Miért lesz néha percekig piros az összes lámpa? Hogyan lassítják szándékosan a forgalmat? De legfőképpen: miért nem jó a zöldhullám?
A felmerült kérdésekre Paróczi János, az FKF Rt. forgalomirányítási osztályvezetője és Madák Pál, a BKV Rt. AVM szolgálatvezetője felelt. Sokan nem is gondolnák, hogy ez a két önkormányzati tulajdonban lévő cég alakítja Budapest forgalmát, egymást segítve döntenek a közlekedés üteméről és módjáról, valamint behálózzák az egész fővárost mindenfelé szétfutó kábeleikkel és rádióantennáikkal.
Minden információ gyűjtőhelye a Szabó Ervin tér. A főváros megbízásából az FKF Rt. üzemelteti és tartja karban fővárosunk forgalomtechnikai jelzéseit, itt folyik a forgalom szervezése és a forgalomirányítás. A forgalomirányító központ alá három alközpont tartozik, ahol kábeloptimalizálás miatt csupán számítógépek teszik a dolgukat. A legrégebbi alközpont Észak-Pesten található, nem véletlen tehát, hogy a belváros után itt van a legtöbb intelligens jelzőlámpa. Újabb, de még jelentős fejlesztést igénylő központ van Dél-Pesten és Dél-Budán.
A körforgalom a lámpás kereszteződés alternatívája. Egy körforgalmú kereszteződés forgalma azonban sokkal nehezebben tervezhető, emellett nem tud előnyöket biztosítani a tömegközlekedés számára, valamint kialakítása közel hatszorosa egy lámpás kereszteződés költségeinek.
Bonyolult rendszer
Nem minden lámpa egyforma. Van új lámpa, régi lámpa, okos lámpa,
buta lámpa, mindez attól függ, milyen fejlettségű szoftver, milyen
vezérlési rendszerrel és milyen jelek alapján üzemelteti a jelzőket.
A legegyszerűbb típus, amellyel külvárosi területeken
találkozhatunk, önállóan, a helyi vezérlőbe táplált programok
alapján látja el a feladatát, belső óra szerint, napnak és napszaknak
megfelelően. Ennél komolyabb szerkezet, amely még mindig helyben
működik, de már érzékelőkkel figyeli a környezetét, és a jelentkező
igényeknek megfelelően áll át a különböző programok között.
Óriási ugrás a központi vezérlés, amikor a lámpák az FKF Rt.
központjaiból érkező
jelek alapján dolgoznak, akár önállóan, akár szinkronban, de
mindig egy-egy előre megtervezett program alapján. Ezt nappal,
csúcsidőben a város különböző pontjain a burkolatba helyezett több mint
400 mérőhelyről beérkező információk is bármikor megváltoztathatnak.
Fejlett motorizációjú országban kb. 700 személygépkocsi jut 1000 lakosra. Ez a szám hazánkban még alig közelíti a 400-at, ami bizonyos szempontból előnyös, ugyanakkor elkeserítő, ha az előttünk álló növekedésre gondolunk. Az autókkal párhuzamosan lassan az elkerülő utak száma is növekszik, ami a lámpás kereszteződések számának növekedését is eredményezi. Emiatt - az FKF Rt. becslése szerint - a lámpás kereszteződések száma Budapesten akár 1200-1300-ig is emelkedhet.
Külön program irányítja a reggeli és délutáni csúcsidőt, a kis forgalmú időszakokat, valamint minden szükségesnek látszó helyzetet. Létezik biztonsági program is, amely a detektorok kiesése esetén átlagos érték alapján működteti a lámpát, amíg az érzékelő hibáját el nem hárítják. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a reggeli csúcs megkezdésekor kapacitáshatáron kezdenek üzemelni a kereszteződések jelzőlámpaprogramjai.
Ez azt jelenti, hogy minél több autó egyidejű áthaladását igyekszenek biztosítani. A nem csúcsforgalmi időszakban várakozási időminimumok biztosítása a cél. Ehhez azonban szükség van az egymáshoz közel lévő lámpák ciklusidő azonosságának fenntartására, ami egy-egy azonos helyzet azonos időn belüli ismétlődősét jelenti minden összehangolt kereszteződésben.
AVM (Automatic Vehicle Monitoring)
A konzol
A diszpécser
