Elgurult autó törte meg az autómat

Tisztelt Autójogász!

A következő ügyben kérném szíves véleményét: január végén egy elgurult autó megrongálta a járművem elejét. A vezető kiszállt, nem húzta be a kéziféket, majd magára hagyta a járművet, az hátra gurult, és nekiütközött az útra éppen bekanyarodó autómnak. Az is csak utólag derült ki, hogy a járműben nem ült senki.

Kértem rendőrségi helyszínelést, de az időközben előkerülő károkozó azt nyilatkozta, elismeri a felelősséget, így végül csak rögzítették az esetet. A probléma itt kezdődött, mert mint kiderült, a károkozó járművet nem a tulajdonos vezette (egy autószerelő, akinél javításon volt). A tulajdonos kitöltötte a kárbejelentőt. A kárfelvevő csóválta a fejét: nem lesz egyszerű a dolog, mert -állítólag- az autó nem minősül üzemben levő járműnek, ha nem vezeti senki. Illetve javasolta, hogy javíttassam meg az autómat a saját cascomra. Majd a károkozó biztosítója egy nyilatkozatot kért a jármű vezetőjétől, hogy "tisztázzák, miért volt nála a jármű". Ezt a nyilatkozatot azonban már sem a jármű vezetője, sem a tulajdonos közel 2 hónapja nem volt hajlandó megküldeni a biztosítónak, így az ügy gyakorlatilag ebben a fázisban áll.

Kérdésem, ez az eljárás, amit a biztosító folytat, szabályos? Miért releváns kérdés, hogy ki vezette az autót, ha van érvényes felelősségbiztosítása? Tudok bármit tenni az ügyben? Ha a saját cascomra csináltatom az autót, nyilván enyém az önrész és nő a díja is... köszönettel,  Péter

Kedves Péter!

A tényállás további részleteitől függően ön a kártérítési igényét érvényesítheti véleményem szerint

1. a mulasztó járművezetővel és az üzembentartóval szemben vagy
2. a járművezetővel/üzembentartóval és a jármű felelősségbiztosítójával szemben egyetemlegesen

Egy nagyon hasonló tényállású jogesetben, ami a legfelsőbb bírói fórumig jutott, a bíróság rögzítette, hogy a gépjármű üzemeltetése és egyúttal a tevékenység fokozottan veszélyes jellege akkor szűnik meg, amikor a gépjárművet szabályszerűen leállítják, azaz elvégzik mindazt a szükséges tevékenységet, amely a teljes üzemen kívüli állapot létrehozásához elengedhetetlen. Ennek része a kézifék behúzása is, amely az adott esetben elmaradt.

Ebben az ügyben azt a végkövetkeztetést vonta le a bíróság, hogy az emberi hatás átmeneti megszűnése a gépjármű veszélyes üzemi jellegét nem szünteti meg, ha annak a rövid időre történt megállítása a közúton, a továbbhaladás szándékával történt, és ezért elmaradt a teljes üzemen kívüli állapot létrehozása. Az így történt leállással a gépjárműnek nem szűnik meg a közúti forgalomban való részvétele, a fokozott védelmet igénylő veszélyessége. Emiatt ilyen esetben a jármű felelősségbiztosítójának meg kell térítenie a kárt.

A jármű vezetőjének személye az ön számára akkor érdekes, ha van olyan tényállási elem, ami a biztosító helytállási kötelezettségét kizárja. Ebben az esetben véleményem szerint az üzembentartótól és a járművezetőtől lehet a kár megtérítését követelni. A biztosító pedig a saját regressz igényének érvényesítése miatt érdeklődik az ügy részletei iránt. Ennek azonban nem eshet túszul az ön kárigénye, a kettőt szét kell választania a biztosítónak.

Ön nem köteles a casco-t igénybe venni, mindazonáltal lehetséges, hogy célszerű, főleg, ha ezzel további károk és költségek védhetők ki. Az önrészen kívül a bónusz romlás miatti díjkülönbözet is érvényesíthető, az is a kár része.

Üdvözlettel:

Autójogász