Mit ne írj soha egy Facebook-hirdetésbe?

Ő meg cserébe ellát mindenkit irreleváns találatokkal, idióta konzerv Messenger-üzikkel és hiába írod oda a telószámod, csakis az láthatja a számot, aki amúgy is tudja, mindenki másnak: [hidden information]. A „csak telefonon vagyok elérhető, Messengerre nem válaszolok” típusú emberek biztos csodálkoznak, miért nem veszik már meg a verdát.

Egy ilyen csodálatos helyen könnyű elveszni, és kedvenc szórakozásommá lett, hogy itt turkáljak. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a Marketplace az emberi hülyeség szellemi hulladéklerakójává vált. Persze a Hahu és a Jóautók is azzá válna, de a jól felépített rendszer rákényszeríti az embereket, hogy ez ne így legyen. Muszáj rendesen megadni az adatokat, a rendszer kitölti még az alap műszaki adatokat a hirdetés feladásakor, sőt, a Jóautók még a szériafelszereltséget is.

A specifikus hirdetési oldalakon nem kell tudni leírni a típus nevét sem, mert egy legördülő menüből kell kiválasztani. Ehhez képest ugye tudjuk, hogy az ált. isiben olyan eredményes az írás-olvasás oktatása, hogy a 15 évesek negyede funkcionális analfabéta, ami 2016-os adat, de manapság azok a srácok már autót vesznek, rosszabb esetben el is adnak.

Nem akármivel teli vödröt borít tehát magára az, aki valami népszerű cuccot, mondjuk pont egy kocsit árul a Facebookon, ráadásul megtalálta azt a helyet, ahol a lehető legtrébb módon lehet szűrni és rákeresni típusokra, futott km-t csak mutatóba adnak meg, az olyasmikről nem is beszélve, hogy van-e egyáltalán magyar papírja a kocsinak, a fotón meg leretusálják/letakarják azt a részt. Már ha rajta van egyáltalán.

Mégis miért használja bárki? Egyrészt azért, mert egy csomó embernek ma a Facebook egyet jelent az internettel, egyszerűen fárasztják az olyan szellemi kihívások, mint a Hahun bármit megtalálni. Másrészt hadd védjem meg őket, és a hirdetői oldalt is. Van egy csomó típus, amit nem ismer a köznép, vagyis ha kiskocsi kell, annyit tud, hogy Corsa meg Polo, de egy egész jó Kia Rio vagy Hyundai i20 is van a piacon. A Facebook elég hülye, de szándékosan pakol eléd mást is, hiába keresel Polót: az algoritmus nagyjából felismer egy kiskocsit, mit szoktak még nézegetni, akik ilyesmit keresnek, satöbbi. Vagyis mindig egy szélesebb merítésből válogatsz, mint aki kizárólag Polókat nézeget az autós hirdetési oldalakon. És a végén lehet, hogy megtetszik valami más.

A hirdetőknél dettó: egy ritkább típust is oda fog tenni a Face a keresgélők elé, míg mondjuk egy Toyota Urban Cruisert csak eláshatsz a Hahun, mert rövid ideig készült, nem is emlékeznek rá a népek. Pedig most, hogy nem aranyárban adják, már nem biztos, hogy butaság ilyet venni. De amiről nem tudnak az emberek, az nincs is – el sem hinnéd, hány ilyen típus van.

Szóval lehet szeretni vagy sem, a Facebooktól nem véletlenül paráznak a hirdetésből élő cégek. A Jófogás csinált is egy felmérést nemrégiben, amit kíváncsiságból végigkattintottam. A kérdések lényegében arról szóltak, miért használja az ember a Facebook Marketplace-t – és sajnos arról nem, mitől lehetne jobb a Jófogás, pedig lettek volna ötleteim. Veszélyes ellenfél az FB, irgalmatlan sok hirdetést elvisz, és ha tetszik, ha nem, piszkosul hatékony, pláne, ha specifikus csoportokban is hirdet az ember. Mindenki anyázik, de használja.

