres útszakasszal? Bosszankodni, amiért a tizennyolcmilliós Audi A6-nak fogalma sincs Budapest aktuális útépítéseiről és az elterelésekről, és végül mindenhová később érkezni mint bárki más, aki a közösségi alapú navigációt használja? Erre mind számíts, ha az Audid MMI rendszer saját memóriájára hagyatkozva vezet az utadon.
Az off-line funkciók és a kezelőfelület viszont tökéletesen bolondbiztos. Ritkán ülök Audiban, de a szövegbevitelt és a menüpontok közti ugrándozást öt perc alatt teljesen átláttam, és bár ékezetes betűket nem csalogattam elő a rendszerből, így is hamar szűkítette a lehetséges utcák listáját. A négy jelölt közül egy kattintással ki tudtam választani a megfelelőt, egy délelőtt alatt megszerettem a logikáját. Most már értem, miért ragaszkodnak a kollégák a középkonzol fizikai gombjaihoz. Amikor megszokod a gombok formáját, már oda sem nézel, csak a vezetésre figyelsz.
Az A6-os nem járt tilosban a teszten, még a magas házak közt sem veszítette el a műholdjelet és a bekapcsolás utáni betöltés bő egy perce után, minden további útvonaltervezés megvolt neki fél percen belül. Gyors, logikus, de kicsit felesleges is egy ilyen feláras beépített navi a Waze és az olcsó mobilnet korában, bár kétségtelen, hogy e nélkül manapság eladhatatlan egy rendes prémiumautó.
iGo, a hektikus – Vályi István (Pista)
A nálam lévő új Renault Espace-nál a márka szakított végre a borzalmas TomTom navival. Jómagam inkább az iGo-ban hiszek leginkább (saját navinkon és a telefonomon is ezt használom), de piros pont jár azért, hogy a TMC bekapcsolható és – úgy tűnt legalábbis –, hogy működik.
Egy darabig, hiszen azt a nagy piros pontot, amit az elején azzal szerzett, hogy nem vitt be a Fő utca sűrűjébe, hanem a Széll Kálmán tér felé irányított, na ezt a piros pontot el is dobta. Pedig amúgy gyorsan újratervez, jól követhetően navigál, érthetően beszél és jól is jeleníti meg a sávokat, nem mossa össze a tarts jobbrát a fordulj jobbrával, időben értesít és egyáltalán: amíg menni kell, addig magabiztos, a gond csak annyi, hogy ezt a magabiztosságát a cél közelében is megőrzi, ott pedig hibázik. Könnyű elhinni neki, hiszen addig olyan flottul csinál mindent, hogy az embert elaltatja, de aztán kegyetlenül belevinné a bírságba vagy balesetbe. Nyilván a KRESZ szabályai felülírják a navigáció utasításait és persze ezt le is okézzuk minden egyes indításkor, mégis emberek halnak meg azért, mert vakon hisznek abban, amit a gép mond.
Ez a gép pedig téved, és jellemzően a célállomások közelében. Úgy a Mikó utcába, mint a Szűz utcába és Gogol utcába is befordított volna, ellentmondva a kötelező haladási irány táblának. Ráadásul a Szűz utca egyirányú is már egy ideje, ezt sem tudta, máskülönben a Baross utcáról nem küldött volna bele egy balfordulóval. Persze nem mentem, de azért meglepett.
A Gogol utcai történet is megér egy misét, mert ha a követem a KRESZ-t, ennek alárendelve pedig a navi utasításait, akkor még most is ott keringenék, hiszen újra és újra ugyanazt a hibás útvonalat tervezte meg, vagy ha nem, akkor előbb-utóbb ugyanoda lyukadt ki mindig, és jobbra fordulást javasolt, pedig a kötelező haladási irány tábla mást mondott. Végül beadtam a derekam és eljátszottam a hülyét, de külön felírtam a papíromra, hogy ha a magam feje után mennék, akkor már régen másik irányba mentem volna. Itt egyszerűen nem tudott másik útvonalat adni, pedig volt legalább három alternatívája (utólag láttam, miközben a térképet gyártottam, a galériában megtalálják a helyet amúgy, érdemes végigkattintani).
Onnantól kezdve már csak kétszer került zavarba, először valamivel az Országház előtt rakott az alsó rakpartról a felsőbe (hibás helymeghatározás miatt), másodjára pedig a remek Bodega konyhából visszafelé tartva vitt volna a rakpartról fel a Margit hídnál, ami tavaly ősz óta nem lehetséges.
És még mindig én jártam jól ezzel. Nem gondoltam volna. Mindent összegezve jól dolgozik az iGo, jobban, mint gondolnák, de mindenképpen nagyon résen kell lenni és nem szabad vakon megbízni benne. De hát ez minden könyvben benne van.
