Kis koccanás, 1,2 milliós autóra 800 ezres kárbehajtás
Tisztelt Autójogász!
Egy viszonylag sürgős üggyel kapcsolatban írok Önnek, nagyon bízom benne, hogy tud támpontot biztosítani számunkra ezzel kapcsolatban. 2021. december elején okoztunk kárt egy 2. generációs Renault Twingóban. Egy apró koccanás történt, a kárt okozó öreg Ford Escortunkon nem látszik belőle semmi, a Twingo csomagtérajtaját nem lehetett becsukni, de kívülről a károsult autón sem látszott semmi. Magyarul hatalmas kár biztosan nem keletkezett a károsult autóban.
Az ügy pikantériája, hogy sajnos figyelmetlenségből lejárt a negyedéves biztosítás az autónkon a károkozás idején, tehát a károsult Casco biztosítására intézte a kár javítását.
A kárbehajtás összege egész pontosan 813 211 forint. A károsult autó piaci értéke - amennyire én látom a magyarországi hirdetésekből - legjobb esetben 1,3 millió forint környéke. A károsult biztosítója csak a végösszeget küldte, 15 napon belüli fizetési határidővel, a végösszeg lebontását nem küldték meg nekem.
Kérdésem, hogy Önnek is gyanús-e ebben az esetben egy biztosítási csalás, van-e jogom látni lebontva a teljes kárbehajtás tételeit, és amennyiben tudok tenni bármit az ügy érdekében azon kívül, hogy egy ennyire irreálisnak tűnő összeget befizetek, kérem segítsen, hogy merre mehetünk tovább.
Köszönöm szépen, és üdvözlettel,
Alex
Kedves Alex,
A károkozónak a jogellenes magatartásával ok-okozati összefüggésben keletkezett kárt kell megtérítenie, többet semmiképpen. A kár összegét a károsultnak kell igazolnia, Ön pedig nem köteles azt "bemondásos" alapon elfogadni. Fordított esetben a biztosító is kéri a kár mértékének igazolását. A kár mértéke szakkérdés, számtalan esetben csak megbontás után látható, hogy szemmel nem látható károk mélyén elmozdult futóművek, deformálódott karosszéria van. Már azzal sok információ tisztázható, ha Ön felveszi a kapcsolatot egy szervizzel, hogy indokolt lehet-e ekkora javítási költség az Ön által elmondott baleseti mechanizmus alapján, de ettől még a károsultnak kell igazolnia a kárát.
Az ügy másik lényeges tanulsága az, hogy a kötelező felelősségbiztosítás díjának megfizetése legalább annyira szolgálja az üzembentartó érdekét, mint a károsultét. Javaslom, hogy a saját felelősségbiztosító felé a kár bejelentése történjen meg, önmagában egy negyedéves díj meg nem fizetése ugyanis csak a türelmi idő eltelte után jelent gondot. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A szerződés pedig csak ennek a türelmi időnek az eredménytelen elteltével szűnik meg, mégpedig az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. Ez alatt az időszak alatt a biztosító kockázatban áll, azaz ha a türelmi időszakon belül történt az eset, enyhíthetőek a következmények.
Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.
Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu
