Látszólagos ellentmondás a szabálysérétési díjtételekben
Tisztelt Autójogász!
Előre elnézést kérek, ha valahol valótlanok az információim, a interneten keresgéltem gyorshajtási tételeket és az ott talált információk alapján fogalmazódott meg a kérdésem.
Általános tény a szabálysértési bírságoknál, hogy a helyszíni bírság nagyjából a fele annak, ha szabálysértési eljárás keretében ítélnek el (ezt jól tudom?). Saját példám: Kőszegen 50 helyett 60-al közlekedtem. Még nem ismerem a büntetést, csak nézelődtem a neten.
A sztori az, hogy nem tudták beazonosítani a gyorshajtót (engem), ezért a jármű üzembentartójának (nekem) küldtek tanúvallomásra felszólítást. Ezen írják, hogy saját magamat és rokonaimat nem vagyok köteles inkriminálni. Ha nem vallok magam ellen, akkor tanúskodnom kell a rendőrségen Ezt elkerülendő, ügyesen megírtam, hogy én vétkeztem.
Ami a lényeg, nem állítottak meg, hanem továbbengedtek, majd levélben lerendezzük alapon. Az ilyen esetekben pedig vastagabb a bünti.
Nem kukacoskodásképpen kérdezem, hanem tényleg érdekel, hogy ez miért lehet? Nekem ebből az jön le, hogy a rendőr két dolgot tehet:
- a: nézi a mérőműszert, látja, hogy gyorshajtok, kiszáll, megállít, megbüntet x pénzre
- b: nézi a mérőműszert, látja, hogy gyorshajtok, nyom egy gombot a számítógépen, hogy induljon a papírmunka és én dupla pénzt fizetek, postára járok és társai
Én is alapvetően lusta vagyok, ha valamit nem muszáj megcsinálni, nem is csinálom. De itt nekem úgy tűnik, hogy a rendőr kényelme nekem egy rakat pénzembe kerül.
Felvilágosítana ennek a jelenségnek a miértjéről, vagy ha hibásak az információm, kérem jelezze.
Köszönettel:
Kolumbán Sándor
Tisztelt Kolumbán Úr!
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. §. (1) ka) pontja alapján a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó szabályok megsértői bírság megfizetésére kötelezhetők. Ugyanezen paragrafus (4) bekezdése szerint 10.000,- Ft-tól 300.000,- Ft-ig terjedő bírság szabható ki. Ha a közúti forgalomban történő ellenőrzés során a szabálysértést elkövető személye megállapítást nyer, a hatóság határozathozatal nélkül szabja ki a bírságot.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21.§. (1) bekezdése rendelkezik az objektív felelősségről, mely szerint a gépjármű üzembentartója felel azért, hogy az általa üzemeltetett gépjárművel a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó előírások betartásra kerüljenek. Ha a legnagyobb sebességre vonatkozó előírást megszegik, az üzemben tartóval szemben vagy a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben jelenleg 10 000 Ft-tól 300 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni.
A megengedett legnagyobb sebesség túllépése esetén a 410/2007 Kormány rendelet 1. számú mellékletében meghatározott összegű bírságot kell megfizetni. A hivatkozott jogszabály a megengedett legnagyobb sebesség túllépésének mértékét 50 km/óra sebességig 15 km/óra felett rendeli büntetni 30 000 Ft összegben.
Fontos rendelkezés továbbá a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21.§. (2a) bekezdése, amely szerint, ha a sebességtúllépés elkövető személy kiléte a helyszíni intézkedés vagy a közigazgatási hatósági eljárásban ismerté válik a közigazgatási bírság helyett 10 000 Ft-tól 300 000 Ft-ig terjedő bírságot kell kiszabni.
Az Ön esetében, miután a közigazgatási hatósági eljárás során elismerte azt, hogy Ön vezette az autót a gyorshajtási időpontjában, közigazgatási bírság kiszabásának nincs helye. Erre figyelemmel a szabálysértési hatóság mérlegeléssel állapítja meg a bírság összegét az első bekezdésben foglaltak szerint. Az eljárás során hivatkozzon arra, hogy a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről és a kiszabható bírságok összegéről szóló 410/2007. számú Kormány rendelet 15 km/órát meg nem haladó sebességtúllépés esetére nem ír elő bírságot.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
