Megtekintettem a vontatható luxusnyaralót

A Tiny House műfaja leginkább az Instagramról volt ismerős, ahogy ezeket az ízlésesen berendezett kis kuckókat kilökik egy napraforgómező közepére, ahol aztán kelet-európai lányok szelfiznek és tekeregnek bikiniben, szépen világított fotókon. A fiatalabb olvasóknak ezt úgy mondanám, hogy influenszerek beauty-znak luxi glampingben, és hogy az összeesküvés-elméletek rajongóit is kiszolgáljam, ez ismét egy olyan dolog, ami mögött szakállas emberek állnak. Pontosabban egy szakállas ember: Norbi.

Csak azért nem mondom, hogy egy kiskaput használnak ki, mert ez egy világszerte létező műfaj, Észak-Amerikából indult, és Ausztráliát és Új-Zélandot meghódítva Nyugat-Európában is nagyot fut. Nem lakókocsi, más előírások vonatkoznak rá, műszakilag máshogy épül fel, és igazából másra is való. Nem mobilház, eleve, amit nálunk mobilháznak hívnak, az igazából egy lapra szerelhető modulház, de az eredeti, klasszikus értelemben vett mobilház sem ez: azok eleve 11 méter hosszúak, kamion szállítja ki őket, van alattuk egy vagy két merev tengely meg egy vonófej, aztán annyi, hogy a mezőgazdasági területen a traktor ide-oda tudja huzigálni őket, de egyébként a forgalomban nem vehetnek részt, nincs rajtuk index, lámpa, ráfutófék, rendszám - tehát amíg nem daruzzák újra fel egy kamionra, marad a telepen belül. És három évszakos otthonok, ez egy elég fontos jellemzőjük. Ezzel szemben hivatalosan a Tiny House egy utánfutóra rakott ház - egészen pontosan egy tréler és egy lakókonténer. Csak piszkosul jól néz ki.

És ami miatt igazán izgalmas: meg lehet hackelni vele a rendszert.  Az elmúlt években - lényegében 2017-től kezdve - a helyi építési szabályok kinyírták a konténerházakat, ugyanis nem adnak ki használatbavételi engedélyt fémburkolatú lakóingatlanra. Tehát ha konténerben akarsz élni, akkor csinálhatsz belőle kádárkockát, sátortetővel, kívülről leszigetelve, és ezzel el is tűnnek az előnyei, hiszen egy könnyűszerkezetes házat egy jó csapat pár hét alatt felhúz. Statikailag hiába baromi jó a konténer, a legtöbb helyen a szabályok kimondják hogy a homlokzat és a tető metszéspontja legfeljebb négy méter lehet, tehát maximum két konténert rakhatsz egymásra, és megint ott vagy, hogy könnyűszerkezettel kevesebb a macera. Pedig a konténerházaknak éppen az a lényege nyugatabbra, hogy szépen elrendezve egymásra szórják őket, és máris költözhető. Nálunk nem - teszem hozzá, szerencsére, mert ugyan vannak példák nagyon hangulatos megoldásokra, tedd a kezed a szívedre: itthon azért nem ez lenne a jellemző.

A különböző guruló alternatív otthonokat is az önkormányzatok végezték ki, sok belterületen például csak az építkezés idejére lehet lakókocsit lakásnak - hivatalos nyelven: felvonulási épületnek - használni, tehát nem teheted meg, hogy az üres telekre odateszed, aztán abban laksz. Csak tárolni szabad, benne ténykedni, aludni, élni nem. Mármint lehet, egészen addig, amíg valaki fel nem nyom a hatóságnál. A Tiny House viszont egy tréler - papíron ugyanolyan utánfutó, mint amivel a betonkeverőt, a németből behozott autót vagy a pályamotort huzigálják -, és ha nincs külön tiltás rá, akkor szabad a pálya, elméletben az Andrássy útra is lerakhatod. Tehát ez az opció is adott, de Norbi szerint éppen az a lényeg, hogy ezzel nem vagy belterülethez kötve, bárhol telepíthető. Ő nem is építési telekben gondolkodik, hanem mezőgazdaságiban - a Balaton-felvidéken például 5000 négyzetméter szőlős 3 millió, egy utcával odébb pedig a 900 négyzetméter építési telket 30 millióért mérik. Ez már egy erős különbség.

