Opel első fék, brazil Escort
Amikor a szoruló fék miatt felforr a kerékfékekben a fékolaj, és az egyik kör fékhatása csakugyan megszűnik a keletkező gázok miatt, inkább jönnek a tündérmesével, hogy "doktor úr, képzelje, eddig semmi baja nem volt." Részben, mert el kellene ismerni a trehányságot, részben mert általában nem tud a kocsi védekezni, és a karbantartás hiányát elpanaszolni.
Azzal a kéréssel fordulok hozzád, hogy miután kb. öt órán belül kétszer találkoztam értetlen Opel D és E Kadett tulajdonosokkal az alábbi felhívást tedd közzé:
Az 1987 előtt gyártott Opel D, E Kadett, valamint C Asconák első féknyergei nagyon könnyedén beállnak, berohadnak.
Így fékhatásuk megszűnik, mivel a fékbetét megég. A jelenség könnyen észlelhető a kerekek melegedéséről.
Az első eset amivel tegnap találkoztam, borzalmas kontár fék javításról tett tanúbizonyságot, a féknyereg csúszkáira nem rakták föl az _egyszer_használatos_ porvédőket. El lehet képzelni milyen állapotban voltak!
A második esettel az M3-as autópálya egyik parkolójában találkoztam, itt a porvédők megvoltak, ám mégis be volt állva a féknyereg, égett a betét, melegedett a kerék (szegény tulaj azt hitte elegendő lesz kereket cserélni).
Tulajdonosa voltam D Kadetnek, volt C Asconám megtanultam, hogy havonta ellenőrizzem az első féknyergek könnyed mozgását.
Nekem is javították a fékemet szakszerütlenül, és szakszerűen (Opel javító készlet).
Jön a tél, a csúszós utak, a tisztelt Opel tulajdonosoknak azt hiszem saját, és a többi autós érdekében is megéri ellenőriztetni ezt a gyakran előforduló hibát!
Tisztelettel Radi
(2001. 09. 24.)
Nem ismeretlen probléma, és nem csak az általad említett típusokon. A fékhatás azonban nem egészen szűnik meg, és nem is egyik pillanatról a másikra! Igen figyelmetlen vezetőnek kell lenni ahhoz, hogy csak akkor vegye észre a dolgot, mikor már a fékerő is lecsökken. Ehhez hónapok kellenek, és minden vezető érzi, hogy nincs rendben a fék, bár fog, csak erősebben kell nyomni.
Aztán mikor egy hosszabb úton a szoruló fék miatt felforr a kerékfékekben a fékolaj, és az egyik kör fékhatása csakugyan megszűnik a keletkező gázok miatt, inkább jönnek a tündérmesével, hogy: "doktor úr, képzelje, eddig semmi baja nem volt." Részben, mert el kellene ismerni a trehányságot, részben mert általában nem tud a kocsi védekezni, és a karbantartás hiányát elpanaszolni.
Azért nem olyan életveszélyesek ezek a fékek, és nem is igaz, hogy havonta kéne ellenőrizni. Csak a fékbetét cserekor szét is kell szedni a tuskók csúszkáit, megfelelő alapossággal ki kell takarítani, a megfelelő anyaggal kenni és a dugattyúkat is ki kell venni minden alkalommal tisztítás céljából, mikor a porvédőjük sérül, lyukad!
Ezen a helyen ajánlok egy fogadást, ha szerinted az általam leírtak nem fedik a valóságot. Kisebb tétekben: lakás, kocsi, ékszer, stb.
De meg kívánom jegyezni, hogy megfelelő állapotú fék esetében a másik fékkör hatása nem csökken, és a hátsó fékekkel azért biztonságosan meg lehet állni!
