Fogd már fel: az ingyenes parkoló nem roncstelep
Nincs hely. Tegnap sem volt, ma sincsen – hozzászoktál már. Szíved szerint akár a fizetősbe is betennéd, vesszen az a kétszáz forint óránként – de azokat is elvitték már mind. A legközelebbi parkolóház a világ végén van. Lesétálod? Frászt! Akkor már jöttél volna görkorcsolyával, ingyen. Leállsz a szomszédos Batsányi utcában? Ahol csak a múlt hónapban két ismerősödet rabolták ki az orkok? Nem. Pedig valójában van hely: csak ki kell várni, míg elemészti magát az a horpadt oldalú Kispolszki, ami január elseje óta ott rohad a bejárat előtt.
Nincs kint a tábla, de a Nagyvárad teret gyakorlatilag P+R-nek használják a belvárosi autósok. Nincs is ezzel baj: a környéken sok a parkoló, rendszerint elég nagy béllel – tömegek állnak meg itt reggelente. Ez a belvároshoz legközelebb eső metróállomás, ahol még nem kell fizetni, ha ott hagyják az autót.
Mert a hármas (vagyis kék) metró következő megállója a Klinikák, de ott csak a környező utcákban lehet megállni: ezekből sok az egyirányú, s ez bonyolult. Rossz környék, nem szeretik. A Ferenc körúton hasonló a helyzet, ráadásul ott kezdődik a pár éve fizetőssé tett parkolási övezet: azt sem szeretik. Marad a Nagyvárad tér: az István kórház előtt vagy az Orczy úton rengeteg a hely. Persze az utóbbi évek reggeli járműdömpingjét, amit többek között a BKV bérletárak elszállása okozott, már ezek sem bírják. Aki reggel nyolc után érkezik, gondolkoznia sem érdemes az aluljáró közeli helyekben: próbálkozni lehet a környező sikátorokban, sötét kapualjak alatt – aki ismeri az éjszakai Ferencvárost, az tudja, hogy ez olyan, mint egy seggel végigjátszani a Half Life 2-t, csak itt sokba kerül a game over.
Nyilván nem cél, hogy mélygarázzsal aknázzák alá az egész környéket, vagy hogy jobb belátásra bírják az esténként késsel egymásnak szaladgáló lakókat, akik miatt mindenki más kimenni is fél az utcára. Utóbbi amúgy is kivitelezhetetlen problémának tűnik. De könyörgöm: a rendszámmal és érvényes műszakival rendelkező, némely esetben használható, de többnyire vérbe fagyott roncsot ugyan vigye már el a tulajdonosa az ingyenes parkolóból. Valahová, bárhová, ahol nem szív miatta legalább egy ember, aki a zuhany és az éhhalál között rohan reggelente a munkahelyre.
Legjobb esetben is két hete lett volna annak a Kispolszkinak, ami a Nagyvárad tér 4-es szám alatt rohad már szilveszter óta, ha nincs rajta hatósági jelzés. Ilyen esetben, a 2010. január elsejétől életbe lépő rendelet szerint maximum tíz napig tárolható a jármű – akkor is csak mellékutcában, és csak olyanban, amerre tömegközlekedés nem vezet. Közterület-foglalási engedéllyel kilencven napig nyújtható meg ez az intervallum, de azt nem minden esetben adják meg. Azonban a kék kisautón két hibátlan rendszámtábla is van, ráadásul a hátsóra szép nagy, piros matricát ragasztottak, fekete 10-es számmal a közepén. Ez a műszaki vizsga érvényességét jelzi. Rendezett papírok, mondaná rá bárki, ahogy a hirdetési oldalakon megtanultuk.
Nem tudtuk, hogy létezik parkolóőr-specifikus humor
Talán tavaly december lehetett, amikor ez történt. Bendével jöttünk vissza a belvárosba. Az utat azért eléggé beárnyékolta, hogy Tibinek épp aznap szart be az épp aznap bérbe adott lakásában az a kazán, aminek a javítási határideje is épp aznapra esett – hiszen az éjjeli mínusz húszfokos hideg légvédelmi szirénaként ordított, mint szempont. Bendének akkor az egész világ buzi volt, de főleg az az emberhalmaz, amelyik pár órás határidővel nem tudta leszállítani az egyébként egész Európában beszerezhetetlen, 1995 óta nem gyártott szivattyút a cirkóhoz. Aki az ebben a lelki állapotban vergődő Bende Tibort parkolási büntetéssel akarja sújtani, annak szintén végig kell játszania a Half Life 2-t, egy ültében.
Tudtuk, hogy fizetős övezetben állunk meg. Tudtuk, hogy jegyet kell venni: vettünk is. Tudtuk, hogy az első dolgunk nem az lesz, ami Tibi szíve vágya volt, azaz cigit venni, hanem visszavinni a jegyet a szélvédő alá. Így is tettünk. Tibi is csak akkor eresztette rá torkából a gyerekszobában szunnyadó kisbabák fülére a százötven decibelt, amikor már ott volt a büntetés az ablaktörlő alatt. Nagyjából másfél percet lehettünk távol.