Waze, ami néha túl okos akar lenni – Stump András (Bandi)
Jó ideje használom a Waze-t, nap mint nap, rajongani tudok érte, annyira csodálatra méltó találmány. De ma kicsit beszívatott. Amikor nem tesztelem, csak használom, az ilyen idióta ötleteit, mint amivel ma előjött, általában felülbírálom, ha időben észreveszem, de ma az volt a szabály, hogy szolgalelkűen követjük az utasításokat. Úgyhogy Budáról Budára Pesten át mentem. Ami nem mindig hülyeség, de a Flórián térről az Árpád hídon át indulni a Vár felé... na az nem egy jó kezdés.
Mint később kiderült, az Espace navija zsigerből, offline megtalálta az optimális megoldást, míg a Google meg a világmindenség forgalmi adatait összeszűrő Waze csak a második legjobb útvonalat mutatta. Így is keményen beelőztem a másik három versenyzőt, akik a Fő utca dugóját gazdagították, de a Lánchídon töltött tíz perc alatt eluralkodott rajtam az érzés, hogy én vagyok a világ hülyéje, az okostojás online navimmal.
Ez volt a kritikus szakasz, itt dőlt el a versenyfutás az idővel, a további célpontoknál már hibátlan útvonalon vitt végig, nem csak érzésre, hanem a részeredmények alapján is. Egyetlen botlása nem volt, hibátlanul ismeri a várost, nincs az az útlezárás, amiről ne tudna öt perccel azután, hogy az urak a narancssárga kantáros nadrágban keresztbe tették a csíkos deszkát, de inkább már előre jelzi, amióta a BKK olyan jó fej, hogy a tervezett munkákat előre felviszi az adatbázisba. Egyirányú utcák, kötelező haladási irányok ügyében tévedhetetlen, buzgó felhasználók ezrei azonnal jelentenek minden apró tévedést.
Ez is a minimum, a Waze ebben a tesztben a feladathoz tenyésztett csúcsragadozó, magabiztosan kellett volna elejtenie az összes többi zsákmányállatot, de szigorúan a számok alapján csak egy második helyet adhatok neki a Renault iGo-ja mögé. Ha persze hozzá számoljuk, hogy mennyivel egyszerűbb a kezelése, hiszen automatikusan egészíti ki a célpontokat, és a földkerekség összes olyan fontos intézményét, mint a Bodega konyha, névről ismeri, ezért címet se kell megadni, meg persze hogy ingyenes, akkor ő nyer, de kicsit csalódtam benne, hogy nem győzött fölényesen, és kilométerben is elég rendesen megautóztatott.
Eredmény
Tekintsük az időt a legértékesebb dolognak földi létünkben, amiből a legnagyobb hiányt szenvedjük, és máris megvan a győztes: az iGo navigáló Renault. Szorosan ott van a nyomában a Waze, amely igazából a Lánchídon bukta el a fölényes győzelmet, de mivel időnként produkál ilyen baromságokat, megérdemli, hogy letaszítsák a trónról. Ha egyébként nem idomított majomként követjük az utasításait, remekül el lehet lenni vele, és érdemes is minden nap használni, még ha ismert útvonalakon is közlekedünk, már csak a trafipaxok és útlezárások miatt is. Az iGo pedig – főleg hazai, budapesti terepen – egyértelműen az offline navik királya, még ha fokozottan oda is kell figyelni mellette a KRESZ-re. Nem is tudom, mi lett volna, ha még az internetre is fel tud mászni. Egy óra 50, illetve 53 perc a két első szintideje a teljes útvonalon.
Aztán szünet, hosszú szünet, majd befut Nyegleo a térképpel, 23 perc lemaradással az elsőhöz képest. Őt a szokásosnál nagyobb Fő utcai dugó szívatta meg, ami klasszikus eset, ha az ember megérzésből próbálja kitalálni, éppen merre nagy a forgalom. Hozzá kell viszont tenni, hogy a parkolóház tetejéről ő kb. két és fél másodperccel azután indult el, hogy megkapta a feladatlapot, hiszen csak el kellett olvasnia az első címet, semmi pötyögés, bootolás, műholdkeresés. És ő ment a legrövidebb úton: három kilométert, azaz majdnem tíz százalékot spórolt meg a legrosszabbhoz képest, ami hosszú távon jelentős megtakarítás lehet benzinköltségben.
A két igazi vesztes a Mio, 26 perc lemaradással és az Audi 28 perccel. Ráadásul ők mentek a leghosszabb úton is. Nemigen van erre mentség, ha a iGo lenyűgöző teljesítményéhez mérjük, hiszen ugyanazzal az eszköztárral rendelkeztek. Ezek után én azt mondanám, vagy online navi, vagy iGo, attól függ, mire használjuk.