Sajna, ha egy fékbetét cserét kér a tulaj, én meg egy ekkora karbantartást ajánlok mellé, mert tudom, hogy csak így lesz a kocsi rendben, nem elég, hogy kétkedve néz rám, de ha rosszabb napja van, esetleg tisztességtelen embernek is fog tartani. Kivételt képeznek azok az ügyfeleim, akik ismerik már a munkámat. Tehát a többi tisztességes kollégám védelmében is mondom, hogy az igazság középen van valahol. Az ügyfél is olcsón akarja megúszni és úgy gondolja, ha elromlik, majd javíttatja. A szerelőtől meg nem várható el, hogy ingyen dolgozzon órákat. Bár a másik véglet is igaz, hogy van olyan szerelő, aki a megfizetett munkát sem végzi el kifogástalanul. És nem is csak a fékeken!
Mindenkinek tudomásul kell venni, hogy a fék azért kényes biztonsági berendezése a kocsinak, mert azt a hatalmas mozgási energiát minden fékezéskor hőenergiává alakítja. Ebből kifolyólag inkább rendszeres megelőző karbantartást igényel, mint eseti javítást. Igen, van néhány olyan autó, melyeknél ez a karbantartás az átlagosnál alaposabb és precízebb kell, hogy legyen. Köztük az Opel néhány már kifutó félben lévő típusa, de ide sorolható még jó néhány más modell és típus is!
Kedves Dokesz,
Zucuki, 1.3GS 2001 márciusi a gyerek. Egyenes haladáskor nem teljesen az általam elvárt helyzetben van a kormánykerék, hanem olyan 5-8 fokkal balra fordulva. A szervizben megaszonták, hogy a fogasléc ilyen, mert ha egy foggal jobbra állítanák, akkor a másik irányba fordulna ilyen módon - egyébként az autó nem húz egyik irányba sem.
Ezt csak azért találom problémának, mert a légzsák így már nem annyira az arcomat fogja eltalálni ütközésnél (no azért annyira nem készülök erre). Elképzelhető, hogy a sok kerékbilincs fel- és leszerelése okoz ilyen kormányhelyzeti deformációt (nem emlékszem, hogy az elején jól állt e a kormány, de valószínüleg jól állt, mert akkor ezt nem most vettem volna észre), vagy a Suzukik eleve így néznek szembe a vezetővel?
Mi a teendőm, ha azt szeretném, hogy a kormányom ne legyen csálé?
Válaszodat várva üdvözlettel, Zoli
(2001. 09. 24.)
Ne aggódj, ha kell, az airbag olyan teli találatot fog venni az arcodon, hogy magad is megbánod a kétkedést! Nyugi, nem csak egyenes haladáskor véd!
Nem a kerékbilincs az oka a deformációnak, és nem is a szerviz trehány, lusta dolgozóinak van igaza.
El kell vinni a kocsit egy futómű beállításra, mert vagy egy komolyabb gödör "telitalálata", vagy az állandó járdaszegélyre történő felállások okoztak kisebb deformálódást, ezzel együtt a futómű elállítódását. Komolyabb helyeken az állítást mindig a kormány középállásához mérve végzik és állítás után ellenőrzik is, hogy a kerék egyenesen álljon féltett orcád előtt!
Szervusz Doktor Úr!
Most akadtam rá a Totalcar oldalára és végigolvasva néhány tanácsodat ehhez a teljesítményhez csak gratulálni tudok.
Egy hete jutottam hozzá egy Mazda 323-hoz, 1992, sedan, 1.6. Eddig kb. 1000 km-et tettem meg vele, nagyon tetszik nagyon jo, csak az a baj, hogy nem tudok róla semmit. Szeretném elvinni egy szakszervizbe, és arra lennék kíváncsi, hogy mit érdemes rajta megnézetni, illetve a későbbiekben mire figyeljek.
Mégvalami. A fogyasztása a takarékos japán ideálhoz képest egy kicsit magasnak tűnik, 7,5-8 liter. A futott 140 ezer km miatt ennyi? Mibe fáj egy vezérműszíj csere? Lenne meg ezer kérdésem de nem fárasztalak vele.
