Hat autós fejlesztés, amin 25 év múlva röhögni fogunk

1. Áramfejlesztő út

Hát nem csodálatos ötlet? Az autók csak mennek rajta, az áram meg termelődik, termelődik, a világ meg kizöldül, ahogy egyre több utat építenek... Bármelyik fotelkörnyezetvédő odaadná a fél vagyonát egy ilyen közösségi finanszírozású projekthez, körbe is járta a hír a világot egy pillanat alatt. Ilyesmin egyébként csakis izraeli tudósok dolgoznak, akik ugye még sejtelmesebbek (kóser kaja, Moszad, soroljam?), mint a bármilyen baromságra ráérő brit tudósok – tényleg hiteles, na.

Ez a videó a mechanikus változatról szól, nem az izraeli félvezetős tervről, de legalább érzékelteti, kinek is kell elvégeznie a munkát:

Ennél körmönfontabb lopásra tényleg csak a a politikusok képesek, hiszen mi termeli itt az áramot? Az út? Dehogyis, a rajta menő jármű: az utat deformálja, és ezt a deformációt fognák munkára, tök mindegy, hogy milyen műszaki megoldással. Vagyis megnövelik a menetellenállást, így szegény autónak/kamionnak durván többet kell fogyasztania ahhoz, hogy az út a „semmiből” áramot termeljen. Egyébként rosszabb hatásfokkal nem is lehetne energiát átalakítani, azt hiszem.

Egy fokkal értelmesebb ötlet, hogy maga az út legyen a napelem, hiszen az útburkolatok felülete irgalmatlan, messziről nézve jó lenne így hasznosítani. Azt az egyetlen apróságot elhanyagolva, hogy az úton járművek járnak ám, és még az istentelen tömörségű aszfaltot is szétcseszik pár év alatt. (A lenti videó ne tévesszen meg senkit, a traktornál kevés kisebb talajnyomású jármű létezik, hiszen különben elsüllyedne a sárban.)

Persze az emberiség csodákra képes, ki tudja, majd finom, labortisztaságú félvezetőkből akár az aszfaltnál ellenállóbb panelek készülnek – és persze fillérekből, mert iszonyat sok kellene belőle. Egy fokkal jobb ötlet a járda, de talán mégis csak egyszerűbb a háztetőkre tenni a napelemet, nem? Abból is van elég és nem mászkál rajta senki.

2. A félreértelmezett hibridek és villanyautók

Amióta az eszemet tudom, folyamatosan el akar fogyni a kőolaj, de mindig később. Most is megrázta a világot, hogy 2008 után Amerikában 5-6 literes V8-as dögök helyett szerény négyliteres V6-osokkal kell elmenni a munkaügyi hivatalba segélyt intézni, mi ez, ha nem válság?!

És a valódi, őszinte energiakímélő hibridek (Prius, Insight) pozitív megítélésének a hullámain megérkeztek a Porsche Cayenne és Cadillac Escalade hibridek, hiszen a világ megmentésének tényleg csak a fantázia szabhat határt.

Amennyiben ön is energiaválságot észlel, amikor egy hibrid S Klasse elhúz ön mellett 20 kilowattos villanymotorjával (de azért van benne egy hathengeres benzinmotor is), nyugodjon meg, nincs nagy baj. Nagy baj akkor van, ha éhezünk, vagy csak pár tucat autóba jut nyál, meg a tankokba.

Az autóval történő helyváltoztatáshoz tulajdonképpen 100-150 lóerő is elég, és akkor hagyjunk apáinkat, akik szerint 50-70, vagy nagyapáinkat, akik szerint 25-40. Hiszen ma már más biztonsági, emissziós elvárások vannak, meg gyorsabban szeretnénk odaérni. Minden, ami efölött van, már nem a világ megmentéséről és a mobilizációról szól, hanem minden másról: az élvezetről, menőzésről, önkifejezésről, kukipárbajról, stb. Mindenkit megnyugtatnék, a Tesla valamennyi modellje ebben a szegmensben indul, különös tekintettel a Model X-re, amely még SUV is. Semmi kifogásom az ellen, hogy bárki vehessen ilyet, mégis csak szimpibb egy X6 M-nél, azért térjünk már észhez: nem energiapazarlás egy 2,5 tonnás dögbe annyi kraftot pakolni, hogy 2,9 alatt legyen százon?! Hogy ehhez a XXI. század elején még állami támogatást is adtak adófizetői pénzekből?

