Peugeot 309, Fiesta, Lancer
Az előző télen fordult elő, hogy nyirkos időben/sok állás után hiába indítóztam, csak forgatta, de nem indította be a motort. Kb. 5 perc múlva azonban simán beindult a kocsi. Volt gyertyacsere is, mégse szűnt meg a dolog. Én "beázásra" gyanakszom, csak nem tudom hol...
Ha olyan úton haladok, amely eléggé ki van járva, tehát hosszanti kátyúk alakultak ki, és belemegyek egy ilyenbe, akkor elég nehezen tudok belőle kijönni. Lehet-e hogy ez a lengéscsillapítók miatt van így?
Igen, vagy az első lengéscsillapítók, vagy az autón a gyárinál szélesebb gumik vannak, és ettől válik érzékennyé a hosszanti bordázatokra.
Aztán tolatás után, amikor elindulok előre, egy-egy koppanás hallható a kerekek felől (jobb-bal) egyszeri alkalommal. Ez mire vélhető, és van-e ellenszere?
Az első futóműben valami lóg, vagy motor vagy váltótartó bak van elgyengülve, elszakadva. Ez mindenképpen vizsgálatot igényel.
És végül: ez a típus hátul torziós felfüggesztéssel van ellátva. Egy-egy lengéscsillapító viszont benne van. Erre a típusra elég jellemző, hogy ha hátra hárman ülnek be, elég jól le tud ülni. Tesz e kárt valamiben, ha egy olyan belső átmérőjű rugót gyártatok, amelybe a hátsó lengéscsillapító könnyedén belemegy (akár 5-10mm-el nagyobbat is) és ezt mechanikusan is rögzíteni tudom, tehát sem rázkódástól, sem pedig igénybevételtől nem tudna leugrani a rugó. A kérdésem, hogy ezzel az eljárással kiküszöbölhető-e, hogy a kaszni ne üljön le annyira ill. könnyen? És ez nem hat károsan a torziós rugóra?
Semmilyen átalakítást ne csináljon, mert nem gyári. Túlterheli a hátsó híd felfüggesztési pontjait a karosszériánál, illetve a hátsó önhordó részt. Azon kívül műszaki vizsgán is problémát fog jelenteni.
Sajnos tudomnásul kell venni, hogy ez a típus ilyen. Valamennyit segíthet a problémán a gázos lengéscsillapító használata, mert az visszafelé is feszít, emel egy kicsit az autón.
A problémám egy 92-es 1.1-es Ford Fiesta SX-el lenne. Nemrég volt műszakiztatva, de mióta a szerelõnél volt, egy különös, kattogó hangra lettem figyelmes a motortérbõl. Csak indításnál és alacsony 1-2 esetleg 3 ezres fordulatnál hallatszik. Egyik ismerõsömmel is meghallgattuk, az õ elmélete szerint szelephiba egy, esetleg két hengernél. Szívesen hallgatnám meg az Ön véleményét is, így "hallatlanban" is.
A szelephézagokat első lépcsőben be kellene állítani. Fiestáknál problémát szokott jelenteni, hogy nem a hagyományos sorrendben vannak a szívó-kipufogó szelepek, és mivel szelepállításnál össze szokták keverni, egy-két szelep nem azt a hézagot kapja, amit kellene.
Kedves Autódoktor,
egy 1992 Mitsubishi Lancer 1,6 16V autóm van. Az előző télen fordult elő,
hogy nyirkos időben/sok állás után hiába indítóztam, csak forgatta, de nem
indította be a motort. Kb. 5 perc múlva azonban simán beindult a kocsi. Volt
gyertyacsere is, mégse szűnt meg a dolog. Én "beázásra" gyanakszom, csak nem
tudom hol...
Először a leállás okát kellene tisztázni: amikor nem indul, van-e gyújtószikra, vagy nincs. Ennél a típusnál a gyújtáselosztó fedél alatti gyújtópanel szokott elhalálozni, jellemző hibája a leírt tünetek, illetve ha alapjáraton sokat járatja, leáll, és utána nehezen indul.
Írja meg egy emailben, milyen autója van (márka, típus, évjárat), és mik a tünetek. A kérdést továbbítjuk szakértőnknek. Ha lehet, használjon ékezeteket!
 |
|
|
 |
Bizonyos esetekben nem ajánlatos házilag bogarászni, ilyenkor természetesen telefondoktorunk is azt javasolja majd: forduljon szakszervizhez.
A totalcar telefondoktora:
Dergez Attila autószerelő, általános orvos. Javít Trabanttól japán autóktól 600-as Mercedes-ig gyakorlatilag mindent. Szíve csücske a német autók, de jöhet angol, francia, olasz, orosz, vagy akár SAAB.