Köszönettel: olaf
(2001. 09. 25.)
Árakban nem óhajtok kompetens lenni, mert nem mindenhol egyformák. Ez egy szabad ország. Ebből a szempontból legalább is.
Mindenképpen egy alapos motorrevíziót, teljes olajcserét és a kerékfékek szükség szerinti megbontásos ellenőrzését, javítását végeztesd el! A vezérmű szíjat cseréltesd ki, pláne ha nem tudod biztosan, mennyit futott már!
A motorrevízió során amit szükséges, (fedél, rotor, gyertyák, szűrők, olaj, stb) cseréltesd ki, és a motort műszeresen is be fogják állítani. Ettől érezhetően kisebb lesz a gép étvágya és kicsit harapósabbá is válik.
Helló Doki !
Van egy 85-ös Ford Escortom (1,6 LX, Braziliában készült, a motorkód LGA). A generátor valószínüleg Bosch K1. Az a probléma az, hogy néha tölt, néha nem, teljesen véletlenszerűen. Beépítettem egy feszmérő/fordulatszámmérőt, ezen egyből látom a feszültséget. A szénkeféket kicseréltem, a feszszabályzó jó, az összes dióda jó, a tekercsek nem szakadtak. A csúszógyűrűk egy kicsit kopottak, de jók. Az akksi is teljesen jó. A töltésellenörző izzó jó, úgy működik, ahogy kell, az összes csatlakozót megpucoltam, mégis olyan kontakthiba jellegű az egész (mintha a gerjesztés időnként megszakadna). Ha van valami ötleted, szívesen venném.
Köszi: Turányi Zoltán
(2001. 09. 25.)
Mindenképpen érdemes lenne a töltőkábeleket kicserélni és új sarukkal is szerelni. Nem ártana egy direkt töltőszálat sem behúzni a generátor és az akku + saruja közé. A testkábeleket se hanyagold el! Az akku-karosszéria, karosszéria-motor és a motor-generátor közti kábeleket, és a saruk helyét tisztítsd meg!
Ha ez sem segít, elképzelhető, hogy az általad jónak tartott fesszabályzó mégis rossz, belső kontakt hibás.
Hello
Csak annyi lenne az "orvosolandó" problémám, hogy az 1.4-es 1998-as évjáratú (új) Astrám üres járatás mellett a gázpedál nyomdosása közben furcsa ciripelő, zörgő hangot ad! Elvileg a motoron belül vannak valamilyen feszítő görgők (2db), amin valamilyen szíj fut, és azok adják ezt a hanogot! Ha sebességben van az autó, és a 2500-ös fordulatot elérte, onnantól már nem jelentkezik a zaj! Hallottam azt is, hogy ez gyári hiba az új Astráknál, és ezt nem igazán lehet helyrehozni. A kérdésem annyi lenne, hogy szakértő szemmel mit lehet ilyenkor tenni?
Üdv: Ádám
(2001. 09. 25.)
Ha a szíjak szárazak, és ciripelő hangot adnak a görgőkkel történő érintkezés közben, egy kevés szilikon spray-vel kell befújni. Ne vidd túlzásba, mert attól már a szíj meg is csúszhat, inkább kellő rendszerességgel ismételd a mutatványt.
Hello Attila!
Egy kéréssel szeretnék hozzád fordulni! Egyik válaszodban olvastam, hogy tudsz egy aránylag egyszerű lopás elleni védelmet Opel Astra kocsikhoz.
Nekem Astra F 1.6 SZR Sedan van, 1 éves múlt.
(Egyszer beindításnál kb. 1-2 henger járt csak, hangja, mint a traktor, óriási füst! Gyertyakábeleket megbirizgáltam, azóta jó.)
Szóval, ha megkérhetnélek, így email-ben meg tudnád-e mondani, mi tévő legyek a lopás elleni ügyben? Gyulai vagyok, személyesen nem tudok elmenni hozzád, amit nagyon sajnálok! Esetleg telefofon is jó lenne, azonnal visszahívnálak! Fáradozásodat előre is köszönöm!