Na ugye, hogy nincs energiaválság.

3. Repülő „autó”

Hej, de szép is lenne, amikor mindenki ott szopik a Budai alsó rakparton, csak megnyomok egy gombot, és már szállok is a többi szerencsétlen hülye fölött... évente átlag kétszer jelenti be újabb műanyagozó üzem, hogy elkészült a repülő autójuk, a legnagyobb tőkeháttérrel rendelkezők el is viszik mondjuk Genfbe, az éves autószalonra. Aztán megnézzük, és kiderül, hogy valójában egy áramvonalas tejfölösdoboz, műszerezettsége meg egy ultrakönnyű repülőgépé. Az is: többnyire autogiró, vagy girokopter, forgószárnyas valami, amit  tolólégcsavar hajt előre, magát a forgószárnyat viszont csak a menetszél hajtja, de ez is elég a felhajtóerő megtermeléséhez. B verzió: a repülő autó tulajdonképpen csak egy bazi nagy drón.

És ezt ezek a derék cégek most elérhetővé teszik bárkinek!

Más kérdés, hogy csak attól autók, hogy van kerekük, de ilyen alapon egy 747-es Jumbo is autó, csak nem tud ráfordulni a Kiskörútról a Rákóczi útra. Ma már az is pont elég gondot okoz a zsúfolt légterekben, hogy bármilyen hülye vehet egy drónt, és mert akar csinálni néhány fasza videót a vlogjára, mondjuk leesik egy A380-as. A repülő „autó” csak egy újabb fegyver lenne a hülyék kezében, és maximum gyakrabban akadnának fel a Szabadság hídon, és más szép helyeken, szóval örüljünk, hogy nincs repülő autó. Én biztos nem örülnék, ha folyamatosan a röpködő szélgépek zaját kellene hallgatni, persze az autókéval vegyítve. Tényleg csak az a szerencse, hogy mocskos drágák.

4. Áramszedős kamion, kamionvonat és társai

Hát igen, a személyautóknál még csak-csak megoldják hamarabb az elektromos hajtást, de az autóiparnak máig nincs receptje, mi legyen a teherszállítással. De próbálkoznak, egyrészt az akkus kamionnal, ami természetesen Tesla-kiadásban marha jól gyorsul százra, csak hát k.... nehéz. Mit lehet tenni, hogy ez ne így legyen?

Valóban, íme a trolikamion:

Különös előnye, hogy rettenetesen sok pénzt lehet kapni az EU-tól a fejlesztésére, a svédek és a németek is építettek kísérleti villamosított autópálya-szakaszokat. Az ötlet már annyira nem új, hogy az fekete-fehér fotóval is igazolható.

Hogy ez miért hülyeség? Mert ahol megéri és van értelme, már megcsinálták, például bányákban. Amúgy meg rakjuk össze: itt vannak a kamionok, a legnagyobb környezetszennyezést okozó közúti járművek, amelyek még az utakat is aránytalanul széttapossák. Meg ott vannak a villamosított vasútvonalak: nem egyszerűbb azokon elvinni az árut? Ja, hogy lassú. Akkor fejlesszük azt, valami hipermodern dologgá.

Hasonlóan értelmetlen azt megoldani, amin a Volvo dolgozik már évek óta: hogy a kamionok önvezetve, egymáshoz viszonylag közel, szinte vonatként haladjanak az autópályán. Műszakilag persze szép kihívás, amit le is fognak küzdeni, de miben is különbözik ez az autópályák mai képétől? Semmiben. Ha vonatoztatni akarjuk az árut, vonattal a legegyszerűbb.

