Cukorkát a hőzöngő tömegnek!

2009.03.04. 03:26
0 hozzászólás

A rendszámukon sárga környezetvédelmi plakettet hordó autók idén ősztől nem hajthatnak be fővárosunk nagyobb részébe. Ha ésszel alkották volna a rendeletet, egyet is értenék a kigondolókkal, ahogy tökéletesen megértem, miért hoztak hasonló lépéseket az önkormányzatok Európa számos nagyvárosában. De nálunk megint az okos állampolgárok helyére málé tinókat képzelő, sunyi döntéshozói gyakorlat működött. Mint általában.

Ha süllyed a ház, reped a fal, a buta ember leveri a vakolatot, újrakeni, kifest. Aztán csodálkozik, hogy egy év múlva megint lereped az egész. És mit tesz az okos zsivány? Pontosan ugyanezt, csak ő festés után azonnal meghirdeti az ingatlant. Mert alapot megerősíteni, betoninjekciózni, szigetelni iszonyatos pénz, ilyenbe csak az kezd, aki szereti azt a házat, és meg is akarja tartani.

Csak szaporodnak a félszívvel kipipált tételek

Van ugye ez a sokszor földbe döngölt ország, amiben élünk, mármint ez a magyar. Dúltak itt már mindenféle népek, de egyre erősebb a gyanúm, hogy a tatár, a török, az osztrák és az orosz együttvéve nem ártott annyit nekünk, mint mi magunk. A rossz, rövidlátó, de leginkább cinikusnak mondható taktikázás, a "majd a következő kormány ellapátolja a trágyadombot, aminek a szagától mi már kicsit fuldoklunk" mentalitás miatt ebben az országban soha semmi nem készül el rendesen. Csak szaporodnak a félszívvel kipipált tételek egy mind hosszabb restancialistán.

Tudom én, mindkét (-három, -négy, -öt) oldal mit szajkóz: az orbánkormány adja át azt nagy mellénnyel, amit a hornkormány összelapátolt, utána meg sütkérezik a dicsfényben. A gyurcsánykormány aztán szétrombolja , amit az orbánkormány jól felépített, és az alkatrészekből csinál valami mást, amit a magáénak hív. Aztán majd jól jön egy kovácspistakormány, a legvasaltabb mosolyú, legfehérebb inggallérú, amely, miután megnyerte a választásokat, az egészet leönti benzinnel 2010. augusztus huszadikán, és abból él majd négy évig, hogy ő csinálta a legnagyobb tűzijátékot alkotmányunk ünnepén – gondolom én.

Mi meg leszünk olyan egyszerűek, hogy legalább két hónapig örülünk kovácspistáéknak, a nagy tűzijátéknak, mert végre nem a hornorbángyurcsányantall van hatalmon. Aztán pedig meg akarjuk lincselni kovácspistaszenátort három és fél éven át.

Nem ér, hogy a tiéd a magasabb homokvár, ezért széttúrom a tiedet, te meg ráugrasz az enyémre, megmonlaka Zirénke néninek. Aztán úgyis jön a Béla a nagycsoportból, és röhögve szétugrálja az egészet, mert ő a legerősebb, és még a medzsókat is elveszi. Szánalmas az egész. Egy óvoda, tényleg.

És legalább ilyen szánalmas az alábbi rendelet, idézem egy korábbi cikkünkből:

Ez a döntés független a légszennyezettségtől.

"2009. október 20-tól kezdődően a szmoghelyzet kialakulásának megelőzése érdekében a rendszámtáblán sárga színű, hatszögletű környezetvédelmi plakettel ellátott gépjárművek forgalma tilos lesz az október 20-tól március 8-ig tartó időszakban az Árpád híd−Róbert Károly körút−Hungária körút−Könyves Kálmán körút−Lágymányosi híd−Dombóvári út−Sárbogárdi út−Hamzsabégi utca−Budaörsi út−Alkotás utca−Krisztina körút−Vérmező út−Margit körút−Bem József utca−Bem rakpart−Árpád fejedelem útja−Lajos utca−Pacsirtamező utca által határolt területen, kivéve a Budai alsó rakpartot. Ez a döntés független a légszennyezettségtől."

Jókora pofon a büdös, barna, ragadósnak, amibe anyukánk szerint nem szabad belenyúlni.

Honnan is jött a szmoggyilkos ötlet? Európából természetesen, ahová elvileg szeretnénk tartani, sokak véleményével szembeszegülve pedig én még mindig szeretnék tartani, méghozzá szeretett hazámmal együtt. Sokkal inkább mennék arra, mint Ukrajna, Albánia, Macedónia, Törökország felé, bár semmi bajom azokkal a népekkel, de engem már csak úgy programoztak fel, hogy Nyugatra kell nézni, arra van a jóság. Aztán persze lehet, hogy nincs igazam, mert a válságot éppen azok az európai államok élik majd túl, amelyekben elég olcsó lesz a munkaerő, hogy a kínaiaknak is konkurenciát teremtsenek. Akkor jobb lesz nekünk a Kelet, mint az EU.

