Hosszú az autód? Fizess!

Tősgyökeres budapesti vagyok, sosem laktam igazán távol a Nagykörúttól, sőt. 2006 óta vezetek, a KSH adatai szerint ekkor 593 ezer volt a budapesti közúti gépjármű állomány. Ez a szám 2020-ra 690 ezer lett. Ami ennél is drasztikusabb, az a Pest megyei növekedés, ahol 396 ezerről 585 ezerre ugrottunk ez alatt a 14 év alatt. A Pest megyei autók száma azért releváns, mert ezeknek nagyon nagy része ingázik nap mint nap a fővárosba, belvárosba. A sok autóból pedig két dolog következik:

• bármilyen is a környezetvédelmi besorolásuk, a belső égésű autók károsanyagot termelnek, a több autó többet
• a több autó több helyet foglal, ráadásul az autók mérete is folyamatosan nő már évtizedek óta

Hogy egyetértek-e a régebbi dízelek kitiltásával? Igen, mégpedig azért, mert vannak olyan káros anyagok, amik a technológiából fakadóan ezekből jönnek, a modernebb, jól működő, részecskeszűrős dízelekből pedig nem - persze, ha megvan és jól működik a részecskeszűrőjük. Hogy elégséges megoldásnak tartom-e a budapesti autós helyzet megoldására? Nem, mert ettől még nem lesz lényegesen kevesebb autó, ami minden Budapesten közlekedő számára előnyös lenne.

Bár autóbuziként legszívesebben minden célra tartanék egy autót, de legalább egy nagyobbal és egy kicsivel már elég jól le lehetne fedni minden közlekedési célom. Mindeközben ha tehetem, Budapesten nem autózom, hanem sétálunk, bringázunk, tömegközlekedünk a családdal, így ha ritkán Budapesten belül kell autózni, akkor megyünk az egyetlen nagyobbal. A parkolóhely keresés a város belső részein nagyon sokszor több időt visz el, mint maga az utazás, 10-15 perc simán benne van a keresgélésben egy forgalmasabb hely közelében. Mi egy forgalmasabb helyen lakunk, így a hazaérkezés is együtt jár a parkolóhely-vadászattal. A belső kerületekben bevezetett helyi lakosok számára fenntartott parkolóhelyek ötlete - gondolom nem meglepő módon - tetszik. Viszont még ez sem nagyon fogja csökkenteni az autók számát a városban, csak a helyieknek lesz egy kicsit jobb - ami persze szerintem szintén nagyon fontos.

Szerintem nincs fejlődés áldozatok nélkül, a Budapesten való autózás pedig a többség számára kényelmi, és nem szükséges megoldás, ezért további két frontot nyitnék:

• az autó hosszával arányos dugódíj
• az autó hosszával arányos helyi parkolási engedély

Dugódíj

Szerintem a dugódíj bevezetése mindenképp szükséges az átmenő forgalom csökkentése érdekében, viszont aki így is jönne, azt próbáljuk meg abba az irányba terelni, hogy ameddig Budapesten tartózkodik, ne foglaljon el sok helyet, vagy fizesse meg azt. A határt 4 méterben húznám meg.

Parkolási engedély

Az autók rengeteget nőttek, ma már egy kis autó is simán több mint 4 méter. Ha rövidebb autók foglalnák a kerületileg kiadott parkolóhelyeket, több maradna, ami megint mindenkinek jó. Sokan vannak, mint mi magunk is, akik ritkán használják az autót, az pedig csak foglalja a város területét. Egy ilyen rendelkezés esetén autóvásárlásnál a legtöbb budapestinél biztos megjelenne ez is a szempontok között.

Miért pont a hossz?

Mert nincs benne trükk. Nincs környezetvédelmi besorolás, nincs villanyfelmentés, nincs kiskapu, egyértelmű a haszna: a rövidebb autó kevesebb helyet foglal. Arról nem is beszélve, hogy valószínűleg kevesebbet is fogyaszt, ha a klasszikus belső égésű autók világát nézzük.

Ez nem csak puszta szívatás a budapestieknek?

Az elképzelésem szerint az alap dugódíj és alap parkolási díj felett számolódna a hosszért járó “büntetés”, amit viszont nem is az ezeket a rendszereket üzemeltetők kapnának, hanem a felét a BKK, kifejezetten utazási körülményeket javító célfeladatokra, a járműpark zöldítésére, a másik felét pedig a főváros, szintén kifejezetten, de alternatív közlekedési megoldások (pl. bicikliutak) és megfelelő P+R parkolók kialakítására.

Mennyibe kerülne ez?

A dugódíj esetén nehéz bármit mondani, hiszen még alap dugódíj sincs.

A parkolás esetén 4 métertől 5,5 méterig félméterenként 3 sávot kéne létrehozni, felette pedig még egyet.

A 4 méter és 4,5 méter közé eső autók havi szinten 3, a 4,5 és 5 méter közé eső autók 6, az 5 és 5,5 méter közé eső autók 9, az 5,5 méter felettiek pedig 12 ezer forintot fizetnének. A háztartás második autójára pedig ezek duplája. Egy teremgarázs beálló havi 30-35 ezer forintba kerül a belső kerületekben, innen nézve pedig ez még mindig távol áll ettől a szinttől.

Ez évente viszont már rengeteg pénz lenne a BKK és a főváros kezében, amiket a korábban leírt célfeladatokra fordíthatnak.

Tényleg nincs kiskapu?

Na jó, ha nem is kiskapu, de felmentés, kedvezmény az elképzelésem szerint lenne. mégpedig a nagycsaládosok számára, ahol a mindennapi logisztika és a városi kisautó már nem összeegyeztethetőek. Emellett felmentést érdemelnének azok a vállalkozó szakmunkások, akik tehergépkocsival járnak: villanyszerelő, festő, piacos, virágárus...

Mekkora területen?

Szerintem nem lenne értelme csak a Nagykörút által határolt belvárosra vetíteni, hanem a Vörösvári út - Árpád híd - Róbert Károly körút - Hungária körút - Könyves Kálmán körút - Rákóczi híd - Szerémi út által határolt területet kéne így átalakítani.

Mi lenne szerintem az eredménye?

Sokan kisebb autóra váltanának vagy esetleg letennék az autót a zónán kívül. A tömegközlekedés és a kerékpáros közlekedési infrastruktúra pedig fejlődne, hogy egyre vonzóbb alternatívává váljon a jelenleg még inkább kényelemből autózók számára. A szükségből autózók pedig kisebb forgalomban, több parkolóhelyből gazdálkodva intézhetnék a dolguk.

Utószó: a feleségem szerint ez tök hülyeség, inkább azokat kéne díjazni, akik belső budapesti lakosként kevesebbet használják az autójukat a városban, vagy nem élnek az utcai parkolás lehetőségével, mert mondjuk van garázsuk. Abszolút igaza van, csak erre nem látok ilyen egyszerűen kivitelezhető, nem könnyedén kijátszható megoldást.