Szeszvedelő viking harcos

Kedves Autódoktor!

Vettem egy szép Volvo 244-et, amiben K-Jetronic működik. 2.1 szívó. Most még eléggé kedvelem, még ha a kora (36) miatt új típusú problémákkal is szembesülök miatta. (Unalmas is lenne mindig csak ugyanazokkal a huszonéves autók által kínált kihívásokkal küzdeni. Bár a nyugalom sem utolsó szempont, viszont ezt a tizenéves sem tudja maradéktalanul nyújtani. Az újak meg csúnyák, drágák, bonyolultak és/vagy kényelmetlenek.) Most az egyik ilyen új "élmény" miatt írok.

Néha, hosszabb út során az autó elkezd rángatni az elmondások szerint. Állítólag a fémtankban lehet valami piszok. Kaptam is egy, az előző tulajnál bevált, szerelőtől származó jó tanácsot: minden tankoláskor 1 dl petróleum és 1 dl denaturált szesz kerüljön a tankba.

Én ezt a jó tanácsot nem fogadtam meg, helyette inkább 98-ast töltöttem féltankra. Nem tudományosan, csak hirtelen felindulásból (mintha abban több lenne a szesz). Azóta egyetlen egy alkalommal rángatott, egy kicsit, alig észrevehetőt. Egyébként az autó megy mint a veszedelem, élénk, stabil, jól reagál mindenre, bár hideg motornál szeret 1500-nál fennragadni az alapjárat.

Tudom, 250 km tapasztalat alapján nem lehet szinte semmilyen diagnózist felállítani, a kérdéseim viszont inkább elméleti jellegűek: lehet egyáltalán létjogosultsága a javasolt koktélnak? Esetleg valami súlyos bajra kell gondolni a tünet alapján, amire csak tűzoltás a módszer? Okozhatott-e bármi zűrt a rendszerben, hogy 8 egyenlítőnyi út megtétele után 5-6000 km-t ilyen koktéllal tett meg az autó?

Gábor

Kedves Gábor!

Egy ős svéd tank a garázsban, ez igen! Én tuti szereznék hozzá szarvval ellátott harci fejfedőt - még ha állítólag utólagosan is társították a vikingekhez ezt a viseletet. Aki nem mosolyodna el egy ilyen együttálláson, az tényleg járjon Földalattival mindenhova.

Az üzemanyag-adalék gyártók olyan kínosan ügyelnek termékeik titkos összetételére, hogy a dobozaikon és biztonsági adatlapjaikon is különböző fantázianévvel illetik csak a felhasznált alapanyagokat - pedig színre, szagra, állagra nagyon is hasonlítanak egymásra - nincs új a Nap alatt. Mégis inkább egy ilyen, pontosan adagolható kemikáliát javasolok a tankba tölteni, mint az említett külön kiszerelésű folyadékokat.

Mivel a masina fémtankos, a kémcsövek csilingelését először kéziszerszámok csörgésével helyettesíteném. A hagyományos tank-korróziós problémák okozta dugulások elhárítására inkább a mechanikai megoldások alkalmasak: a hosszú állásra az üres tank/teli tank örök dilemmája ugrik be. A korrózió veszélye és a belerohadó benzin problémája között kell valahogy lavírozni.

A benzinszűrő tartalmának gyakori vizsgálata rengeteg információval szolgál, és feltétlenül kukkantson be a tankba is - manapság nem is elérhetetlen tárgy egy használható minőségű endoszkóp. Szerencsére a sokáig félve kezelt K-Jet reneszánszát éli: karbantartásával, felújításával egyre többen foglalkoznak hála a sok youngtimer/oldtimer feléledésének. Milyen mókás lesz pár év múlva, mikor a CAN hálózat és az oldtimer szó egy mondatba kerül majd.

A fennakadt alapjárat miatt nem feltétlenül kell egyből a befecskendező-rendszerbe túrni, a viszonylag puritán hideg-üresjárati rendszer könnyen okozhat hasonlót, ahogy a bemelegedés szabályozó is vacakolhat, nem beszélve a nem fiatal kábelkötegről/hőszenzorról, vagy beragadó hidegindító szelepről. A túladagolt üzemanyag könnyen felismerhető a fekete füstről, fulladásról vagy a jó öreg, kihalófélben levő benzinszagról.

A K-jet lelke a mechanikus flapnis adagoló-szerkezete, melyet a sok futás és a belekerülő szmötyi miatti kopás ítélhet halálra. A tavaszi szezon előtt tehát feltétlenül ejtse meg az üzemanyagrendszer ellenőrzését/tisztába tételét, a benzinszűrőt pedig gyakran - akár évente is - cserélje.

Remélem segíthettem! Gulyás Márk - www.deltamark.hu