Ennél látványosabb extrát nehéz elképzelni. A Lamborghini eredetileg azért találta ki, hogy szűk helyen is ki lehessen szállni az autóból, de ma már általános ikonná lett. Pár tízezer forintér magunknak is hegeszthetünk egy párat.
"A fejem szédül. Az ajtónál a földre
zuhanok; felkelek, megpróbálok a földre ülni. Körülöttem forog a
szoba, végül magam is forogni kezdek, mint valami tengely körül.
Óvatosan, lassan a fekhelyemig vánszorgok, Elaludni. Megpróbálni
elaludni."
(Jerzy S Sito: LSD)
Az LSD (Lambo Style Door) ajtó nem az ördög műve. A más autókhoz gyártott ajtók mechanikája kicsit bonyolultabb, mint az eredetié, de sok szériaautóba utólag is beépíthető. A Lamborghini egy erős zsanér és egy olajos teleszkóp segítségével az egyik sarkánál megemeli az ajtót, és kész. Az ajtónyílás kialakítása itt olyan, hogy ilyen egyszerűen megússzák. A hagyományos ajtóknál viszont trükközni kell, előbb egy kicsit ki kell nyitnunk az ajtót, és csak utána emelhetjük fel, hogy az oldala ne szoruljon meg a karosszériában.
nagyon profi
Ha nem sajnáljuk a pénzt értelmetlen dolgokra, az a legegyszerűbb, ha az erre szakosodott gyártók után kutatunk. Európában a legnagyobb a német LSD. Ők speciálisan az Európában kapható márkákhoz fejlesztenek, különlegesen drágán. A hármas Golf ajtómechanika 1500 euró (kb. 390 000 Ft). Kicsit jobb a helyzet, ha japán autóval bírunk, mert akkor nem kell a német céget választanunk. Az amerikai hirdetések között keresgélve pl. egy Celicához 900 dollárért (kb. 180 000 Ft) is találunk.
A német LSD-nek létezik magyarországi forgalmazója, akit próbáltunk megkeresni ebben a témában, de úgy látszik, nem tartották fontosnak, hogy megszólaljanak. Én vásárlásra inkább az e-bayt ajánlom, de mielőtt erre adjuk a fejünket, beszéljünk egy tuningműhellyel, vagy akár tulajdonossal, akinek van már Lambo-ajtós tapasztalata.
Gyári mechanika ügyében Szita Lacihoz fordultam, aki szigorú IV-es Golfjával végigjárta a hadak útját. Eredeti LSD-mechanikára vágyott, de végül egy utángyártottat sikerült megszereznie 1000 euróért.
a sárvédő belső pereméből
A beépítés viszonylag egyszerű művelet. A sárvédő belső peremét egy kicsit ki kell vágni, mert a szerkezet működéséhez nagyobb hely szükségeltetik. A leszerelt sárvédőt flex-szel körülbelül harminc centi hosszúságban kell megdolgozni. Ez kívülről nem látszik. A rendszert az eredeti csatlakozási pontokhoz kell csavarozni, és elvileg máris működőképes az ajtó. Innentől kezdve csupán a finombeállítás van hátra, de az eltart legalább egy napig.
Rengeteg állítási pont van, be kell lőnünk az ajtó magasságát, a zárási szöget, a falcokat. Ha mindent jól csináltunk, elviekben nincs különbség a gyári ajtószigetelés és zajvédelem között. A gyakorlatban viszont szinte mindig van. Laci egyik ajtaja tökéletes lett, de a másik 180 km/h sebességnél hallhatóan szelel. Ráadásul nem ez a legnagyobb baja; a profi hifi-beépítés miatt nagyon nehezek az ajtók, az eredetileg beépített gázos ajtóemelő teleszkópok két hétig bírták.
LSD, mint lizergsav-dietil-amid
Ez a rövidítés főleg a Volkswagen Microbus T1 -en, ismertebb nevén hippibuszon keresztül kapcsolódik az autós világhoz. A rozson élősködő Claviceps purpurea ( anyarozs vagy ergot) gombából izolált lizergsav félszintetikus származékát Albert Hofmann , a svájci Sandoz gyógyszergyár kutatója készítette 1938-ban. Az anyarozsból kivont más alkaloidák a méh összehúzódását segítik. Hofmann ilyen vegyületeket kutatott, mígnem egy nap beletenyerelt az LSD-25 kódnevű anyagba, és a világ hirtelen sokkal érdekesebb lett.
Mint minden frissen felfedezett vegyületet, az LSD-t is mindent meggyógyító orvosságnak gondolták, az ötvenes években rengeteget kísérleteztek vele (az animáció egy képzőművésszel végzett kísérlet állomásait mutatja, a rajzok a kísérletet vezető kutatót ábrázolják időrendben). Szabadon lehetett LSD-t szerezni kutatási célra, Delysid márkanéven. A CIA mindent látó szeme is felcsillant, a MKULTRA projekt keretében azt vizsgálták, alkalmas-e az LSD foglyok tudatának befolyásolására. Nem volt alkalmas.
A hatvanas években aztán Timothy Leary amerikai pszichológus kezdett a szerrel foglalkozni. Leary kísérletei közben egyre inkább eltávolodott a tudományos élettől a spiritualitás felé. Az LSD-t 1966-ban betiltották, Learyt pedig Amerika legveszélyesebb emberének nevezte Richard Nixon elnök. Leary később évekig ült börtönben.
Abban, hogy az LSD ma illegális, sokkal több szerepe van a hippikultúrára reagáló amerikai kormányzat szándékos dezinformálásának, mint a tudományos tényeknek. Túladagolni ugyanis gyakorlatilag lehetetlen, függőséget nem okoz, és számos használója lenyűgöző, az egész életét pozitív irányba mozdító élményként írja le. De akárhogy is, semmiképp se használjon LSD-t, miközben egy sperrdiffis, lambóajtós rizsrakétával gyorsít ki egy kanyarból!
( Dr. Orosz Péter )
