Az arcodba robban, és ez jó neked

2019.11.19. 17:14

Az utóbbi évtizedekben rengeteget fejlődött az autók biztonsága. Összehasonlíthatatlanul merevebb lett a kaszni, és már egy alap Swift is tele van biztonsági elektronikával. A lényeg azonban nem változott: szervezetünk továbbra is rosszul viseli a hirtelen lassulást, főleg ha egy kormány karimája okozza homloktájt.

Ahhoz, hogy egy túlélhető balesetet túléljünk, két dolognak kell teljesülnie: lehetőleg maradjon annyira ép az autó körülöttünk, hogy lágy részeink ne találkozzanak közvetlenül az oszloppal/másik autóval/fával/vaddisznóval, illetve, a csattanás okozta hirtelen lassulásban legyen annyi átmenet, hogy belső szerveink ne szakadjanak le.

Előbbihez merev váz kell, utóbbihoz pedig lágy karosszéria és egy légzsák. A karambol során jó esetben elnyeli a mozgási energiánk egy részét az okosan megtervezett, gyűrődő karosszéria, a maradékot pedig belefejeljük a légzsákba. Pontosan ez történt 1990-ben, amikor is a történelemben először találkozott frontálisan két, légzsákkal szerelt autó. A biztosító szerint mind a két úttörő amerikai az életét köszönhette az új biztonsági kütyünek.

Azóta - bár nehéz pontos adatokat találni-, több mint egymillió alkalommal nyílt már légzsák, és több tízezer ember köszönheti életét egy pirotechnikai töltetnek. Amint az autónk nekimegy valaminek, a hirtelen lassulást érzékeli egy vagy több gyorsulásmérő, ami aztán egy szempillantás alatt áram alá kapcsol egy fűtőelemet, ami alágyújt a pirotechnikai töltetnek. A hirtelen felszabaduló ártalmatlan gáz (többnyire nitrogén) 300 km/h-s tempóval fújja fel a nejlon lufit. Az instant felfújódást csúszós, krétaporszerű bevonattal könnyítik, hogy az összehajtogatott zsák a lehető legkönnyebben ki tudja magát csomagolni.

Mire az 5 kiló körüli fejünk tehetetlenül elindul előre, jó esetben már várja is a puha párna. Ahhoz viszont, hogy ne csak annyit érezzünk az egészből, mintha izomból fejbe rúgtak volna egy terheslabdával, a keményre fújt párnát az oldalsó részén kilyuggatják, így a becsapódó arcunk terhe alatt fokozatosan ereszt le, ezzel finomítva a hirtelen lassulást.

Ebből adódik az is, hogy muszáj tökéletesen időzíteni. A fejünk átlagosan 5 századmásodperccel a koccanást követően már landol is a kormányon. Ha a 3 századmásodperc alatt felfújódó légzsák akár csak egy szempillantást is késik, ki lehet találni, mi történik. Az alábbi videóban látható dinnye jól szemlélteti az épp jókor, és az épp egy kicsit későn közötti különbséget.

Az elvet már a hatvanas években kidolgozták, bár sok más találmányhoz hasonlóan itt sem egyértelmű, kinek jutott eszébe először. Walter Linderer és John W. Hetrick szinte egy időben, feltehetően egymástól függetlenül 1953-ban védették le a balesetek erejét tompító párna ötletét.

Azóta eljutottunk oda, hogy minden új autóban kötelező a vezető-, és az utasoldali légzsák.  Elsőre talán furán hangzik, de már motorosok számára is elérhető légzsák. Van olyan ami be van építve a ruhába,  de olyan is, ami a műszerfal mögül robban előEgy jobban felszerelt autóban pedig már olyan extrák sem számítanak ritkaságnak, mint a térdlégzsák, a fejlégzsák elöl-hátul, az oldalütközések enyhítésére függönylégzsák, vagy épp a biztonsági övbe épített felfújódó párna.

Ennek ellenére a hetvenes évek végén a GM és a Ford az alacsony eladások miatt le is vette az opciós listáról, és évekig lobbiztak a kötelezővé tétele ellen, mondván nem praktikus. Szerencsére idővel győzött a józan ész, és ma már senkinek nincs vele gondja, hogy egy arcába robbanó töltettel töltött kormányt tekerget, de a biztonsági öv használata még mindig sokaknak probléma. Pedig öv nélkül a légzsák nem sokat ér, bár józan ész nélkül övvel se.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.