Üdvözlettel, Fenyvesi Tibor
Sajnos emailben senkinek sem válaszolok, mert a kényes kérdésekben csak akkor segítek, ha a TULAJNAK tudok!
Ehhez pedig személyesen kell, hogy megkeress. Általános dolgokban pedig egy-egy válasz, illetve probléma másoknak is érdekes, tanulságos lehet, és őket sem zárnám ki ezek megismeréséből.
Üdv Autódoktor!
Referenciáért fordulok hozzád, mert minden jóindulat és szakmai hozzáértés ellenére is rendszerint homályos válaszokból kell átlagolnom a következő néhány probléma ugyében:
Az autó egy 1988-as Audi 90 Quattro 2.3E NG (10V) motorral, kb. 200 ezer km futással. A motor tudtommal jó állapotban került hozzám (kis fogyasztás, jó teljesítmény, 12 feletti kompresszió), igyekszem megfelelően gondoskodni róla, de az elmúlt 6 hónapban jelentkezett néhány máig megoldatlan probléma:
1. Kopogás - szelepemelő? Az autó meg melegen is, sokszor nagyobb fordulatról visszaesve erősen kopogott, csattogott. Rögtön a szelepemelőre gondoltam (gondoltunk), bár a csattogás nem mindig volt hallható, rendszerint a szerelőhöz érve már elmúlt (de azért vannak tanúim, nem csak képzelődök).
Olajcsere után is fennállt a jelenség, de az ezt követő szelepemelő-csere után is jelentkezett a csattogás. Én az utastér felőli henger felől hallottam, de a szerelőm a vákuumszivattyú igazítása után
csattogásmentesen adta vissza az autót. Mostanaban újra hallani a
kopogást, ismet a régi helyről. Az új szelepemelők kb. 15 ezer km-t mentek. Mire lehet gyanakodni? Rossz az egyik új szelepemelő, vagy esetleg valahogy nem jut el az olaj a kérdéses helyre?
2. Motorhiba jelzés - nyomásszabályzó? A motor neha gyengélkedett, végül az elektromos motorhibát jelző lámpa világítani kezdett, azóta safe üzemmódban megy az autó. A computer a differenciális nyomásszabályozót jelölte meg, de ez újonnan horror összegbe kerül. A kiváltó darabot is soknak találtam, vegül bontóból cseregaranciával próbáltam egyet, de csak kb. 2 órát működött hibakód és hibajelzés nélkül.
Kérdés: okozhatja-e másik alkatrész a nyomásszabályozó meghibásodását vagy hibásnak tűnő működését, illetve lehet-e gyógyítani az ilyen bonthatatlan darabot pl. átmosással?
3. Vízhőfok lakott területen - hengerfej? Az autó hidegről kb. 4-5 perc alatt melegszik fel az üzemi 90 fokra lakott területen, de aztán gyorsan 100 fokra all be, a ventillátor (ahogy kell, ki-be kapcsol). Lakott területen kívülre érve vagy az araszolás után folytonosan haladva a vízhőfok újra lecsökken. Egy barátom szerint lakott területen is 90 fok körül kellene maradnia a vízhőfoknak (1 éves Seat Vario tulaj).
Kérdés: normalis ez a működés (a túlnyomásos rendszer), vagy gyanakodjak valamilyen hibára? A klasszikus hengerfej hibára utaló jelenségek nem látszanak.
Előre is köszönöm a segítséget!
Üdv, Andor
(2001. 09. 25.)
A hidraulikus szelepállító elemek hangos üzemét nem csak hibás hidrotőke okozhatja és nem is hiszem, hogy létezik olyan szerelő, aki hangról meg tudja mondani, melyik egy-két-négy-hét tőke kopog. Persze jó ekkora spilernek látszani!
