Rendes körülmények között a motor leállítása után számtalan olyan önteszt következik, amit menet közben, járó motornál nem lehet elvégezni. Ilyen például a pillangószelep és a kipufogógáz-visszavezető szelep teljes nyitása-csukása. Ha mindezekkel végzett a rendszer, és a ventilátort, esetleges elektromos vízpumpát, egyebeket is kikapcsolta, a vezérlőegység halk sóhajjal rituális öngyilkosságot követ el: elengedve az egyik lábára kötött főrelét a saját tápellátását szünteti meg, és álomba szenderül.
Igazából csodálkozom, hogy ennek ismeretében az elmúlt években egyetlen olyan hollywoodi produkció sem született a főrelét akár programhiba, akár vírus miatt, vagy simán csak dacból el nem engedő, öntudatra ébredő, motort újra beindító, csakazért is gázt adó vezérlőegységekről. És innen már tényleg csak egy ugrás a Terminátor.
Minden tiszteletünk tehát azoké a programozóké akik a motorvezérlő egység (vagy ABS, ESP, légzsák stb...) szoftverét írják, mert a milliós darabszámok és sok ezermilliárd megtett kilométer mellett sem tudunk olyan balesetről, amit közvetlenül szoftverhiba okozott volna. (Önök tudnak? Írják meg nekünk!) Mert miről is van szó? Száz megahertz körüli processzor, 4-8 mega RAM, pár megás program - tizenegynéhány éve jól mutattak ezek egy asztali PC-ben, és ha lefagyott, hát lefagyott. Ma viszont ugyanezeket a paramétereket találjuk az autókban, ékesen bizonyítva, hogy lehet rendes szoftvert is írni, ha nagyon akarunk, és szánunk rá elég időt.
Egy Germániában előszeretettel használt közmondás szerint a bizalom jó dolog, az ellenőrzés viszont még jobb. Ennek megfelelően a motorvezérlő szoftver az offline, asztali tesztek után néhány száz kilométert zárt tesztpályán tölt, mielőtt először kiengedik a forgalomba. Az utcán rendszerint az első tízezer kilométert képzett tesztmérnökök teszik meg. Egyrészt folyamatosan ellenőrzik a szoftver működését, másrészt legalább lélekben fel vannak készülve a hirtelen leálló motor (és eltűnő kormányszervo) okozta helyzetek kezelésére. Vagy akár a legrosszabbra: hogy a megbokrosodott, gáz nélkül nekilóduló autót a középkonzolon elhelyezett, bazi nagy piros vészleállító gomb megnyomásával, és így a tápellátás azonnali megszüntetésével bírják jobb belátásra.
Hosszasan sorolhatnánk még az alkalmazott hardveres és szoftveres trükköket, melyek mind-mind azt hivatottak biztosítani, hogy programhiba miatt ne érhesse baj sofőrünket és utasait. Az utolsó láncszem egy olyan hardver elem, ami kívülről szemléli a vezérlőegységben a program futását, és ha az valahol mégis elakadna, végső megoldásként reseteli (újraindítja) a vezérlőt. Menet közben ebből legföljebb nagyon rövid rángatás, esetleg a műszerfalon a mutatók pillanatnyi lekókadása vehető észre: a vezérlő ugyanis 0,4 másodperc alatt (!) újrabootol, és ott folytatja a befecskendezést, ahol abbahagyta. (Ide küldenénk a kicsi puha programozóit továbbképzésre...) Ez azonban olyan esemény, ami normál körülmények között soha nem fordulhat elő, vagy ha mégis, visszahívási kampány (vagy fű alatti szoftverfrissítés), és világméretű hisztéria követi - anélkül, hogy egyetlen autó egyetlen másodpercig kikerült volna az irányításunk alól. És tegyük hozzá: jó ez így.
De ha egyszer lehet rendes, stabil, megbízható szoftvert és hardvert készíteni, akkor miért mégis oly sok a probléma, leállás, rejtélyes hibajelenség? A kérdés kicsit hasonlít ahhoz, hogy - ha a repülőgép fekete doboza olyan anyagból van, ami mindent kibír, miért nem csinálják abból az egész repülőt? Mint azt tavaly megírtuk, a két fő ok az elektronikus rendszerek hálózatba szervezése, egymásrautaltsága miatt növekvő komplexitás és a csatlakozók.
A harmadik pedig Ön, kedves Olvasó. Ön az, aki elvárja évente a modellfrissítést, az új motort, az automata klímát, a navigációt, a villanyablakot, a motoros ülést és a processzorvezérelt indexet. Ön az, aki egész egyszerűen nem hagy elég időt az autógyárnak, hogy az összes lehetséges kombinációt és hibaokot végigzongorázzák azzal az alapossággal, ahogy az elektronikus gázpedál esetében teszik. (Vagy éppen az autógyárak, amelyek siettetett modellfejlesztéssel próbálják felpörgetni az üzletet. A szerk.) Az intelligens rendszerek száma és bonyolultsága folyamatosan nő, a kifejlesztésükre és tesztelésükre rendelkezésre álló idő folyamatosan csökken. Egyelőre.
Ezért váltott ki szakmai körökben is nagy felhördülést, amikor nyár végén furcsa hírek kezdtek szállingózni a Toyota háza tájáról. A márkaimidzs jelentős részét adó legendás megbízhatóságot némiképp megtépázták az utóbbi idők minőségi problémái és visszahívási akciói. Szemben az évtizedek óta töretlen trenddel, a menedzsment ez úttal drasztikus lépéssel, egyes új típusok bevezetésének néhány hónapos elhalasztásáról, a fejlesztésre és tesztelésre szánt idő meghosszabításáról, és a fejlesztőgárda jelentős bővítéséről döntött. Kíváncsian várjuk az eredményt, a konkurencia válaszát.