Attól még szeretném, ha a Nyugat-Európában levő általános nyugi, jó közérzet, magas átlagéletkor, jövőbe vetett hit meghonosodna valahogy nálunk is, így ezeregynéhány év után. És tudom, hogy most mindenütt tré a helyzet, de aki jár kint, Nyugaton – mert arra még mindig nagybetűvel gondolunk –, tudja, hogy arrafelé valahogy mégis jobb a levegő. A szó átvitt, de a szó szoros értelmében is.

A környezetvédelem Nyugat-Európában komoly hagyományokra tekint vissza. Jártam 1972-ben Svájcban, ott már akkor sem volt egy darab szemét az utcán, és nem azért, mert takarították, hanem mert eleve nem dobták el. Jártam 1979-ben Olaszországban, ott mondjuk kosz volt. De mára ott sincs akkora, észbe kaptak. Svájci persze nem lennék, mert a svájci egymást jelentgeti fel gyorshajtás, az alsógatyáknak a külső zsinórra való teregetése és a szelektív papírgyűjtőben véletlenül bennfelejtett nejlonzacskó miatt.

Ők már megtanulták szeretni a saját nagyvárosi környezetüket

De olasz lennék, és svéd is, meg holland, angol és dán is. Ők már megtanulták szeretni a saját nagyvárosi környezetüket, nem szaratják a kutyát a szomszéd utcája előtti fűre, nem ragasztják teli a környék villanyoszlopait cetlikkel, amikor el akarják adni a házukat, és nem jelentik fel az utca végén levő gyorsmosodát a munkaügynél, a Köjálnál és az APEH-nél, csak mert úgy látják, beindult a bolt. Persze kivételek ott is vannak, de közel sem annyi, mint nálunk.

És ezekben a nyugati országokban az elmúlt két esztendő során környezetvédelmi korlátozásokat vezettek be a közúti gépjárművekre. Tipikusan az elektronmikroszkóppal mérhető kibocsátásnál érezhetően durvábbat produkáló Euro 2-es normájú autóknál húzták meg a határt, de ez területről területre változik. Aki alatta füstöl, nem mehet be a városba, aki fölötte termeli a zoxigént, bemehet.

Nálunk nem ilyen finom a besorolási rendszer, inkább amolyan magyar népmesés. Ismerik a Mátyás királyos mesét: hoztam is valamit, meg nem is. Hát most csináltunk is valamit, meg nem is. Hármas hatású katalizátor (a végtelenül egyszerű magyar jogalkotók szerint "szabályzott katalizátor") nélküli benzinmotoros autók, illetve a környezetszennyezőbb, régi konstrukciójú dízelek tartoznak a sárga plakettes táborba, ezekre most rájár majd a rúd. És minden hármas hatású katalizátoros benzines és a kilencvenes évek elején még tisztább üzeműnek tartott dízel a zöld plakettes kategóriába, őket keblére öleli a hatalom.

"Szabályzott katalizátor" – a jogalkotók megint csak sötétek voltak, bingggg!

Mikor tanulják meg végre a hatóságok, hogy nincs "háromutas" meg "szabályozott" katalizátor? A sötét tyúkeszűit, akik kitalálták a zöldkártya szövegét. A háromutas megnevezés csupán fordítási hiba, valójában az angol és a német a háromféle vegyületet semlegesítő izét hívja háromféle módú, azaz 3-way, illetve 3-Wege katalizátornak.

A katalizátort pedig nem lehet szabályozni, hiába sugallja ezt másként a zöldkártya szövegezése, hiszen az passzív elem. A szabályzás igazából arra vonatkozik, hogy lambda-szonda is van a kipufogórendszerben. Ez oxigén felbukkanására visszajelez a keveréket folyamatosan szegényíteni próbáló motorvezérlő elektronikának, amely ekkor kicsit dúsabbra veszi a keveréket. Tehát a szabályzás nem a katalizátorban zajlik, hanem előtte, a motorvezérlő elektronikában.

Hármas hatású katalizátor pedig leginkább csak lambda-szondás motorvezérléssel valósítható meg, a kettő kéz a kézben jár, de ettől még a katalizátor nem szabályzott. Ebből is látszik, hogy jogalkotónak az megy el a mérnökök közül, akinek dunsztja sincs a témához. Terjesszük csak a sötétséget, éljen a középkor!