De ha valaki ekkora mágus, miért nem azzal kezdi, hogy az összes tőkét átmossa kiszerelt állapotban és utána ellenőrzi, helyesen tippelt-e? Aztán nem ártana kimérni a motor olajnyomását is, mert hogy ettől is függ, mennyire tudnak hatásosan dolgozni azok a fránya hidrotőkék! Ha az elhanyagolt olajcsere intervallumok miatt az olajiszap tette tönkre a tőkéket, miért nem tudja az a szaki, hogy hogyan kell szakszerűen és alaposan kitisztítani a motor olajterét? Tehát: nem a tünetet kell elhárítani, hanem ezzel egy időben az okot is meg kell szüntetni! Csak ehhez az okot is meg kell keresni. Az sem mindegy, hogy milyen olaj kerül a kocsiba, mind viszkozitás, mind teljesítményfokozat szempontjából! Ha gyenge a minősége, hamar újra megszólal a vezérmű. (ha minden OK, akkor is!)
Melegedés: az öthengeres motornak (IS!) biztonsági termosztátja van, ami úgy megy tönkre, hogy először korán nyit, majd nyitva marad. Ettől azért még elég hamar bemelegszik, ha nem országúti üzemben van, ahol komoly menetszél is éri. Tehát cseréld ki a termosztátot, és országúton sem fog visszahűlni a motor. DE! A termosztátnak és a ventilátor patronjának, (ami megfelelő hőmérsékleten elindítja) szinkronban kell dolgoznia. Ha a hőpatron 97-102 C' kapcsolású, akkor a termosztátnak 92-97C' közt kell nyitnia. Ha ez fordított, a ventillátor szinte sosem fog leállni, és leég a motorja.
Igazából ennek a kocsinak két hőmérsékleti fokozatot érzékelő ventilátor kapcsoló patronja van gyárilag, ami először egy lassabb fokozatot kapcsol a ventillátoron és ha a motor tovább melegszik, akkor kapcsolja a gyors fokozatot. De ha nem ilyen, az sem baj, a lényeg, hogy a fent leírt módon szinkronban dolgozzon a termosztáttal!
Egyébként ebben a rendszerben a kis mértékű túlnyomás miatt a fagyálló hűtőfolyadék minőségtől függően 112-117 C'-on forr fel. Ezért a forráshatáron lévő motor kiegyenlítő tartályáról tilos levenni a sapkát, mert a megszűnő nyomás miatt azonnal forrni kezd, és a kicsapó lé komolyan éget!
A nyomásszabályzó sajnos tényleg nem olcsó alkatrész, de ha az a hibás, nem lehet a helyére légszűrőt beépíteni, csak mert az olcsóbb. Nem sikerült még senkinek sem mosogatással, szemmel veréssel és ráolvasással javítania. Sajnos ez egy gép, ami el is romlik. Akkor aztán vannak olcsóbb és drágább alkatrészei is.
Írja meg egy emailben, milyen autója van (márka, típus, évjárat, és ha olyan a hiba akkor motor- és alvázszám), és mik a tünetek. A kérdést továbbítjuk szakértőnknek. Ha lehet, használjon ékezeteket, és ne küldje el többször a levelet! Az egy típushoz kötődő korábbi kérdéseket, illetve a Doki válaszait a katalógusban könnyen megtalálja. Korábbi esetre visszautalva kérjük írja meg, melyik válaszban volt róla szó.
 | |
|  |
Bizonyos esetekben nem ajánlatos házilag bogarászni, ilyenkor természetesen telefondoktorunk is azt javasolja majd: forduljon szakszervizhez.
A Totalcar telefondoktora:
Dergez Attila autószerelő, általános orvos. Javít Trabanttól japán autóktól 600-as Mercedes-ig gyakorlatilag mindent. Szíve csücske a német autók, de jöhet angol, francia, olasz, orosz, vagy akár SAAB.