Két utcával arrébb találtunk rá a parkolóőrre, aki otthagyta a Fordon a csekket. Lobogtattuk neki a cédulát, hogy tessék, ember, hát itt van: nem tudott mondani semmit. Szerinte neki nem kell tudnia az idevágó jogszabályokat. Hiszen őt nem arra szerződtették, hogy információkat tároljon. Neki csak meg kell nyomni a gombot a fényképező tetején, ha nincs ott a fecni a szélvédő alatt, és viszon' látás. Nem akarom részletezni – valószínűleg külön temetőt kéne nyitni a parkolóőr azon családtagjai részére, akikre ömlött a szitok a következő tíz percben. Még én is fortyogtam a dühtől, hiszen a parkolóhelyet én választottam.
Itthon megnéztük, mit mond a hivatalos tájékoztató:
„A jogszabály kizárólag a szabályosan megváltott és kihelyezett jegyek érvényességének lejárta után biztosít türelmi időt. Ha a jegyet egy óránál rövidebb időre váltották meg, akkor a türelmi idő öt perc, ha egy órára vagy ennél hosszabb időre váltották meg, akkor tizenöt perc. Nincs türelmi idő közvetlenül a várakozás megkezdése után.”
Idáig elég egyértelmű. Van ám folytatás:
„A gépkocsival történő megállás után haladéktalanul jegyet kell váltani, vagy elindítani a mobiltelefonos parkolást.”
Most akkor érvényes, előre megváltott jeggyel kell ahhoz a parkolóhelyhez érkezni, amiről öt másodperccel előtte még nem is tudtuk, hogy szabad lesz? Vagy a „haladéktalanul jegyet kell váltani” feljogosít arra, hogy a megállás után az első utam az automatához vezessen? A büntetés szerint nem.
A helyzetet bonyolítja, ha a szomszédos utcában veszünk jegyet. Az nem feltétlenül jó oda, ahová parkoltunk. Mindegyik kis automatán van apróbetűs tájékoztató, hogy az abból megváltott cédula hova biztosít legális parkolást. Ez bizony nem kerületrészről kerületrészre, hanem utcáról utcára változik. És nehogy azt higgyék, hogy az elhelyezésükben bármiféle logika is felüti a fejét: néha az autótól legtávolabbi automatából kell kikönyörögni a cetlit. Mert a tervezésnél valaki megint nem akarta elvégezni a munkáját.
Tehát az autósnak egy előre, ráadásul a régiónak megfelelő automatából megváltott jeggyel kell az éppen felszabaduló parkolóhelyhez érkeznie, különben büntetést kap. Agyrém. Az illetékesektől megkérdeztük, ez valamilyen parkolóőrhumor részjelensége-e? Ám ők nem nevettek. Szerintük ez teljesen kivitelezhető és életképes, mi több, mindenki így csinálja Budapesten. Aki nem, azt megbüntetik. Pont.
A IX. kerületi önkormányzat szerint nincs érvényben olyan rendelet, amivel a fenti Polski-Fiat okozta problémát orvosolni lehetne. Rengeteg bejelentésük van: ilyen-olyan kis utcákban, parkolókban rostokló gazdátlan járművekről. Épp jókor telefonáltam, mondták: most fog lezárulni egy ilyen ügyünk. Háromnegyed évvel ezelőtt jött az első telefon, egy bizonyos személygépkocsira hívták fel a figyelmet, amely akkor már hónapok óta foglalta a helyet egy forgalmas utcában. Azóta többször is jelentették a dolgot, de nem tehettek semmit. Az autó műszaki vizsgája tizennégy nap múlva jár le, úgyhogy már egy héttel ezelőtt leszervezték a trélert, ami elszállítja – ennek díját egyébként a tulajdonosnak a későbbiekben meg kell térítenie. Onnan a ferencvárosi rendőrkapitányság veszi át az ügyet, akik felkutatják az autó üzemben tartóját: utóbbi a felszólítástól számított harminc napon belül köteles a telephelyről a saját költségén elszállítani autóját. Ha ennek három hónapon belül nem tesz eleget, járművét értékesítik, amelynek összege a tulajdonost illeti.
A kék Polski 126 esete nem egyedi. A belvárost járva rengeteg az elhagyott, már ránézésre is hónapok óta ott rohadó autó, amely mind kiemelten forgalmas parkolóhelyeket foglal. Az elszállításra sokszor semmi nem motiválja a tulajdonost, az autó értéke kevesebb lehet, mint amennyit a trélerezésért fizetni kell. De ez alól is akadnak kivételek. A pestszentimrei gyermekgyógyászati rendelő előtti hat parkolóhely egyikébe egy néhány éves Ford Focus gyógyult bele pár hét erejéig. Az anyukák ugráltak örömükben, amikor a beteg gyereket a következő utcából kellett átrángatni a havon: mert valakinek épp nem volt sürgős, hogy arrébb vigye a kocsiját. Még a rendőrséget is kihívták, de semmit nem tudtak tenni. A Ford tök szabályosan állt a parkolóban, érvényes papírokkal – csak épp gazda nélkül.
A Nagyvárad téri Kispolszki műszakija a hetekben lejár. Csak remélni tudjuk, hogy a tulajdonosa nem azért nem jelentkezett eddig, mert valami baj érte az elmúlt pár hónapban.
Ön mit tenne a gazdátlan, parkolási szempontból kiemelten fontos helyeken rohadó autókkal?
Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak is?
Tegye meg a publikáció blogposztján!
