Így működik az autók SOS-gombja

Ha valaki közlekedési balesetet szenved és nem veszíti el az eszméletét, először felméri a helyzetet, illetve a saját, és környezete testi épségét. Azután segítséget hív. Telefonja után kapkod, keresi az összetört, esetleg felborult, vagy a tetején álló autóban, de a pánikhelyzetben mindez elég bizonytalan. Sokszor előkerül a telefon, de törött, nem működik, nem lehet vele segítséget hívni. Pontosan ezt felismerve vezették be az Európai Unióban az eCall szolgáltatást, vagyis az e-segélyhívót.

Az eCall autóba épített segélyhívó rendszer, amellyel gombnyomásra elérhetők a segélyhívó központok, mégpedig a 112-es hívószámon keresztül. A vészjelzések leadásához szükséges elektronika beépítését 2018. március 31-től tették kötelezővé minden új autóba az uniós jogszabályok, mivel a közlekedési balesetek áldozatainak tizede a későn érkező segítség miatt vesztette életét.

Az e-segélyhívót működésbe léphet gombnyomásra, vagy bizonyos ütközési jelek érzékelésekor, például amikor kinyílik egy vagy több légzsák, automatikusan, természetesen mindkét esetben a 112-es segélyhívószám áll a háttérben. A hívás egy autóba épített fedélzeti SIM-kártyán keresztül történik, amire jellemzően a biztonsági funkción kívül több mindent is rákapcsolnak a gyártók. Ilyen például a szerviz- és infógomb, melyek arra szolgálnak, hogy az autónkkal kapcsolatos információkat lekérhessük a központtól, vagy műszaki hiba esetén értesíthessük a szervizt.

Ügyfelek kielégítésére szolgáló, online funkciókat is rákapcsoltak a SIM-re, például távvezérelhetőséget, és az infotainment rendszer kommunikációját (a VW konszern esetében az MiB, azaz a Modularer Infotainment Baukasten nevet viseli). Az előbbi kategória első olvasatra érthetetlennek tűnhet, pedig nagyon izgalmas, és rengeteg lehetőséget rejt. Ide tartozik például, hogy a navigációs térkép kiegészül a közlekedési adatokkal, vagy a legfrissebb híreket, időjárást is le lehet kérni erről a rendszerről. A távvezérelhetőség segítségével pedig például az autó kulcsán vagy telefonos applikáción keresztül lekérdezhető az autó utolsó parkolási helyzete, villanyautók esetében állíthatjuk a töltést, vagy beindíthatjuk az állóhelyzeti fűtést.

A MiB-nek több generációja is van, a képen egy 2+ típusú vezérlő látható. A legfejlettebb modell az MiB3, ennek legfőbb jellegzetessége, hogy saját SIM-kártyája már nincs, így a vészhívást lebonyolító vezérlő SIM-kártyáján keresztül működik az összes online funkció. A jövőben a gyártók valószínűleg nagy hangsúlyt fektetnek majd erre a technológiára, hiszen óriási lehetőség van a fejlődésre.

Na, de térjünk is vissza az eCall-ra. A segélyhívó rendszer legfőbb erényei közé tartozik tehát, hogy magától is képes hívást indítani. Ha manuálisan hozzuk működésbe, akkor is gyorsabb megnyomni egy gombot, mintha telefonunkon kezdenénk bepötyögni a 112-t. Továbbá az SOS gomb könnyen elérhető helyen van, leggyakrabban a mennyezeti lámpánál a tetőkonzolban, vagy a műszerfalon.

