Az Ejder Yalçın harckocsik megjárták Szíriát is, ahol egyaránt harcoltak az ISIS és a kurdok ellen, a magyar kormány pedig 2019-ben kötött keretszerződést a török gyártóval 300 darab beszerzéséről - mindezt olyan komolyan gondolták, hogy egy összeszerelőüzemet is felhúznak nekik Kaposváron. De mit tudnak ezek a harckocsik?
Mi az az MRAP?
Az MRAP (Mine-Resistant Ambush Protected) olyan katonai harcjármű, amely erős páncélzatának köszönhetően megvédi a bent ülő katonákat az aknáktól, a házilag barkácsolt bombáktól (szaknyelven improvizált bombáktól, angolul rövidítve: IED) és a rajtaütésszerű támadásoktól. Az MRAP programot az afganisztáni és az iraki háborús tapasztalatok keltették életre 2007-ben, ugyanis korábban a katonai járművek vagy egyáltalán nem, vagy pedig kevésbé voltak védve az improvizált bombák ellen. Az első sorozatban gyártott MRAP jármű a Cougar HE MRAP volt, amelyből a Magyar Honvédségnek is van négy darab.
Az első MRAP-okból 2007 és 2012 között 12 000 darabot gyártottak, hivatalosan ekkor lett vége a US Army MRAP programjának. Ezután az MRAP All-Terrain (M-ATV) programot indították el, amely már a kisebb (Humwee) méretű MRAP-ok kifejlesztését irányozták elő. Így fejlesztették ki a katonai Hummereket leváltó Oshkosh JLTV-t. Az MRAP fejlesztés annyira divatos lett a hadiipari cégeknél, hogy alig akad olyan ország a világon, ahol egy-egy vállalat ne fejlesztette volna ki saját MRAP-ját. Magyarországon, 2011-ben a Gamma Zrt. fejlesztett ki egy MRAP típuscsaládot a Komondort, amelyet mi is kipróbáltunk.
A leánykori nevén Ejder Yalçın, magyarosított nevén Gidrán
A magyar kormány 2019 nyarán kötött keretszerződést a fiatalnak számító török Nurol Makina gyártóval, amelynek a vezetősége jó kapcsolatokat ápol Recep Tayyip Erdoğannal, Törökország köztársasági elnökével. Összesen 300 darab páncélozott harcjármű hazánkba szállításáról szólt a keretszerződés. Az akkor napvilágot látott hírek szerint a Magyar Honvédség kétféle páncélozott harcjárművet kívánt beszerezni a török cégtől: az egyik a 2014-ben kifejlesztett, nagyobb (11 személyes) Ejder Yalçın MRAP, a másik pedig a valamivel kisebb, hét felfegyverzett katona szállítására alkalmas Yörük M-ATV, amelynek fejlesztése 2015-ben kezdődött. Ekkor még nem lehetett tudni pontosan, hogy melyik harcjárműből hány érkezik hazánkba.
Az 5855 milliméter hosszú 2492 milliméter széles és 2472 milliméter magas, magyar változatú Ejder Yalçın hajtásáról egy hathengeres, Euro III-as besorolású, 375 lóerős, Cummins ISL9E3-as motor gondoskodik, amely 120 km/h-ás végsebességig repíti az MRAP-ot. A járműnek STANAG 4569 Level 3-as páncélvédettsége van. Az önvédelméről pedig egy 12,7 milliméteres Browning géppuska gondoskodik. Az első tíz darab Ejder Yalçın 2020 végén érkezett hazánkba, ekkorra már Gidránra (lásd keretes írásunkat) nevezték át a török harcjárművet.
Hogyan szerepeltek a török Gidránok harci körülmények között?
Az óriási Nurol Holding harcjárműgyártó részlege, a Makina csak 2006 óta gyárt páncélosokat és eddig a török, a magyar, a szenegáli, az üzbég, a csádi és a tunéziai hadsereg rendelt a járműveiből, megközelítőleg 450 darabot. Ezek mindegyike Ejder Yalçın típus, amelyek közül néhány tucat Szíriában már átesett a tűzkeresztségen, igen rossz eredménnyel.