Ha a telek ennyivel olcsóbb, már megérheti telepíteni egy Tiny House-t - és itt nem véletlen a telepítés szó használata parkolás helyett, ugyanis a Tiny House lényege, hogy nem vontatod folyamatosan magaddal, hanem lerakod egy jó fekvésű helyre, aztán évekig ott marad. A lakókocsival szemben az előnye, hogy sokkal élhetőbb, nem csak az alapterület és a belmagasság miatt, hanem például a falak 155 mm vastagak, vagyis egy átlag lakókocsinak nagyjából a négyszerese. A napon álló házban teljesen élhető hőmérséklet fogadott, amikor beléptünk. Pedig ennek a bemutatódarabnak csak passzív klimatizálása van, a teteje fehér, illetve hiába ez az antracitszürke külső burkolat, direkt T35-ös trapézlemezből készült, a bordák közül a kéményhatás felfelé azonnal kiszippantja a meleget.

És tágas. A lakóautózás/lakókocsizás megkíván némi tengeralattjárós vagy harckocsis vonzalmat, már ami a szűk helyeken való életet érinti. Ez sem az a tágasság, amit nagypolgári lakásokban érezni, de nyaraló szinten teljesen oké: a zuhanyzó nem olyan, mint Drakula koporsója, a wc-n ülve szét lehet hajtogatni egy rendes újságot, a lakórészen pedig a nagy belmagasság és az üvegfelületek miatt kimondottan jó a térérzet. Az emeleten egy kényelmes franciaágy van, lent pedig az asztalt elhúzva ki lehet hajtogatni egy másik kétszemélyes ágyat. A tűzhely, a hűtő, a kazán, vagyis a gépészet egyébként lakóautós vonalról származik, ugyanazok a beszállítók, mint a Hymernél vagy úgy általában az összesnél.

Nem véletlenül, a Tiny House-okat jellemzően közmű nélküli helyekre rakják le, önellátónak kell lennie. A víz egy 400 literes tartályban van a padok alatt, egy fakkal arrébb laknak az akkumulátorok, ezek teljesen átlagos hajós munkaakkuk, a négy darab összteljesítménye 400 Ah, és az egész 12V-os rendszer, a klasszikus konnektorokat inverterrel oldották meg, így simán tölthető a laptop vagy a telefon. Erről egy hétig tud menni minden - mármint olyan nagyon sok minden nem, hiszen lényegében csak a világítást és a gázrendszer ventilátorát kell meghajtania, minden más gázról megy, a fűtés, a melegvíz és az abszorpciós hűtő is. Ugyanis a gáz a legolcsóbb energiahordozó, és Norbiék direkt fejlesztettek hozzá egy mobil LPG palackot. A fűtés és a szigetelés alkalmassá teszi téli üzemre, olyankor a hidegtől függően 20-30 ezer forint a havi gázszámla.

A mosogató és a zuhanyzó szennyvizét (szaknyelven ez a szürke víz) egy külön, az alvázba épített tartályba gyűjtik, a WC viszont nem oda megy, arra összesen ötféle megoldást kínálnak, köztük van olyan is, ami egy gázégővel elégeti a szart, de van klasszikus, szeparációs WC is az opciók között - ezek mindegyikét lakóautókhoz találták fel, szabvány megoldások. Aki a lakóautós WC-k és gépészeti megoldások témájában végezne mélyfúrást, annak érdemes átkattintania erre a cikkre.

