Sorsára vár a Barguzin: ez Putyin igazi atomvonata

2022.10.07. 14:41

Elindult Putyin atomvonata, járta be a hír a világsajtót néhány nappal ezelőtt. A szakértők szerint Oroszország ezzel akarja demonstrálni, hogy képes akár kisebb nukleáris fegyvert is bevetni azért, hogy megfordítsa az ukránokkal vívott háború jelenlegi állását. A szerelvény az atomfegyverek mellett olyan harci eszközöket szállít, amelyek atomcsapás esetén is meg tudják védeni a katonákat. Mégsem ez az oroszok igazi atomvonata.

Ukrajna felé tart az az orosz tehervonat, amelyik képes arra, hogy a nehézfegyverek mellett nukleáris robbanóeszközöket szállítson. A Telegramon kezdett el terjedni a videó néhány nappal ezelőtt, amelyen egy harckocsikkal megpakolt vonat indul el egy oroszországi állomásról. A szakértők szerint ez egyértelműen azt jelzi, hogy Putyin meg akarja mutatni a világnak: képes lenne atomfegyver bevetésére is az ukrán háborúban, ha a hadicselekmények alapján indokoltnak tartja. Egyelőre azonban úgy fest - vélik a szakemberek -, az orosz hadsereg arra készül, hogy az ukrán határ közelében tesztelje fegyvereit. A felvételek alapján a szerelvény olyan harcjárműveket, úgynevezett APC-ket visz, amiket az átlagosnál nagyobb teljesítményű tornyokkal, megerősített aknabiztos páncélzattal, valamint légtisztító rendszerrel láttak el. E harcjárműveket úgy tervezték, hogy hatékonyan megvédje a benne ülőket állandó, folyamatos gyalogsági támadással szemben is.

A nemzetközi sajtóban a vonatot azonnal Putyin atomvonataként kezdték el emlegetni, holott a szerelvény kismiska az oroszok igazi atomvonatához képest. Valóban létezik ugyanis egy ilyen szörny, legalábbis néhány évvel ezelőtt még büszkén számoltak be arról, hogy milyen jól haladnak a fejlesztésével. A nukleáris eszközöket szállító vonatokkal az oroszok az 1980-as években kezdtek el komolyan kísérletezni. Ezek a szerelvények elvileg alkalmasak arra, hogy a szárazföldön bárhonnan - mármint ahová sín vezet - rakétát indíthassanak. Összesen 36 darab olyan vonatot teszteltek, amelyek képesek voltak az RT-23 Mologyec ballisztikus rakéta kilövésére. A NATO akkoriban nyugtalanul figyelte ezeket a teszteket, hiszen a vonatok állandóan mozgásban lehettek, így borzasztó nehéz volt őket megtalálni és azonosítani. A szovjet vasúthálózat akkor 145 ezer kilométert tett ki, a rakétavonatok pedig akár 1600 kilométert is meg tudtak tenni egy nap. A NATO műholdakkal követte őket nyomon - már amennyire tudták -, 2005-re végül a vonatokat kivonták a rendszerből. 

Néhány éve azonban az orosz sajtó újra büszkén kezdett el tudósítani a BZhRK Barguzin - kódja szerint RS-27 vagy SS-X-32Zh - nevű új fejlesztésről. Az első hírek 2016-ban érkeztek róla, akkor úgy számoltak vele, hogy 2017-ben már el is kezdhetik a tesztelést, 2020-ra pedig rendszerbe is tudják állítani.

brzhk1

Az interkontinentális ballisztikus rakéták hordozására és kilövésére képes Barguzin fejlesztése az orosz Stratégiai Rakéta Haderő fennhatósága alá tartozott, elsősorban továbbra is a már bevált Mologyec rakétákhoz tervezték. A tervezés során aztán bővült a bevethető eszközök listája, alkalmasnak tartották az RT-sorozat több rakétatípusának kilövésére is - egy-egy ilyen 55 tonnás szerkezet egyszerre négy nukleáris robbanófejet is képes hordozni. Eredetileg öt vasúti rakétaezredet akartak felállítani, a szerelvények hat ballisztikus rakétát lettek volna képesek magukkal vinni és a megfelelő helyen kilőni. A Barguzin legfőbb erénye azonban mégis az álcázása volt: amíg a korábbi ilyen szerelvényekhez három mozdony kellett, a Barguzinhoz elég volt egy, ráadásul a vonatot úgy építették fel, hogy a kémműholdak nem tudták volna megkülönböztetni egy hagyományos tehervonattól.

Hol sírjaink domborulnak

Barguzin Oroszországban, a Burját köztársaság területén fekvő kis település, körülbelül 5 ezren lakják. Nekünk leginkább onnan ismerős a neve, hogy hosszú éveken át tartó kutatás után Morvai Ferenc, a Petőfi Sándor halálát kutató Megamorv bizottság vezetője 2015-ben bejelentette: szinte 100 százalékig biztos, hogy a neves költő sírját és hamvait találták meg a városkában. Elmélete szerint a segesvári csata után Petőfit az oroszok Barguzinba hurcolták, egészen 1856-ban bekövetkezett haláláig itt élt. Az elméletet hivatalosan mindmáig nem fogadták el.

brzhk8

„Ennek a rendszernek az ereje, figyelembe véve a rakéta többszörös robbanófejét, egy helyhez kötött rakétahadosztály csapásmérő erejének felel meg. A fejlesztés hatékonyságát előzetesen számolva azt mondhatjuk, hogy jelentősen növeli a Stratégiai Nukleáris Erők képességeit egy esetleges megtorló csapásban" – idézte Szergej Karakajev vezérezredes, a Stratégiai Rakétaerők parancsnokának szavait a podiralove.ru a Barguzinról szóló beszámolójában.  Az oroszok nem is titkolták: az új rendszer fejlesztésének elsődleges célja volt, hogy választ adjanak az Egyesült Államok azonnali globális csapásmérő programjára, amely - szerintük - magában foglalja az ellenséges célpontok megsemmisítését bárhol a világon, legfeljebb két órán belül. Korábban Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy katonai-technikai választ kell kidolgozni az amerikai "villámcsapás" stratégiájára.

BRZHK-vagon

A Barguzinról hivatalos hír nem érkezett 2020 óta. Elméletileg akkor fagyasztották be a fejlesztését és tették mellékvágányra az atomvonatot, azt azonban már akkor is hangsúlyozták: a program bármikor pillanatok alatt újraindítható, sőt végigvihető.