Arra gondoltam tehát, csinálok egy kis szamárvezetőt kezdőknek, hogyan is kellene eladni egy autót vagy más járművet, ha nincs ott veled egy okos programozó tudása és egy hatalmas típus-adatbázis, mint egy autós hirdetési portálon. Sajnos itt ki kell szolgálnod egy kezdetleges, de bizonyos szempontból hatékony mesterséges intelligenciát, sőt, ami még rosszabb: azokat az embereket, akiknek el akarod adni a kocsidat.

 „Eladó Ople Autóm”

Kénytelen leszel megbirkózni azokkal a fránya betűkkel. Igen, próbáld meg leírni, betűről betűre! Sajnálom, ha Qashqai-t, vagy Lamborghini Murcielagót árulsz, akkor beszoptad, de ezt az akadályt le kell küzdeni, dolgozz meg a rohadt pénzedért. Tudom, van, akinek ez nehézség – nem azért mert hülye, a legnagyobb zsenik között is van, aki diszlexiás vagy diszgráfiás. Ez betegség, sokkal többen szenvednek benne, mint hinnéd. De ha nem megy, kérj segítséget, megéri. Az sem rossz ötlet, ha előkotrod a forgalmit, és puskázol.

Mondanám tehát a hibákat:

1: „eladó”. Hé, ez egy hirdetési oldal, nem is értem azokat, akik keres-típusú hirdetéseket adnak fel. Ha keresel valamit, írd be a keresőbe, és találsz! Általában egy kereső hirdetés körül van rögtön négy darab kínáló, amiben azt árulják, amit a csávó keres. (Már ha olyan hétköznapi dolgokról van szó, mint az autó. A speciális és ritka, vagy régi dolgokat meg a specializált csoportokban találod.) Vagyis 99,9 százalékban a cuccok eladók. A roncsok, lopott katalizátorok felvásárlóit meg úgyis felismered, írja ki ő, hogy keres.

2: Ople – itt jó nyomon vagy, tényleg ez a megfelelő irány, pláne, ha sikerül jó sorrendbe rakni a betűket. Az Ople is segítség az algoritmusnak, de nem nagy. Ez csak egy számítógép, ne várj sokat tőle.

3: „autóm” – tényleg, majdnem varrógépnek néztem! Van néhány cég, mint a Peugeot, ami a borsőrlőtől a mosógépen át a fűrészig mindent csinált az elmúlt 200 évben, de a fotón is látszik, hogy egy autót ábrázol. Vagy ha nem, az rég rossz. Nincs más dolgod, mint kiszolgálni az algoritmust: Opel Tigra, Corsa, satöbbi. Ja, és a vevőt is ki kéne szolgálni. A vevő meg pénz! Az algoritmus nélkül nem találod meg őket.

„Nagyobbra váltás... bibe+porzó=új gyerek... kategóriaváltás”

Nem kell megmagyaráznod, miért akarod eladni a kocsidat. Mert a tiéd, és kész. Azt csinálsz vele, amit akarsz, ha pedig nem kell már, eladod, ez az élet rendje.

De mondok egy áttételesebbet, gondolkodj a vevő fejével! Olvastál már olyat, hogy „a gatyámat is ráköltöttem erre a szarra, most legalább egy hónapig működni fog, összetákoltuk a sógorral, gyorsan eladom?” Ugye hogy nem? Vagyis felmerül a gyanú, hogy hazudsz. Persze te rafkós vagy, azt a benyomást akarod kelteni, hogy tulajdonképpen kényszerből adod el, mert jó az, csak teleszülte az asszony. Egy nagy frászt, mindenki azt gondolja, hogy megszorultál, kell a lé, még az alapvető dolgokat sem volt pénzed megcsinálni, és hazudsz. Vagyis ha valóban hazudsz, átlátnak rajtad, ha meg nem hazudsz, miért akarod azt a gyanút kelteni, hogy igen? Töröld azonnal!

