Érdekes dolog a gázautózás. Sokan esküsznek rá, az LPG-hívek kitartóak. Nincsenek sokan, de masszív tábor. Valamiért ragaszkodnak a hajtásmódhoz, melynek tagadhatatlanul vannak előnyei: tiszta, egyáltalán nincs szilárdrészecske-kibocsátása, satöbbi, satöbbi. És olcsóbb. Ami komoly érv, mióta tudjuk, hogy a 300 forintos benzinár nem science fiction.
Ilyen emberek körében én is lelkessé válok, és eljátszok a gondolattal, tényleg, milyen jó is lenne beszereltetni a rendszert a kocsinkba – egyszerűen mert magával ragad a lelkesedésük. A gázüzemnél viszont nem egyértelmű a képlet, hogy megéri-e vagy sem, mint megtudtam Freeforce-éknál, akik nagyban végzik az átalakításokat. Vegyünk egy sarkított példát: adott egy budapesti valaki, aki sosem autózik három kilométernél többet, szeretné a kocsiját LPG-síteni, hogy megússza a szmogriadók kényelmetlenségeit. Sosem lesz elégedett: az LPG-s autó nem „tiszta gázüzemű jármű”, hanem benzin-gáz kettős üzemű. Vagyis a szmogriadó idején változatlanul nem közlekedhet.
Azt is érdemes felfogni az átépítés előtt, hogy hidegindításkor, illetve (beállításoktól függően) bizonyos helyzetekben a motor mindig benzinnel fog működni. Így például a hidegindítás utáni első egy-két kilométeren biztos. Vagyis az a literenként 100 forint haszon, ami elsőre kinéz, nem egészen ennyi. Más szavakkal: a használat módjától erősen függ a megtérülés. Aki sokat megy, és az utak között nem hűl ki teljesen a motor, annak megéri. Ilyenek például a taxisok, futárok, illetve akik sokat járnak hosszabb vidéki utakra. Külföldre is érdemes menni, de előtte jobb tájékozódni, hogy a célországban milyen csatlakozóval tankolódik az LPG , lehet, hogy kell vinnünk egy adaptert.
Az LPG-s autók köre minden egyes üzemanyagválság idején bővül, noha Magyarországon nem támogatják kiemelten, mint például Franciaországban, ahol adókedvezmény jár utána. Az LPG-barát országok (Hollandia, Németország is ezek közé tartozik) kötelezően odafigyelnek arra az EU-s ajánlásra, hogy az LPG ára ne haladja meg a benzinár 60 százalékát. Nálunk ez hol igaz, hol nem – most épp igen.
Az LPG-s átépítés következménye, hogy a gáztartályért fel kell áldozni a csomagtartó egy részét. Manapság a legnagyobb tartályok 100 literesek, az átlag 70-80 literes. Ezt a csomagtartóba kell beépíteni, ami veszteség, ráadásul gátolhatja a bővítést is, hiszen a háttámlák ledöntésekor ott marad akadálynak. A másik lehetőség a pótkerék helyére építhető gáztartály, ezek viszont kisebbek, általában 45-60 liter közötti a térfogatuk. Ilyenkor vagy hurcolja az ember a pótkereket a csomagtartóban (valamilyen tokban), vagy vesz egy defektmentesítő spray-t, ami az önmegnyugtatáshoz mindenképp elég.
A tartálykérdést azért lihegem túl, mert itt nincs üzemanyag-szivattyú, vagyis a gáznyomás tolja ki a cseppfolyós propán-butánt a tartályból. Emiatt azonban nem úgy működik a dolog, mint a benzinnél: egyrészt a tartály a kapacitása 80 százalékáig tölthető fel, és körülbelül ennek 10 százalékáig nyerhető ki belőle az anyag. Hogy leegyszerűsítsem: a demójárműként mozgósított Hummer H2 tulaja a százliteres tartályba hetvenegynéhány liternél többet nem tud tankolni.
Csakhogy – és itt a csavar – a modern LPG-s autó körülbelül tíz százalékkal fogyaszt többet gázból, mint benzinből. Legyünk realisták: ez többnyire gyakoribb tankolásokhoz vezet, mint amit benzinnel megszoktunk. Igaz, ha már nincs gáz, a rendszer átkapcsol és az autó megy tovább. Azokkal az elméletekkel pedig nem is érdemes foglalkozni, hogy biztonságos-e a gáztartály az autóban: a statisztikák szerint a benzintartály veszélyesebb, rendkívül szigorú követelményeket kell teljesíteniük a beépített részegységeknek, és azoknak is, akik beépítik. Tanulság: csak szakműhellyel álljunk szóba, akár beépítésről, akár javításról, karbantartásról van szó.
Az orosz gázstop következményei még túl frissek talán, de ki kell ábrándítanom mindenkit: az LPG, azaz a Liquified Petroleum Gas nem földgázból van, hanem a kőolajlepárlás mellékterméke. Tehát akkor kell félnünk az orosz medve rossz kedvétől, ha véletlenül a kőolajcsapot találja elzárni, ám a földgázviták az LPG-tnem érintik. Bár léteznek földgázüzemű személyautók (CNG − Compressed Natural Gas, azaz sűrített földgáznak hívják), ehhez itthon nem épült ki a kúthálózat, mint például Németországban. A másik különbség: a nálunk szokásos hőmérsékleteken a CNG nem cseppfolyósodik, míg az LPG igen, tehát a hazai kb. háromezer LPG-töltőállomáson valójában folyadékot tankolhatunk.
Azt hiszem, férfitársaim, magunk közt maradtunk. Végre megbeszélhetjük, hogy mi történik egy Hummerrel, ha elgázosítják. És mindez mennyibe kerül. Lapozzunk!