5. Sűrített levegős hibridautó

Itt könnyű okosnak lenni, hiszen a Peugeot „levegővel üzemelő” autója már megbukott, mintegy kizárva a találgatásokat a jövőjét illetően. Kellemes lenne azt hinni, hogy ez a csoda a levegőből vonja ki az energiát, de nem. Ez valójában hidraulikus hibrid jármű, a „levegő” – ami inkább nitrogén – a nyomástárolóba kell, hogy utána átpasszírozza az olajat a hidromotoron. Fékezési ütemben ugyanez történik visszafelé, a hidraulikus szivattyú benyomja az olajat a nyomástárolóba, a gáz ellenében.

Számos előnye van a dolognak , nem kell hozzá akku, csak egy tartály, ami műszaki értelemben egy kevésbé szofisztikált és olcsóbb valami, arról nem is beszélve, hogy könnyebb. Aprócska szépséghibája, hogy mindössze 300 métert képes megtenni a rafkós hajtásával, és bár a hidrogént 700 baron tárolják a tüzelőanyagcellás kocsikban, nem megnyugtató egy 300 baros tartály mellett ülni.

Bár az ötlet nem rossz, sőt, valamelyik hárombetűs amerikai gyorsposta-szolgálat használt hasonló elven működő furgonokat már jóval korábban. Hogy mi lett a veszte? Talán hogy a benzines-elektromos hibridek fejlesztésével valami olyat tanul egy cég, ami az elektromos jövőben biztosan hasznos lehet. De ez nem lehetett volna több átmeneti, eleve kihalásra ítélt műszaki megoldásnál.

6. Biodízel, biobenzin

Egy mexikói éhséglázadás és a számok kitartó ismételgetése nyomán az emberiség talán belátta, hogy nem a bioüzemanyag lesz a jövő motorhajtóanyaga. Ezt akkor, amikor hétmilliárd embert kell etetnie a Földnek, nem nehéz belátni, de azért nem ilyen egyszerű a képlet.

Mert ugye van egy csomó mezőgazdasági hulladék, faforgács, stb., amit lehet így hasznosítani, de amikor a politikusok kitalálják, hogy mindenki járjon azonnal ilyennel, kiderül: az a csomó hulladék semmire sem elég. És ebből következnek az olyan zűrök, hogy Mexikóban elkezdenek éhen halni az emberek, mert a biobenzinhez jobb áron veszik a kukoricát; vagy mondjuk Dél-Amerikában azért kezdenek őserdőt irtani, hogy még több cukornádat termesszenek, hogy a svédek tudjanak „bio” etanollal járni, mert ezt írták elő a politikusaik. Ja, és az etanolt tartályhajókon szállítják át a fél világon, hogy még szén-dioxid-semlegesebb legyen.

Erre mondják, hogy öngól.

Persze lehet tehéntrágyából, hulladékból némi üzemanyagot nyerni, de ez csak akkor környezetbarát, ha a meglévő dolgokat (trágya, forgács, szalma) hasznosítják. Így valóban CO2-semleges. Vannak arra is kísérletek, hogy olyan bioüzemanyagokat állítsanak elő, amelyek nem versenyeznek az élelmiszertermeléssel. Ilyen az Audi kísérleti üzeme, ahol szintetikus gázolajat gyártanak génmódosított bacilusok segítségével – csak hogyan versenyezhetne ez a kőolajjal árban, amiért csak le kell fúrni a mélybe. Az ilyen fejlesztések is az útkeresés velejárói, sőt, van még ezernyi remek ötlet valóban környezetkímélő bioüzemanyagokra, csakhogy ez az út elég nagy kerülőnek tűnik a villanyautózás felé. Eltűnni talán nem is fog, de hogy nem lesz olyan nagy jelentőségű, mint az elején gondoltuk, az szinte biztos.

A fejlődés során mindig beleszaladunk zsákutcákba, és sokszor nem egyértelmű az elején, hogy merre van a jó út. Lehet, hogy én is tévedtem, ki tudja? Lehet, hogy csak 200 év múlva lesz életképes a biodízel vagy a repülő autó?