A szellőztetés veszélyei
Korábbi cikkünkben a szellőztetés fortélyait elemeztük és elcsodálkoztunk a kommenteken. Néhány ott vázolt módszer számunkra elviselhetetlen, vagy egyáltalán nem hatékony. De mi ennek az oka?
Most nem szeretnék azokkal a kommentekkel foglalkozni, akik kijelentik, hogy nekik még soha nem volt klímás autójuk, mert utálják a klímát és meghalunk majd mi is miatta, hiszen tudjuk, hogy a körömvágó ollótól is meg lehet halni, ha például megesszük. Nyilván a klímától is lehet ízületi bajt és arcüreggyulladást kapni, ha úgy akarjuk.
Érdekesebb számomra, hogy például többen írták, hogy egyedül a hátsó ablakot leengedve nagyon jó a légcsere és huzatmentesen szellőzik az autó. Na, ez nálunk a szigorúan tilos kategória, mert bekövetkezik a tudományos szakszóval leírt bubogás.
A bubogás hihetetlen kellemetlen, nyomásnövekedéses lüktetés, miközben az ember úgy érzi, hogy a szeme kiugrik a szemgödörből és önkéntelenül kinyitja a száját, megpróbálva kiegyenlíteni a nyomást kint és bent.
Aztán a kollégákkal megbeszélve sok dologra rájöttünk, egyrészt minden autó máshogy viselkedik, másrészt valószínűleg az emberek toleranciája is más a bubogással kapcsolatban. Lehet, hogy nekem jobban zár a szám, vagy a fül szimeringem rosszabb és benyomul az agyamba a bubogás, mindenesetre félek tőle, mint ördög a tömjéntől.
Amelyik autókkal biztosan tudom, hogy létezik a bubogás, az Audi A6 C5 Avant, Mercedes W202 kombi, Passat B5 Variant, Astra H Caravan, Golf 5 Variant, mert ezeket teszteltem éveket, most pedig a Skoda Fabia, ami ugye nem kombi, de mindegyiken túltesz. Számomra itt már a hátsó ablak leengedése 70 km/h felett fizikai fájdalom, a bubogás szétüti a fejem.
A bubogás egyébként az utastérben kialakuló állóhullám, azaz folyamatosan változó nyomás, amelynek a frekvenciája alacsony. A hagyományos értelemben vett hangot nem hallunk, tehát az utastér nem lesz orgonasíp, de azért baj van elég. A magyarázat is elég egyszerű, ugyanis a lehúzott hátsóablak megnyit egy relatíve zárt üreget, az utasteret és a nyílás előtt nagy sebességgel áramló levegőnek kisebb a nyomása, a venturi hatás miatt levegőt szivattyúz ki az utastérből. Ezt egy darabig tudja csinálni, aztán ott úgy lecsökken a nyomás, hogy egyéb helyről - például a szellőző berendezésből - már nem tud eleget kiszívni, akkor visszacsap az áramlás egy pillanatra, majd megint kezdődik és ez ismétlődik. Ez a bubogás.
Azonnal megszűnik, ha megnyitunk egy másik ablakot, mert ott már könnyedén kiegyenlítődik a nyomás, de akkor is csökken, ha a szellőzőberendezés befúvását maximumra tesszük.
A felsorolt autók közül a Fabiának a legkisebb az utastere, ehhez képest a hátsó ablak relatíve nagy ezért itt aztán igazán intenzív a bubogás. De számos más dologtól is függ, mint például az autó formája, az oldalablak döntöttsége és természetesen a haladási sebesség. Minél gyorsabban megyünk, annál jobban bubog, de aztán megszűnik. A megszűnés oka is valamilyen áramlástani jelenséggel kapcsolatos, leválás, örvénylés, visszahatás, ördög, devil, bomba.
Az a kommentelő, aki azt írta, hogy a hátsó ablakot leengedve szellőztet és nincs huzat, annak vagy valami fura geometriájú és áramlástanilag teljesen más autója van, vagy nem érzékeny a bubogásra, vagy nagyon sajnálja, hogy nem klímás az autója és így próbálja megmagyarázni, hogy nem is kell.
Egyébként a tetőablak is bubog, ha teljesen elhúzzuk és a gyárilag gyakran rajta lévő kis légterelőt lenyomjuk. Ha a légterelő áll, akkor a légáramlatokat kicsit eltávolítja a nyitott ablaktól, így a venturi hatás nem érvényesül annyira. Pont ez a helyzet, ha az oldalablakon is van egy kis légterelő, de a hátsó ablakon szinte soha nincs.
Az is kérdés továbbá, hogy az első ablak lehúzásakor miért nincs bubogás? Vagy akkor hátul bubog, csak a gyerekeim nem mernek szólni? Vagy nekik az újabb típusú nyomáskiegyenlített a fejük van?
Ha az ön autója nem bubog, akkor írja be kommentbe a cikk alá. Mindent tudni akarunk a típus specifikus bubogásról!