A Norbiék által fejlesztett Tiny House legkiemelkedőbb része a grammokkal való bűvészkedés. A legfontosabb paraméter ugyanis a tömeg, az egésznek bele kell férnie 3500 kilóba. B-s jogosítvánnyal ugyanis egy legfeljebb 3500 kilós össztömegű autóval legfeljebb 750 kilót vontathatsz, tehát a szerelvény összsúlya 4250 kiló lehet - azzal ezt nem húzhatod el. De ha a B-s jogosítvány mellé van E kategóriád, ami a nehézpótkocsit jelenti, már akár 3500 kilót is húzhatsz egy erre alkalmas autóval. Ők például egy Ford Ranger pickuppal és egy Land Rover Discovery-vel rángatják ezeket, amelyekkel akár hét tonna is lehet összesen az autó és a tréler - sőt, igazából még ennél is lehetne többet húzni speciális feltételekkel (pl. légfékes rendszer), de nagyjából ez a 3,5 tonnás vontatmány az, amivel még nincs extra probléma vagy nagyon súlyos plusz költség. Amerikában, ahol egészen mások a szabályok, ott simán huzigálják Dodge Ram 3500-zal a 11 tonnás házakat is, nálunk viszont ez a 3,5 tonna a racionális maximum, és ebből kell minél többet kihozni.

Ez volt egyben a legnagyobb kihívás is, hogy a tervezésnél pontosan kiszámolják, hogyan maradjanak a limit alatt úgy, hogy minden benne legyen, és a költségek se legyenek brutálisan elszállva. Ezért került bele például fenyő burkolat, mert lehetne sokkal könnyebb balsafa, csak éppen a költségek hirtelen két nagyságrendet ugranának, plusz pillanatnyilag a balsafa lambéria beszerezhetetlen tétel. A tervezés lentről kezdődött, először megvizsgálták, milyen tréler lenne a jó alap. Kézenfekvő lett volna a holland Vlemmixtől vásárolni egyet - ez egy családi cég, mindenféle utánfutót gyártanak, évente nagyjából 20 ezer darabot. Az ő tiny house alapjuk 750 kiló, ami egy síkplatós futó, és lényegében bármi építhető rá. Norbi végül hosszas számolgatás után inkább megkeresett egy hazai utánfutógyártót, megvásárolta az egyik típusuk tervét, amit módosított, és azóta gyártja is.

Ennek a trükkje, hogy az alváz és a sík plató lényegében egy egység, ezáltal a plató súlyát meg tudta spórolni - mást nem is nagyon lehet, hiszen a tengelyen, a kerekeken, a fékeken és a vonófejen nem lehet tömeget fogni. Így sikerült közel 350 kilót lefaragni, az ő trélere 410 kiló, viszont csak a saját Tiny House-át lehet ráépíteni. Azzal viszont, hogy ettől a 350 kilótól megszabadult, a mostani 7,5 méteres hossztól el tud menni egészen 8,75-ig, úgy, hogy még azzal is belefér a 3,5 tonnába.

Ha van valahol kiskapu, akkor ez az, hiszen a trélerre rakott kisházaknál maga az utánfutó a közlekedésben résztvevő eszköz, a ház csak egy rakomány, amit le is lehet venni. A lakókocsiknál a felépítmény is szerves része a csomagnak, emiatt egészen más szabályok vonatkoznak rájuk, például a nagy üvegfelületeket azonnal dobni kéne, mert ezekkel egy lakókocsi már nem vehetne részt a közlekedésben. Ráadásul ott külön kéne homologizálni minden elemet, és az egészet egyben is - ezek költsége pedig nem csak itthon, hanem máshol sem férnek bele egy pár fős vállalkozás lehetőségeibe.