Mind az ISIS, mind a kurd lázadók kilőttek néhány darabot az MRAP-okból, amiket nem sokkal később ki is vontak a háborús övezetből, ugyanis a Nurol Makina átépíti őket, hogy legközelebb jobban bírják majd a harci bevetéseket. Az első átépített és megerősített páncélvédettségű Ejder Yalçınok már szolgálatba álltak a török hadseregben. Azt jelenleg nem tudni, hogy a magyar változatok is megkapták-e ezeket a fejlesztéseket vagy a mieink még a korábbi változatból valók-e?
Összeszereljük, gyártjuk és fejlesztjük is a Gidránokat?
A 2021 elején átadott Gidránok sajtótájékoztatóján Maróth Gáspár, védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos bejelentette, hogy a török MRAP-okból évente száz darabot fognak gyártani Kaposváron a BM Heros új üzemében. Az ekkor már magyarnak nevezett harcjárművet, az akkori elképzelések szerint német és magyar mérnökök áttervezik és továbbfejlesztik. Ezt a továbbfejlesztett változatot fogják sorozatban gyártani Kaposváron, amelyre több külföldi megrendelést is remélnek.
Egy évvel később a BM Heros kaposvári Gidrán üzemének, másodszori felavatása kapcsán már kevesebb szó esett továbbfejlesztésről, de az kiderült, hogy a meglévő tíz mellé, idén újabb negyven darab Gidrán érkezik Magyarországra, amelyeknek a rádiótechnikai eszközeit már Kaposváron az immár Palkovics László minisztériumához (ITM) tartozó BM Herosnál szerelik be. (Az első tíznél még a HM Armcom végezte ezen eszközök beszerelését.) Ezután, ha a kaposvári üzem megfelelően fel lesz szerelve, újabb száz Gidrán érkezik hazánkba, lapra szerelve. Hatalmas ládákban, darabokban.
Ezt a száz Gidránt Kaposváron fogják összelegózni a ládákban elhelyezett alkatrészekből. Ahogyan egyébként Üzbegisztánban is, valószínűleg nem gyártás, csak összeszerelés fog történni Kaposváron. Erre onnan lehet következtetni, hogy konkrét gyártásról, a Yörük változat érkezéséről, valamint az összesen 150 darab harcjárművön túl, továbbiak érkezéséről ezúttal nem esett szó. Ahogy már arról sem volt szó, hogy mi lesz sorsa a magyar tervezésű és gyártású Komondornak, amely sokkal jobban hasonlít a Gidránra, mint azt elsőre gondolnánk.
Mezőhegyesi lóból harcjármű
A gidrán nevű ló tenyésztésének megkezdése 1817-re nyúlik vissza, amikor báró Fechtig a mezőhegyesi ménesbe, Egyiptomból hozatott Gidran Senior lovakat. A sötétsárga, kistermetű, arab telivér Gidran Seniorokat, főként magyar és erdélyi lófajtákkal pároztatták. Majd 1855-ben, amikor már nem szín, hanem származás szerint csoportosították a méneseket derült ki, hogy a mezőhegyesi sötétsárga színű lovak Gidran Senior leszármazottak. Ekkor kezdték meg a gidrán fajtájú ló tudatos tenyésztését. Az első világháború után és az ötvenes évek végén is majdnem kihalt a gidrán vérvonal, de 1975-től a fajtát újjáélesztették.
Jelenleg gidránnak csak azok a lovak számítanak, amik vagy a mezőhegyesi vagy a borodpusztai kancacsaládból származnak és a 16 ükszülőjük közül legalább hét a gidrán vonalhoz tartozik. Ezeket az egyedeket csillag alakú jeggyel látják el és az értékes genetikai jegyeik miatt igyekeznek tenyésztésben tartani őket. Erről a fajta lóról kapta az Ejder Yalçın a magyar nevét.