Már akkor sem tetszett a magyar rendelet, amikor először, még szándék formájában szó esett róla. A fővárosi utakon ugyanis már alig fut karburátoros, D- és K-Jetronic befecskendezős benzines, illetve elő- és örvénykamrás dízelautó. Ami ilyen, azt főleg vidéken használják, ott meg nem terveznek még a budapestihez hasonló korlátozást.

béna döntéshozók számára beláthatatlanok

Ám a spórolási okokból kétlépcsősre vett, évek óta módosítatlan besorolási rendszert többlépcsősre alakítani, az emissziós határokat frissíteni szörnyűségesen drága lenne. Bár elméletben a hatóságok odafigyelnek a mindenféle Euro-normákra, a gyakorlati használatban szinte mindegy, hogy Euro-hányas autónk van, legyen benne lambda-szonda, akkor már jól van. A szintek érvényesítéséhez átképzésre, újfajta zöldkártyára, sokféle matricaszínre, új gépekre, kezelői továbbképzésekre lenne szükség – a komplikációk a töppedt, béna döntéshozók számára beláthatatlanok.

Nyugaton a környezetet érezhetően szennyező jármű nem mehet be a már érezhetően szennyezett levegőjű városokba – ennyi. Nálunk sajnos a sárga-zöld határ nem oda esik, hanem jóval lejjebb van. Ez valahol Euro 2 és Euro 3 között lenne a benzinmotoroknál.

Viszont most télen a szállópor-koncentráció vészes mértéket öltött Budapest légterében, sokan folyamatosan köhögtek december-január folyamán, nem volt vicc a riadó, nyugaton már tiltják is kifele a porkoncentrációt növelő autókat. Port viszont a régi benzinmotorok nem csinálnak, csak a dízelek, de arra nálunk nincs módszer, hogy külön a régi dízeleket tiltsuk ki. Arra sincs, hogy a korszerűtlen benzineseket, ha a CO-szint száll el.

És nem is igazán az autók a hibásak, hanem a hőerőművek, amelyek nagyságrendekkel több port termelnek, de ezzel nem illik foglalkozni, hiszen a lakossági áram, meg a gyárak, meg ilyenek. Atomerőmű persze ne legyen, mert akkor sugárzik majd a konnektor, és kilenc lába lesz a lakótelepi csótánynak. Hogy irigylem a franciákat, még ők is képesek voltak beadni a derekukat atomügyben, pedig ott nagyon erős a zöld lobbi. De áram kell, lehetőleg olcsón, a korom meg tönkreteszi a levegőt, egyelőre nincs jobb a nukleáris energiánál, ők legalább belátták. Mindegy.

csak a szívás marad fenn a rostán

A sebtében hozott szmogriadóval egyetemben létrejött a hosszú távú cselekvési terv is: fixen tiltsuk ki a belvárosból azt a sok, gonosz, füst- és aldehidköpő öreg szörnyeteget, amelyektől rossz a város levegője, még azoknak az autóit is, akik ott laknak . És születé a fent beidézett, a belebbi városkerületek levegőjét féltőn óvó, imáinkba emelendő rendelet is, korábban erről is írtunk . Egyébként baromság az egész, az utolsó bötűig, pláne hogy a leggyilkosabban környezetszennyező, kéket, feketét, fehéret köpő borzalmakat – úgynevezett Ikarus típusú autóbusz – éppen a kitiltó szerv működteti, éppen azoknak a pénzéből, akik jó levegőt szeretnének szívni. Hát, a jó levegő ezek szerint kimarad a lehetőségek közül, csak a szívás marad fenn a rostán. Manapság ez is valami.

A Totalcar rendszeres olvasói közül sokan tudják talán, hogy öreg autóim vannak. Mind sárga plakettes. A feléségem szuperül karbantartott, szinte újszerűként működő, de mellesleg már 464 ezer kilométert futott, 1986-os 190 D Mercedese – családunk egyetlen igazi új autója – is sárga plakettes. Mi tehát alaposan érintettek vagyunk az ügyben. Csakhogy ez a megállapítás téves.

Én ugyanis áprilistól novemberig motorral járok, dolgozni elsősorban ötven köbcentis, négyütemű kismotorral hajtok, már amikor működik, részben éppen azért, hogy kompenzáljak a négy-öthónapnyi koromteregetésért. A feleségemnek is van egy ötvenes Vespája – vagy azzal jár be munkahelyére, a Bajcsy-Zsilinszky útra, vagy földalattival. Autóval az elmúlt tíz évben maximum évente négy-öt alkalommal mentünk a leendő tiltott zónán belülre. Karácsonykor a nagyszülőktől hazafelé, a gyerekeknek megmutatni a kivilágított Andrássy utat, amikor muszáj volt valamiért beugranunk a Westendbe (bár most már átszoktunk az Árkádra, hiába, külvárosiasodunk, no), meg akadt talán egy vagy két mozi, házassági évfordulós japán kajálda a sorban.