Lassan szivárog a klíma, mivel keressem?
Kedves Autódoktor,
Valahol lassan, de biztosan szivárog a hűtőközegem. A tünetek a legutóbbi - UV adalékos - töltés után 9-10 hónappal kezdtek újra jelentkezni - ekkor még alig észrevehetően. Ez után kb. 2 hónappal sikerült újra elérni az előző töltést megelőző állapotot (alig érezhető hűtés, állandó sziszegő-csörgő hang). Ez volt kb. 2-3 hete.
A manapság alkalmazott szivárgáskereső módszerek (hab, UV adalék, elektronikus gázérzékelő, vákuumos vagy túlnyomásos nyomáspróba) közül melyik (vagy ezek milyen kombinációja) lenne legalkalmasabb ilyen kis mértékű szivárgás helyének beazonosítására?
UV-s hibakeresésre mikor van az optimális időpont? Fix idő elteltével a töltés után? Mikor először észlelem, a hűtési teljesítmény csökkenését? Mikor már szinte az összes gáz -és festék- elszökött a rendszerből?
Jani
Kedves Jani!
A hűtőközeg szivárgása gonosz tud lenni, főleg ha el is illan rögvest. A gyártók néhány, tartósság érdekében alkalmazott megoldása pont a fordítottját okozza. Az egyik a burkolattal ellátott klímacső, a másik a pozícióban tartó bilincs. Mindkettő alatt olyan szépen el tud mállani az alucső, hogy az ember szeme könnybe lábad, ráadásul sok esetben úgy suhan tova a gáz halmazállapotú közeg a folyékony olajjal és UV-festékkel együtt, mintha ott se lett volna.
Ezekben az esetekben nagy türelemre van szükség az autós és a javító oldaláról is, mert a gyártó a javíthatóságot nem nagyon veszi alapul a jármű megalkotásakor, egy dupla klímás kisbusz esetében több tucat méter cső, dupla tágulószelep, két elpárologtató és megannyi csatlakozás csücsül a fedélzeten szivárgásra készen. Az alkalmazott hibakeresés eszközei legtöbb esetben kombinálandóak. Az UV lámpa, a nyomásteszt és a vákuumozás alapvető teendők - ezt egy sima feltöltésnél is alkalmazza a legtöbb kolléga. A sípolós kereső is lehet áldás és átok is egyben, szintén feladatja válogatja: van, hogy csak az segít a talány megfejtésében, de volt már úgy is, hogy bevitt az erdőbe. Volt, hogy minden eszközünk csődöt mondott és a rendszer nyomásmaximumára töltött nitrogén segített a hibakeresésben úgy, hogy műszak után hívtuk be az autót, és füleltünk az esti csendben az autó körül.
A legtöbb eset természetesen sima ügy, hiszen a rendszer legjobban nyüstölt része a kondenzátor (klímahűtő) és a kompresszor. Ezek meghibásodására egy tíz év körüli autó esetében számítani lehet, sőt: kell is. Egy új rendszer is veszít a töltetéből, akár évi tíz százalékot is, tehát öt év elteltével már aktuális lehet a "volt ez már hidegebb is" érzés.
Olyan esetekben, ahol számítani kell a szivárgásra (ha az autó úgy jön be a szervizbe, hogy már volt töltve és megint nem jó) akkor két héttel a töltés után visszahívjuk a kocsit és akár hetes/kéthetes turnusokkal újra és újra ellenőrizzük a rendszert, amíg meg nem lesz a hiba. Az esős időszak totál szívás ebben az esetben, mert a maradék kis csenevész nyomokat is lemossa. Alakult már úgy is, hogy a meteorológiai jelentések miatt egy héttel elhalasztottunk egy teszt-feltöltést. A hibátlan túlnyomás-teszt ugyanis nem jelenti azt, hogy a rendszer nem szivárog, az a fél óra/óra sokszor nem adja ki a hibát - a nyomás nem csökken. Van, hogy egy estétől reggelig tartó teszt alatt mozdul meg az óra mutatója lefelé. Azonban az ilyen kismértékű szivárgás jelzőfesték és a többi türelemjáték nélkül nem nagyon található meg. Tippre cserélgetni pedig hatalmas lutri és költség is egyben.
Remélem segíthettem!
Gulyás Márk - www.deltamark.hu
