És ekkor jön képbe a legfontosabb, a zöldhullám. Azt gondolhatnánk, ennél nincs is egyszerűbb. Jövünk az egyik irányból, és ha a megengedett sebességgel haladunk, a következő lámpa is éppen zöld, mire odaérünk. Gondolt valaki az ellenkező oldalra, ne adj' isten a keresztező főutakra? Képzeljék csak el, amikor egy-egy zöldhullám végiggyűrűzik a városon másfél perces követési idővel, szemből meg az ellenkező irányé. A köztük maradó lyukakon próbálhat meg átbújni a keresztező forgalom. Nem kis kihívással áll szemben, aki ezt le szeretné programozni. Ezért aztán napszaknak megfelelően valamelyik irányt előnyben részesítik, hogy a nagyobb forgalmú utak gyorsabban haladhassanak.
Az 5-10 másodperces segítség gyakran perceket spórol az utasok számára. Amikor a szabálytalan személyautók miatt az autóbusz nem tud idejében elindulni egy-egy ilyen lámpára, gyakran a teljes vonal több perces késésével számolhatunk. Emiatt az sem mindegy, hogy a buszmegálló a kereszteződés melyik oldalán helyezkedik el. Ezt is tervezni és ütemezni kell.
Gyakran más oka is van a megállításnak. A város különböző helyein léteznek úgynevezett kapuk, amik a lehetőségekhez képest szűkebb keresztmetszeten engedik át az autókat. Biztos önök is találkoztak már ilyen látszólag értelmetlenül szervezett helyekkel, amiken átjutva úgy megindul a forgalom, mintha soha nem is lett volna dugó. Ezek a helyek arra szolgálnak, hogy ne a belváros telítődjön autóval, hanem már a külső részeken is a belsőbb utak kapacitása szerint történjen az áthaladás. Ennek környezetvédelmi és forgalomtechnikai okai is vannak. A kapuknak köszönhetően lehet úgy ahogy közlekedni a belvárosban és ezek miatt nem kell nap mint nap szmogriadót elrendelni.
Budapest lámpaprogramjaiban jelenleg legalább száz mérnökévnyi munka van, ami annyi, mintha egy mérnök száz évig alvás és evés nélkül folyamatosan csak ezzel foglakozott volna. Jelenleg öt mérnök dolgozik nap mint nap a programok módosításával, javításával. Ha bármikor bármilyen bejelentés érkezik az FKF Rt. -hez programhibáról, pontos nappal, időponttal, helyszínnel és a jelenség leírásával, igen precízen le tudják ellenőrizni, hogy valóban a program hibája okozza-e a problémát.
Előfordul, hogy egy-egy megállás nem a mindent átfogó tervhez igazodik, hanem a vezérlő számítógépben vagy a kommunikációban lép fel valamilyen nem várt esemény. Biztos találkoztak már olyannal, hogy egy kereszteződésben minden lámpa piros maradt, vagy bizonyos helyzetben ragadt minden. A legjobb, amit ilyenkor tehetnek, hogy türelemmel várnak. A csúcsidejű és a csúcsidőn kívüli program váltásakor több percre is pirosat kaphat az összes irány, míg a rendszer újra felépíti magát.
Ez akár 3-6 percig is eltarthat, de utána újra minden a helyére kerül és mehet tovább a forgalom. Rosszabb eset, ha beragad a program, de ilyenkor se legyünk türelmetlenek. Ha körülbelül 3 percig nem történik fázisváltás, az automatika önműködően sárga villogóra kapcsolja a lámpákat, és már haladhatunk is tovább szépen, szabályosan. Ellenben teljesen sötét lámpával elvileg csak áramszünet esetén találkozhatunk, ha ez mégsem így lenne, akkor valami ott sem a terv szerint halad.
Az AVM-központ diszpécserei szerint jól megfigyelhető a reggeli programátállás, ami a Blaha Lujza téren körülbelül 5-6 perces teljes pirosat jelent. Ennek körülbelüli ideje csupán a buszok helyzetét mutató képernyő alapján is megítélhető. Gulyás Gábor szerint, aki éppen látogatásom idején volt szolgálatban, ez a Blaha Lujza téren hétköznap 6 órára, szombaton fél nyolcra, vasárnap pedig fél kilenc magasságára tehető.
Amikor pedig nem működik, vagy helytelenül üzemel egy jelzőlámpa, jöhetnek a rendőrök. Sajnos gyakorta nem jönnek, mivel nincs megfelelő létszám a forgalomirányításai feladatok ellátására. Különösen igaz ez a műszakváltás idején, amikor szinte lehetetlen szabad kapacitású járőrt találni. A jelzőlámpák esetleges kikapcsolásáról és a forgalom rendőri irányításáról az FKF Rt. központjában szolgáló két rendőr diszpécser dönthet, akik a lámpák működése és a várost figyelő kamerák adatai alapján adhatnak utasításokat a járőröknek.
Rendkívüli események kapcsán gyakran útlezárásokra van szükség. Ilyen esetekre a BKV Rt. rendelkezik zavartervekkel, amelyek segítségével járműveiket a megfelelő módon juttathatják át a kiesett szakaszokon. Eközben az autósoknak csak a városismeret marad. Ha a kisebb kapacitású utakra terelnék a teljes forgalmat, a teljes környék megbénulhat. Ez a rendszer természetesen azok rovására működik, akiknek nincs helyismeretük, ezért egy jó térkép sosem árt az autóban.
A várost figyelő rendőrségi kamerák képét a BKV fődiszpécsere is láthatja, és mivel a kamerák harmada forgatható, zoomolható, az egyik irányítását át is veheti. Ez a szoros rendőri együttműködésnek köszönhető, jóllehet amikor nincs kellő számú járőr az utakon, egy-egy nagyobb kereszteződésben a BKV járművek áthaladásának biztosítását csak díjazás ellenében biztosítja a rendőrség. Ennél egyszerűbben és megbízhatóbban működik a buszsávok kamerás védelme.
A rendszámazonosítóval felszerelt rendszer a hosszabb buszsávok mellett éjjel-nappal üzemel, segítségével a szabálytalankodókat egy csekk kíséretében értesítik. A rendszer annyira szigorú, hogy még a BKV-nak is le kell adnia rendszámait, nehogy véletlenül őket is megbírságolják.
Két hete elkészült Budapest leghosszabb buszsávja. A szentendrei úton a HÉV-pótló számára készített 5 kilométeres szakasz kiválóan ellátja a feladatát. Csupán az autósok bosszankodhatnak kissé, de gondoljanak arra, hogy egy csuklós buszon akár 150 ember is utazhat egyszerre, ami a reggeli csúcsban majd száz autó utaslétszámának felel meg. Tehát ha feltartanak egy buszt, az olyan, mintha száz autó elé hajtanának ki.