Így is rengeteg mindent ki kellett próbálni, hogy mi működik és mi nem, például a gipszkarton nem. Eleinte kísérleteztek fém szerkezettel, de végül a fenyő mellett döntöttek, leginkább azért, mert a fát könnyebb beszerezni - a fémszerkezethez egyetlen céget találtak, ahol CNC profilhajlítóval elkészítették volna a C profilokat 1 mm-es lemezből, de a vasanyag ára a fánál is brutálisabban elszaladt. Igazából a 0,75-ös lemez lett volna a legjobb, de olyat nem tudtak szerezni - a kínainak egy tekercs nem biznisz, pedig abból öt ház is kijött volna. A hagyományos, 0,5-ös és 0,6-os profilokkal is próbálkoztak, de azok nem bírták a terepes vontatást. Így maradt a fa, ami nem annyira hőhidas, illetve könnyebb összedolgozni a fa burkolattal, hogy mást ne mondjak, a fémbe nem lehet szöget ütni.

Vannak a műfajnak alapszabályai, például csak kifelé nyíló vagy toló nyílászárókat lehet használni - ha befelé kinyitnál egy 150-es ablakot, már el is fogyott a helyed. Így viszont nehezebb és legfőképpen drágább felrakni a szúnyoghálót - valamit valamiért. A megtekintett bemutatódarab volt az első prototípus, rengetegszer szétszedték és összerakták, mire kitapasztalták, hogyan lesz jó. Azóta sokat fejlesztettek már, például a belső tér faburkolatainak a találkozásához már nem kellenek pipalécek, annyira pontosak az illesztések. Azóta is folyamatosan kutatják, hogyan lehet még javítani, a következő lépés is már megvan, az acél külső burkolat helyett jön az alumínium, a tető pedig az újabb szériákon már szendvicspanelből készül - ezekkel mind-mind értékes kilókat lehet megspórolni, amivel további extráknak adnak helyet, például potom 1,9 millióért olyan napelemrendszert raknak fel, amiről folyamatosan mehet a légkondi.

A belső kialakításnál a strapabíróság és a hülyebiztosság voltak a fő szempontok, ezeket ugyanis főleg befektetők veszik, lényegében mobil szállodának. Öt évig kell folyamatosan bírniuk a vendégek jelentette fokozott igénybevételt, Norbi ezzel magyarázza a konyhabútorok vastag frontjait, elébe kell menni az amortizációnak. Az elmúlt fél évben körülbelül 700 árajánlatot adott ki magánembereknek, abból 1% jött el megnézni, és egyből lett ténylegesen vevő. Ezalatt hatot vettek vállalkozások.

A felhasznált anyagokat tekintve keményen el kellett menniük az öko irányba, bambuszból készült ikeás asztalnál ültünk újrahasznosított műanyag székeken, a szigetelés is gyapjúból van. Kérdeztem is, hogy oké, hogy jól működik, a birkák a bizonyítékok, de nem nagyon drága? Dehogynem, de a termék is drága, és ez az igény, kapom a választ. Egy olyan Tiny House, ami a képeken is van, 17,5 millió plusz ÁFA, rendszámmal, mindenestül, felfelé pedig csak két határ van: a vevő pénztárcája és a 3,5 tonnás limit. A megrendeléstől számítva szerencsés esetben három hónap alatt készül el - szerencsétlen esetben, mint például most, amikor egyszerűen nincs alapanyag, inkább hat hónappal kell számolni.

A Tiny House üzleti modellje most úgy néz ki, hogy a házak gyártása mellett foglalkoznak telepítéssel és üzemeltetéssel is, vagyis a lemerült akkumulátorok töltésével, a vízszállítással, a WC ürítésével és a szürkevíz elszállításával is, sőt, még a vendégéjszakák menedzselését is intézik - sőt, öt év után, ha az ügyfél úgy dönt, visszavásárolják a házat, és akkor a lakossági oldalon megjelennek majd a használt tiny house-ok, megfizethetőbb áron. És akkor már tényleg csak egy jó fekvésű rét kell, szép kilátással.

Ilyen és ehhez hasonló tartalmakért kövesd a Totalcar TeChno Facebook-oldalát is!