Ha a biztonság mindenkinek fontos lenne...

2018.05.02. 08:58 Módosítva: 2018-05-02 09:05:06
92 hozzászólás

... a gyárak nem csak látszatintézkedéseket, hanem valódi lépéseket tennének, aminek lenne eredménye. Ez azonban nem igazán áll érdekükben. Pedig...

Haladó cégek, mint például a Continental nagyon sokat tesznek a biztonságért. Ha végighallgat az ember egy előadást a tervekről, a Vision Zero projektről, hajlamosak vagyunk azt gondolni, ez még a távoli jövő, azonban ez tévedés. A nulla balesetes közlekedést, mint célt már 1997-ben megfogalmazták, az utóbbi években egészen közel került. A statisztikák nem hazudnak, jól látható a balesetek csökkenésében az év, amikortól kötelező lett az ABS, ahogy a biztonsági öv bevezetésével a halálesetek száma drasztikusan csökken.

A közeljövő az informatika ugrásszerű fejlődésével még csodálatosabb dolgokat hoz. Már nem a beláthatatlan messzeségben lévő jövő az, amikor autók adatfelhőből szedik le majd az útra, a forgalomra és minden egyébre vonatkozó információt, amely alapján nem csak dolgokat javasolnak, hanem be is avatkoznak a biztonságunk érdekében. A GPS-t, a domborzati és egyéb adatokat már felhasználnak a ma autói is, ahogy megírtuk az Audi Q7 kapcsán, ezek alapján javasolnak takarékos vezetési stratégiát a félaktív gázpedál nyomáspontjának változtatásával.

Ebben nagyon sok energia van: egy-egy konszern hétköznapi ember számára felfoghatatlan pénzt költ környezetvédelemre, biztonságra és a komfortra. Ezeket aztán el is kell adni, ne felejtsük ki a reklám- és egyéb marketingköltségeket sem, ahol elmondják nekünk, hogy ezt most és azonnal meg kell vennünk, különben nem leszünk menők. Különben megöljük a Földet, a saját gyerekeinket a régi vacak autóinkkal, szinte közellenségek vagyunk.

Akkor lépjünk kettőt hátra, és nézzük meg a képet kicsit távolabbról.

Q7

Az emlegetett Audi a Q7-es modelljével népszerű márka, a legkisebb dízelmotorja 218 lóerős, rendelhető 435 lóerős dízellel is. A katalógus szerint a legkönnyebb változat 2070 kg, jól felszerelve meghaladja a két és fél tonnát. 2014 január eleje óta kötelező a keréknyomás-ellenőrző rendszer, valamint csúnyán lepontozzák az autót az NCAP törésteszten, ha nincs holtérfigyelője, esetleg nincs ráfutást gátló vészfékasszisztens a választható felszerelésben.

Az senkit nem zavar, hogy az autó két és fél tonna?! Akik ezeket az előírásokat kitalálják, jóváhagyják, nem figyeltek általános iskolában fizikaórán? A tömeg ellenség. A tömeget gyorsítani kell, lassítani kell, az energiához pedig üzemanyagra van szükség, ami szennyező módon készül, szennyező módon ég el, és még egy csomó problémát generál.

A másik ellenség pedig a sebesség. A mozgási energia a sebesség négyzetével arányos, ezért ütközéskor nagyon nem mindegy, hogy a becsapódás sebessége 50 vagy 80 km/h. Ezért aztán a sebességet próbálják korlátozni, egyre több a sebesség-kánaánnak számító Németországban is a korlátozott autópálya-szakasz, a városokban telepített sebességellenőrzők. Itthon sem más a helyzet, a rendőrség nagyon aktív.

crash2

Ehhez képest az autógyárak mit csinálnak? Az új modellek egyre gyorsabbak és egyre fürgébben érik el a magas sebességet. Ki hallott már olyat, hogy egy modell utódjának végsebessége alacsonyabb? A tömeget ugyan páran már próbálják csökkenteni, de nem elég intenzíven, és csak a konkurensekhez mérten, amelyek szintúgy nehezek. Fontosnak és jónak tartjuk, hogy az autók már sok légzsákosak, az utascella rendkívül merev és biztonságos, azonban a nagy áttörés nem tud így eljönni, sőt a helyzet egyre betegebb. Mindenki papol a biztonságról, de az autók egyre nehezebbek és erősebbek, gyorsabbak.

Ráadásul a különbség a veszélyes, legyen szó sebesség- vagy tömegkülönbségről, ebből van a baj. A megoldás egyszerű lenne. Maximalizálni kellene az egy utasra jutó tömeget, valamint a teljesítménynek is korlátot kellene vetni. Megvalósítható, hiszen az anyag- és gyártástechnológia régen rendelkezésre áll. Nyilvánvalóan drágább lenne, de nincs az sehol megírva, hogy ekkora hasznot kell realizáljanak egy eladott autón, az élet nem habos torta. Az első időszakban probléma lenne, hogy 1200 kg-os ötszemélyes autók és régi kéttonnás négyszemélyesek is az utakon lennének, de később tisztulna a kép, adókkal gyorsítani is lehetne a folyamatot. A könnyű autók mozgatásához kisebb motor kellene, kisebb károsanyag-kibocsátással és még számos előnnyel. Ez valóban hozna eredményt, de tényleg pénzbe kerülne, ezért aztán nem motivált senki igazán benne.

textingdriving

Amikor kötelezővé tették a keréknyomás ellenőrző rendszert, utána megkérdeztem több autós fórumon, miért nem a telefonkihangosítót tették kötelezővé, miért nincs benne minden autóban alapáron? Hiszen sok országban nem szabad kézből telefonálni, (nálunk sem) mert balesetveszélyes. Mindenféle válaszokat kaptam, a legjobb az volt, hogy hiába a Bluetooth-szabvány, sok a kompatibilitási probléma, nem könnyű jól megoldani. Szóval ez nem megy nekik, a százat bezzeg négy másodpercen belül el tudják érni utcai, homológ autóval is.

Akkor számít a biztonság, ha azt jól el tudják adni, ugyanígy a fejlesztési irány is az marad, amire biztos piac van. Ugye senki sem lepődött meg?