Szerencsésebb esetben az operátor kapcsolatba tud lépni a jármű vezetőjével vagy utasaival, akik el tudják mondani, hogy mi történt. A sérültek által közölt információn kívül a fedélzeti segélyhívó rendszer automatikusan, szöveges üzenet formájában továbbít néhány adatot; a GPS koordinátákat, a jármű és üzemanyag típusát, és hogy feltehetően hány utas tartózkodhat az autóban – ezt a biztonsági övek állapotából. Sajnos azonban nem mindig fordul elő, hogy a sérültek képesek kapcsolatba lépni az operátorral. Ilyenkor bizonyulnak különösen hasznosnak a számítógép által továbbított adatok, hiszen egyéb információ nem áll rendelkezésére a központnak. Természetesen a rendszer mindkét esetben a készenléti szervekhez (rendőrség, mentők, katasztrófavédelem) juttatja el az információkat.

Segélyhívó rendszert már a rendelet bevezetése előtt is telepítettek autókba egyes márkáknál, azonban azok kicsit másképp működtek. Az elv ugyanaz – vagy megnyomjunk a gombot, vagy magától lép működésbe – azonban nem egyenesen a segélyhívó központokba ment a hívás, és a hivatalos neve sem eCall volt. A régi funkció először egy, a gyártók által beiktatott call-centerhez intézte a hívást, csak utána a központba. A call-centerrel kiegészült kétlépcsős megoldás azonfelül, hogy több időt vesz igénybe, nem is magyar nyelvű, hiszen általában az adott márka székhelyén állítják fel ezeket a központokat.

A Porsche Hungáriánál tett látogatásom során világossá vált, hogy ez nem csak akkor jelenthet problémát, ha kizárólag anyanyelvünkön beszélünk. Az ottani vevőszolgálatosok pár éve tesztelték a kétlépcsős rendszert, és komoly nehézséget okozott nekik az angolul beszélő operátorral megértetni a tartózkodási helyüket, a Széchenyi utcát.

A rendszer előnyös tulajdonsága, hogy a köztes call-centerhez sok egyéb adat is eljutott azokon kívül, amik ma a 112-höz érkeznek. Ilyen például a baleset pontos helye, ideje, a légzsákok állapota, illetve, hogy eldurrant-e valamelyik övfeszítő patron vagy a motorházetető piropatronja.

Ezekből az információkból már a mentőegységeknek előre lehetett volna készülni, hogy mennyire súlyos a baleset. A rossz hír az, hogy ezek az adatok kizárólag a call-centerhez jutottak el, a segélyhívó központ akkoriban sem kapta meg ezeket. Összességében a mostani megoldással rengeteg időt lehet nyerni, ami kulcsfontosságú.

Ezt én is alá tudom támasztani, mert a jelenlegi rendszert mi is kipróbáltuk. A segélyhívó gombot megnyomva rögtön hívást indított az autó, amit egy érintéssel vissza lehet vonni, ha véletlen nyomnánk meg a gombot. A hívás közvetlenül a segélyhívó központba ment, akikkel természetesen egyből közöltük, hogy nincs vészhelyzet, csak teszteljük a rendszert. A gomb megnyomásától az operátorral való kapcsolatba lépésig nagyjából 10 másodperc telt el. Valljuk be, ez azért nem semmi!

Az autós e-segélyhívó fontosságát alátámasztotta az Országos Rendőr Főkapitányság Kommunikációs-Szolgálatától kapott adatok is, hiszen 2017. október és 2020. január között összesen 523 automata eCall bejelentést kezeltek az operátorok, ami nem kevés. Ezeknek a segélyhívásoknak egy része nem igényelt beavatkozást, mivel vagy információkérő vagy egyéb intézkedést nem igénylő bejelentések voltak. Ezekre egyébként inkább a szerviz- vagy infógomb szolgál. Bennünk is felmerült, de szerencsére szórakozó, vagy megtévesztő jellegű e-segélyhívás nem érkezett a központba. Ha előfordulna, az illető 300 ezer forintig terjedő pénzbírságra számíthat.

Az eCall egyértelműen az egyik legfontosabb funkciója a modern, európai piacra szánt autóknak, és teljesen indokolt volt a bevezetése, hiszen rengeteg életet menthet meg.