„Szeretett autóm eladóvá vált”

Senkit sem érdekel, hogy szereted-e. Ilyen dumákat csak akkor ejts meg, ha már a vevőjelölttel ott beszélgetsz az autó mellett. Ez már csak azért is előnyösebb, mert ott nem tud rákattintani a nevedre, és a Marketplace feldobja az ÖSSZES hirdetésedet, azt, hogy mely csoportokban hirdettél, satöbbi. Ilyenkor egy pillanat alatt kiderül, hogy te tulajdonképpen egy civil nepper vagy céges háttér nélkül, esetleg szokatlanul romantikus alkat, aki egy évben akár húsz autót is tud szeretni. És mindegyiken S-sel kezdődik a rendszám, pedig nem újak.

„A képek magukért beszélnek”

Akkor mit pofázol helyettük?! Inkább fotózd le a belét is, hadd beszéljen az is. Esetleg az autó orra és a segge is férjen már rá a fotóra, akár olyan áron is, hogy azt a tetves telefont átfordítod vízszintesre. Sokat segít az is, ha nappal fotózol, ha pedig ragaszkodsz a kézi mosóhoz, a habot mosd le előbb! A cél az, hogy a képfelismerő algoritmus autónak lássa, ami a képen van, és odategye az autóbuzik elé, vagy azok elé, akiknél kihallgatta az app, hogy autót keresnek. Esetleg lájkolják a Peugeot-t, és te pont azt árulsz.

„Csak ma 350 ezer”

Papptibi-féle kezdő netes újságíró-tanfolyam, első lecke: a neten nincs ma, holnap, csak pontos dátumok vannak. Persze az ügyesebbje észreveszi, hogy a hirdetést 15 hete adtad fel, de akkor meg miért van még ott a hirdetés? Oké, nyáron még 350 volt, de most mennyi az ára? Két dolgot gondolhat, az egyik, hogy 250 ropi – neki nem akarod eladni; a másik, hogy már nem aktuális a hirdetés. Neki meg nem tudod eladni, mert nem keres meg. Öngól.

„Csak a héten 1,1 millió, de nem mindenáron eladó” & „az ár fix, mint Józsi bátyám a vasbetonban”

És ha nem annyi? Mi lesz, felgyújtod magad, mint valami Gandhi-mozgalmár?! Hű, de megijedt a Facebook népe! Fogd már fel, hogy az árat nem te diktálod, hanem a piac. Ordít, hogy rosszul áraztad az autót, de rugalmatlan is vagy, mindenki meneküljön! Még az újautó-kereskedésben sem fix az ár, nemhogy a használtaknál.

Megértelek és szeretnék konstruktív lenni. Értem, hogy egy csomót költöttél rá, de sajnos senkit sem érdekel, ha a piacon pont a feléért megy ez a típus, hasonló évjáratú, motorizáltságú kivitelben. Az autó a te szinteden nem befektetés, (már ha nem vagy benne a 100 leggazdagabb magyar című kiadványban), hanem fogyasztási cikk, ami viszi a pénzt. Ha egy métert sem mész vele, akkor is. Ha ez zavar, akkor képezd ki magad brókernek és vásárolj aranyat a tőzsdén, vagy épp azt, ami jó biznisz.

De ezt írni olyan, mint amikor a kisgyerek azzal fenyegetőzik, hogy ha meg kell ennie a spenótot, akkor inkább nem vesz levegőt. Ehelyett inkább írj konkrétumokat, hogy mit javítottál meg, hogyan tartottad karban, jók-e a gumik, satöbbi, csinálj kedvet az autódhoz. Inkább a tiédet fogják választani, ha nem rögtön a vezérlés vagy a gumik cseréjével kell indítani. Vagyis ne rögtön a b.meg Nyuszika a fűnyíródat stílusban ess neki a vevőjelölteknek, akiknek pontosan egy ujjmozdulat továbbtekerni a következő Opel Astrához.

