Milyen autót NE vegyél
Van az átvizsgálásoknak egy olyan része, ahol nem tudunk kompromisszumot kötni, nincs értelme a ’majd megszereljük’ mondatot előhívni. Műszaki szempontból ehhez képest bármit meg lehet javítani. Egy kettőstömegű vagy egy részecskeszűrő cseréje aprópénz a rozsdás autó javításához képest. Már ha találsz egyáltalán szakembert, aki hajlandó nekiállni, flexelni, hegeszteni, megint flexelni és megint hegeszteni. És mindezt végtelen mennyiségű pénzért. Ezért ha jelentős rozsdát találunk egy autón, azt bizony el kell engedni. És persze ezeknél az autóknál jó eséllyel találhatunk kirohadt lamellájú hűtőket, lyukas kipufogókat - ritkán áll meg a javítás egy „kis lakatolásnál”.
Én arra szoktam kérni az ügyfeleimet, hogy ha előttem előzetesen megnézik (és ezt javaslom is mindenkinek) a megvásárolandó autót, akkor kukkantsanak alá. Manapság minden telefonon van vaku, amit zseblámpaként használhatunk. Úgy gondolom, hogy a felületi rozsda és a leveles tésztaként kinéző, szarrá rohadt, lukas karosszéria elemek között azért különbséget lehet tenni. Persze nem mindenkinek megy ez, nagyon sokan vannak, akik nem szeretnének ezzel foglalkozni. Egy jó tanács a jövőre nézve: minden tíz év körüli, vagy annál idősebb autót nézzünk át kritikus szemmel. Természetesen fiatalabb példányokon is lehet rozsda, mint ahogy nem minden öreg autó rohad. Ha mondjuk egy kavicsot felvág a kerék a küszöbre, azért nem kéne egyből lakatolni az ott megjelenő rozsdapötty miatt. Sajnos volt már példa arra is, hogy hasonló bagatell probléma miatt szerettek volna legombolni az emberről százezreket.
A megelőzés. Alváz és üregvédelem. Minden 8-10 évnél idősebb autóra javasolni szoktam. Erre a százezer forint körüli összegre tekintsünk befektetésként. Az alváz- és üregvédelem nem összekeverendő a rozsdára ráfújt dinitrollal, bonobittal vagy ki tudja mivel. Egy komoly cég fotó- és/vagy videódokumentációt készít az elvégzett munkáról, melynek folyamata a rozsdátlanítás, passziválás, alvázvédelem.
Háznál, magánszemélynél árult Mazda 3 az átvizsgálás alanya. Ügyfelem vidéki, az autó Pest megyében található. Több emailt váltottunk, megbízóm tudta, hogy van esély ennél a típusnál némi rozsdára. Elvileg ez az autó kapott alvázvédelmet, így bizakodva mentem a helyszínre. Marha hideg volt aznap, az eladó mégis zokni+papucs kombóban álldogálta végig az átvizsgálást... A sárvédőívek és a küszöbök már javítva voltak, ez gyorsan kiderült. Az autó alja is össze volt fújkálva valami fekete anyaggal. Viszont az előkészítéssel, passziválással nem nagyon foglalkoztak, egyszerűen telefújták az autó alját „oszt jóvanazúgy”. Szépen burjánzott a rozsda a fekete trutyi alatt. Viszont jobban megnézve látszott, hogy nem mindenhova jutott a matériából. Csak, ahol nagyon látszik. Egy laikusnak meggyőző lehet az efféle munka, utána persze csodálkozik, ha szétesik alatta a verda. Az eladó is meg volt győződve arról, hogy ő megtett mindent, az autója rozsdamentes. Nem vitatkoztam.
Kereskedés, Honda Jazz. Mivel népszerű a típus, jó a marketingje, sokan elhiszik, hogy csak jó lehet. Mondjuk nálam is az erősen ajánlott kategória. Viszont nagy kihívás korróziómentest találni napjainkban. Felbukkant egy hirdetett darab, alvázvédelemmel, amit át kellett vizsgálnom. A motortérben már erős korróziónyomok voltak, az alja pedig, ne szépítsük, szar volt. Itt is a rozsdára fújt fekete anyag. Néhol már átütött a korrózió a felvitt taknyoláson, máshol pedig ledobni készült magáról. Egyszerűen botrány volt, ahogy csíkokban lehetett lehúzni az alvázvédelmet. Természetesen a naiv vásárlót át tudják verni ezzel. Az autó pedig kuka egy-két év után.
Fiat Bravo, normál állapotúnak hirdetve. Előző nap sötétben megnézte a vevőjelölt - ezért nem ajánlom az esti autóvételt. Két küszöb és a sárvédőívek szitává rohadva. De tényleg porrá rohadt, egyszerűen hozzá sem merek érni, mert félek, hogy összeomlik az egész autó. A bal első ajtó szintén lyukas, konkrétan kilátni az alján. Becsült javítási költség félmillió és a végtelen közé téve. A motortér nem rozsdás, a kifolyt olaj konzerválta. Ügyfelet lebeszéltem az autóról, két nap múlva vettünk egy rozsdamenteset, kicsit olcsóbban. Mondtam, hogy nem kell kompromisszumot kötni. Pláne nem ilyet.
Kerti nepper Mazdát árul Pest megyében. Az ügyféllel sokat beszélgettünk a témáról, el is ment, megnézte az autót. Annyit mondott, hogy szerinte jó. Az ember, aki árulja, érdekes fazon. És tényleg. Odaérünk, morcos az eladó nagyon, és úgy kezdi, hogy beparkol egy nagy pocsolyába. Mondom, mester, ez nem jó, nem tudok úszni, álljon már kijjebb. Próbál okosan nézni, de nem megy neki, kérdi hát miért? Meg kéne néznem az autó alját - felelem. Mit kell azt nézegetni, le van védőzve - válaszolja -, de már idegállapotba van. Álljatok akkó' arrébb, mondja, és köp egy hegyeset. Arrébb állunk, alánézek. Mármint az autónak. Gyönyörű, fekete, csillogó réteg fogad. Mindenhol. Padlólemez, nyúlványok, bölcső, gumigyűrűk, futómű és néhol a kipufogó is. Mint egy hardcore pornófilmben, jutott a cuccból mindenhova. Az anyag még ragad, a felülete érdekesen rücskös. Kicsit megpiszkálva alatta ott a rozsda. Az kocsi alá bújva a hátsó lökös felfogatása porrá rohadva. Oda már nem került semmi, az egyszeri vásárló azt már nem nézi... ugyan ki kukkantana be a lökhárító mögé? Ti kukkantsatok, mert azt rendszeresen kihagyják.
Egyébiránt az összes fenti sztorinak közös pontja, hogy az autók műszaki vizsgával rendelkeztek. Van, amelyik egész frissel. Heti egy-két alkalommal még a mai napig találkozom ilyen esettel. Abba vajon belegondol-e a korrupt vizsgáztató, hogy mi van akkor, ha egy kirohadt- kiszakadt futóműves autó sodródik irányíthatatlanul a járda felé, ahol a családja álldogál?
Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.
