Technika: Állófűtések

Most jöhetne a műszaki duma, hogy mennyire jó az a motornak, ha előmelegítik, és télen nem mínusz tíz fokról kell felmelegednie. Valóban. Persze, hogy jó neki, ahogy a természetnek is: egy brutális téli hidegindítás utáni kilométeren az autó fogyasztása (persze száz kilométerre vetítve) elérheti a száz litert, emissziója pedig ilyenkor a legrosszabb. Pár kilométeres utakon soha nem melegszik be a motor. Pláne egy modern dízel, amelynek ehhez egyszerűen kevés a veszteséghője.

Haha – de ezekben van motormelegítő, nemdebár?! Valóban, előfordul, de a legtöbb tömeggyártó (PSA, Ford, Opel) Magyarországra a mediterrán kivitelű dízeleket szállítja, így míg az osztrák kuncsaft gyári gázolajkályhát kap, addig a magyaréba mindössze egy elektromos fűtőszálat építenek be, hogy indítás után valamennyire megsürgessék a motor bemelegedését.

Persze a drága márkák (BMW, Audi, Mercedes) komoly dízeleiben ott van a kályha, s mivel az európai piacot két német márka uralja ( Webasto, Eberspächer), leginkább tőlük származnak. Mindegy azonban, hogy elektromos vagy kályhás a kiegészítő fűtés, ezek csak akkor kapcsolnak be, amikor a motort már beindították, és 5-8ºC-nál hidegebb van. Ez az, ami miatt a motormelegítő nem azonos az állófűtéssel: noha maga a berendezés ugyanaz, eltérően működik.

Az állófűtés akkor dolgozik, amikor a motort még be sem indították, be- és kikapcsolása történhet programozható órával, távirányítóval, de a mobilfüggők SMS-sel is begyújthatnak – csupán pénz kérdése.

Vagyis, mire az ember elindul, a motor hűtővize már meleg. Hogy mennyire? A Webastónál azt mondták, hogy a jól megválasztott és beépített berendezéssel mínusz húsz fokos hőmérsékletben fél óra alatt 60 fokig melegszik a hűtőfolyadék. Ez az, amit tutira vállalnak, tehát ennél melegebb is lehet. Azt azért tegyük gyorsan hozzá, hogy bár a víz meleg, azért a motorolaj – ha nem is fagyos – koránt sincs üzemi hőfokon, tehát nem kell a motort rögtön leszabályzásig forgatni.

A kályha a motor üzemanyagát pusztítja, akár benzines, akár dízel. A személyautóba szerelt készülékek fogyasztása 0,3-0,5 liter óránként. Vagyis ezt a nyolcvanfoknyi vízmelegedést cirka két deci üzemanyagunk bánja.

Az állófűtés utólagos beépítésekor a kocsi üzemanyagrendszerébe, a motor hűtőkörébe és elektromos rendszerébe is belenyúlnak, tehát több ponton is bontani kell. Riasztó látvány a szétrobbantott autó – ezért nem is kell ott maradni a műhelyben a szerelés idejére.

A kályha, amit a kocsikba szerelnek, nem túl nagy, akkora, mint egy kisebb aksi. Továbbá beépítenek egy apró üzemanyag-szivattyút is, amely saját pipán szipkázza a tankból az üzemanyagot. A berendezésben kis ventilátor nyomja a levegőt az égéstérbe, amely körül vízköpeny van, ez veszi át a hőt. A hűtőfolyadékot szivattyú keringeti a rendszerben, méghozzá úgy, hogy az először az utastér fűtőradiátorába kerül, aztán pedig vissza a blokkba.

Amikor az állófűtés bekapcsol, alapfokozaton beindul az autó szellőzőventilátora is, hogy befűtse az utasteret. Többnyire olyan hőfokra, ahogy a leállításkor hagytuk, bár a régebbi automata klímáknál ez nem mindig igaz. Az viszont igen, hogy a motort a maradék hőmennyiség melengeti, ha tehát olyan a beállítás, hogy izzik az utastér, a motor hűvösebb marad. Az állófűtések elektronikája maximum egyórás használatot tesz lehetővé, vagyis a hülyékre is gondoltak, nehogy lemerítsék az akksit.

Amerikából befűteni az itthon álló autót? Lapozzon!