„Tesztpilóták, tesók, főnökök, alkudozók, ufók és birodalmi rohamosztagosok kíméljenek”

Mit jelent, hogy tesztpilóta? Aki kipróbálja, látja, hogy szar az autód, vagy csak nem tetszik neki – most akkor meg kéne vennie, különben tesztpilótának minősül? Tesók? Mondjuk ki: cigányok. Vettem már cigánytól autót, és akart átkúrni már magyar ember – nem is kicsit –, ez egyszerű rasszista ostobaság. És ha tesónak szólít? Vagy főnöknek? Az ő pénze nem pénz? Azt hiszed, ha odaírod, akkor nem hív fel? El sem jut addig a szövegben, lásd még fent, amit a funkcionális analfabétákról írtam, sajnos az ő köreikben a szociális háttér miatt többen is vannak. És igen, alkudni fog, bepróbálkozik, mert volt, hogy bejött. De ha nem, szépen megmondod neki, hogy nem, és nyomod tovább a pasziánszot a gépen vagy a Among Us-t a telón.

Az emberek sokfélék, fogadd el, vagy add el a kocsidat egy kereskedőnek, és akkor nem kell velük bajlódnod. Ja, hogy ahhoz meg szarrágó vagy? Akkor viseld el.

A másik az, hogy az ábrándos balett-táncosok, bohém filozófusok és az álomvilágban élő részecskefizikusok már csak azért sem téged hívnak fel, mert ők kultúremberek, és ha van 200 kilométeres körzetben  bármi más eladó autó, akkor nem fog egy passzív agresszív türhővel üzletelni. Ha ezt kapja, amikor még nem is kérdezett semmit, mi lesz a válasz, ha valamit kérdezni mer? Igen, az emberek ilyenek, kérdeznek, mert nem értenek az autóhoz, de nyugi, máshoz meg te nem értesz. A Media Marktban rajtad röhögtek az eladók, amikor herevasalót kerestél, csak ők nincsenek abban a helyzetben, hogy a frusztrációikat apróhirdetésekbe írják bele.

 „A többit priviben”

Hülye vagy? Minden érdeklődőnek egyenként akarod leírni az összes infót? Miért nem írod bele a hirdetésbe az árat, azt, hogy mikori évjárat, hány a km, meg hogy mi hajcsa. De nyugi, mindenki görget tovább, nem fog kifogyni a tinta a virtuális billentyűzetedből.

Oké, de akkor mi legyen benne?

Ha figyeltél, már össze is raktad, de inkább összefoglalom tömören. Először is: figyelj oda, hogy a Járművek kategóriába add fel a hirdetést, ne a kiadó lakások vagy a használt Halloween-jelmezek közé. Evidens? Akkor miért lóg ez a zakó az autók között?

Cím: Bugatti Veyron 1.6 HDI. Vagyis a pontos típusmegjelölés legyen a címe. Ár: nem „INGYENES”, nem 1234 Ft, nem 5 Ft, hanem a kínálati árát írd oda. Aztán nézzük a prózát! Nem magyarázkodsz, leírod még egyszer a motort, azt is, hogy benzines vagy dízel, nem mindenki vágja a három betűs rövidítéseket, és azt is, hány lovas, mert többféle teljesítményű lehet egy dízel Veyron is, 90-től 130-ig, továbbá milyen a karosszéria, kombi, ferdehátú, stb.

Beleírod az évjáratot, hány km van benne, azt is, ha bizonytalan, úgyis öt perc csekkolni. Azt is beleírhatod, hogy frankó, sőt, TE töltsd le az állami nyilvántartásból a km-lekérdezést. (Ingyé' van.) Azt is töltsd fel képként. Az évjárat, km nyugodtan belekerülhet a címbe is, de legyen ott szövegben is. Ha magyar a kocsid, jó ötlet lehet akár a Totálkár kártörténeti lekérdezést megcsinálni és feltölteni, ha másért nem, te is megtudd, mit árulsz. A mi kutyánk kölyke, és ha nincs adat, nem kerül pénzedbe.

