Lejárt a direkt marketing ideje, átadta helyét az agymosásnak. De nem engedem magam befolyásolni, ragaszkodom hozzá, hogy az autóba benzin való, az olajjal fűteni kell télen, vagy ételt melegíteni.
Közel hatvan kelet-közép-európai szakújságíró vett részt a Hungaroringen a Diesel Day 2006 elnevezésű programon, amely valójában a Bosch agymosása volt. Összecsődítették a régió szakmabelijeit, és két órán keresztül, váltott előadókkal kántálták a dízeltechnológia előnyeit, nagyszerűségét. Már-már én is azt hittem, hogy a Bosch találta fel a spanyolviaszt, de szerencsére a kollégám folyamatos piszkálódása ébren tartotta benzinéhségem.
Régebben kőkemény dízelpárti voltam, sőt tulajdonképpen ma is az vagyok, mivel semmi ellenvetésem a dízelautók ellen. Na, de kérem, ne akarják már tudatmódosító trükkökkel átprogramozni az agyam, hogy aztán mindenféle marketingszöveget írjak, és ezzel tudat alatt is terjesszem az igét. Hahó, már nem olcsóbb a gázolaj, mint a benzin! Nem kötelező dízelautót venni, ha spórolni akarunk a közlekedésen. Ahogy ezt az ukrán piacon nem annyira fölényes Bosch-jelenlét is igazolja, amit az egyik előadó fél mondattal félre is söpört.
Ekkor bökött meg először kollégám, és a fülembe suttogta, hogy a Scania már nem használ Bosch-rendszereket, és azóta a kamionok nem állnak le. Cégen belül csak Boschlessnek hívják ezeket a járműveket. Ja, persze, mondtam hevenyészett mosollyal. De mikor a magyar szinkrontolmács - angolul mentek az előadások, és fél füllel azt hallgattuk az érthetőség miatt, másik füllel meg a magyar szöveget viccből - elárulta, hogy "a szén-dioxid az a fekete anyag, amit gyorsításkor látni", egyértelművé vált, hogy mulatságos napnak nézünk elébe.
Megpróbáltam a beszédre koncentrálni, de annyi érdekes bogárka rohangált a Hungaroring fő épületének ablakán - belülről -, hogy csak címszavakra emlékszem. Ezek szerint a Bosch nagyszerű, kiváló, sokat dolgoznak a fejlesztéseken, és milyen sok ember megélhetése függ a cégtől, és milyen nagy a cég, és majd' minden autóban az ő rendszerük van. Itt jutott eszembe, mennyit szidják az Alfa Romeókat az elektromos rendszerük miatt. Ami Bosch. Volt eddig, mert a 159-től már Marelli, ha jól tudom.
Alapvetően semmi bajom a Boschsal, ne gondolja senki, hogy direkt bántom őket, csak nem érzem értelmét egy egész napos rendezvénynek - azon kívül, hogy köszönöm az ingyenásványvizet, meg azt hiszem, ittam egy kávét is; -, hiszen nem mutattak be semmi újdonságot, csak, ha jól vettem ki, a céget fényezték két órán keresztül. Ettől most megnőnek majd az eladásaik.
Mindenesetre a magyar szöveg kiváló volt. Az egyik előadó például a tolmács szerint azt mondta: "Én magam egy tiszta zöld autót vezetek." Egy grafikonon megtekinthettük a "dízelpenetráció arányát", egy másikon pedig azt láttuk, amit odarajzoltak, ugyanis a szöveg csak annyi volt, hogy az előadó most arról beszél, ami az ábrán van. No és megtudtuk, hogy "a dízelapplikáció minden egyes lehetősége rendelkezésre áll", de hogy mire vonatkozott, már nem emlékszem. Ugyanis megláttam a K betűs applikációt.
A hat különböző Bosch-témájú előadás után hevenyészett múzeumlátogatás következett. Na, ez már tényleg érdekes volt. A század elejétől napjainkig kaptunk áttekintést a dízel-adagolórendszerek és a common-rail fejlődéséről, de engem a szlalompálya vonzott.
A szervezők összeszedtek egy csomó autót, különböző márkák különböző típusait - gondolom Bosch rendszerűeket -, amikkel mindenféle tesztvezetéseket lehetett végezni. Persze az autókon korábban már többször végigment az újságírógárda hivatalból, így újdonság itt sem ért. És ha Hungaroring, akkor az elmaradhatatlan vezetéstechnikai központ pályái, maga a ring, és még egy kis szlalompályát is rögtönöztek a boxok mögötti felső parkolóba, amiken mehetett a móka. Vezetni mindig jó, főleg versenypályán, na de hogy jön ez most a dízelséghez? Nem értem.
Délfelé járt az idő, és az jutott szembe, hogy szegény külföldi újságírók nem tehetnek semmit, végig kell dolgozniuk az időt. Mennyire jó, hogy van műsor, mert simán leléphetek; ha külföldön lenne, nekem kellene végig maradni, és mások mennének haza.
Most vagy én vagyok kiégve, vagy tényleg az eddigi legértelmetlenebb rendezvénynek voltam részese. Az vigasztal, hogy még a feléhez sem ért a program, amikor elindultam a parkolóba az autómhoz, egy neves, szigorú és konzervatív kolléga akkor húzott el mellettem a sajátjával... Lehet, hogy neki is akadt jobb dolga.