Menjünk tovább: nagyon fontos HOL ÁRULOD a kocsit, mert a Facebook hülyeségeket ír, fél Budapest például Lágymányoson árulja a cuccait, mert kb. ott lakik a netszolgáltatója. Aztán jönnek az extrák, karbantartások, szervizkönyv, javítások, motorcserék, esetleges törések, rohad-e, utastér állapota stb. Ha nincs magyar papírja, írd oda, milyen okmányai vannak, nem mindegy. Ha svájci, például kell vámot is fizetni – ja és ha nem írsz semmit, MINDENKI TUDNI FOGJA, HOGY OSZTRÁK. Akkor már inkább írd oda, pláne, ha nem az.

Hagyd az istenverte ingatlanügynök-barokk stílust, hogy milyen csodás körpanoráma nyílik az átlátszó üvegeken keresztül az M7-esre, meg micsoda nagypolgári komfortot nyújt a nappalihoz hasonló belső a Clio II-dben, senkit sem érdekel. Csak realista módon írd le, mi a stájsz, ha a képekről nem látszik egyértelműen, még férjen oda, hogy három- vagy ötajtós (ufó-Civic és társai), mikor jár le a műszakija, mik a legfontosabb extrái, klíma (mekanikus vagy didzsitális), xenon, led, ABS... Mi nem működik, mik a hibái és sérülései és hasonlók.

A lényeg, hogy keltsd normális ember benyomását, az autód meg legyen kívánatos, és ne az érdeklődőknek kelljen kiszedegetni belőled az infókat harapófogóval, olyankor úgy is elfelejtesz leírni valamit. Nem egyszerűbb egyszer jól összeszedni? És le van a gond.

Az elérhetőség: biztos fognak üzenni neked Messengeren, ha akarod, ha nem – ez van. Sőt, a „Helló, ez megvan még”-re könnyű rányomni véletlenül is a telón. Ha telefonszámot is akarsz megadni, azt a nem ismerőseid nem látják, vagyis vagy írd le betűvel, vagy újabban láttam egy jópofa megoldást: mobilon az emotikonok között vannak számok is, rakd ki ezekből. Sajnos anélkül nem megy, hogy megkeressen bárki. Vagy go to kereskedő, ahogy már javasoltam. Ha túl sokan keresnek, túl olcsón írtad ki; ha senki, akkor drágán, ilyenkor gondold újra az árat, de ha nem akarod rossz helyzetbe hozni magad, töröld a régi hirdetést és rakd fel újra, mert a mocskos Facebook kegyetlenül odaírja, hogy leáraztad és mennyiről.

Vagyis a hirdetésed infótartalma legyen ugyanaz tömörebben, mint bármelyik hirdetési oldalon, csak itt könnyű kifelejteni valamit, sebaj, erről is volt már egy remek cikkünk, olvasd el azt is. Ha pedig gond van a fotóval, nagyon basic szinten leírtuk egy régi szülinapi posztban, mit csinálj, vagy kérd meg a gyerekedet, unokádat, neki menni fog. Azt a képet rakd az első helyre (oda lehet húzni egérrel), amin az autó normálisan, felismerhetően látszik kocka (Insta) formátumban is! Az sem baj, ha tiszta kívül-belül a kocsi, amikor rögzíted a fotonokat, ne legyenek használt kotonok a pohártartóban, harcoló japán dzsungelalakulatok a csomagtartóban. Senkit sem érdekel, csak az autó, 20 képet tudsz felrakni, használd ki! Remélem segítettem. De ha rám hallgatsz, azért hirdesd meg valami rendes helyen is. Ha pedig eladtad, töröld a hirdetést. Mindenki nevében köszi!