Terhelő vallomás a hozzátartozóra
Tisztelt Autójogász!
Érdeklődni szeretnék arról, hogy valóban változott-e az a törvény, miszerint, ha valakit gyorshajtáson, vagy egyéb szabálytalankodáson kapnak, de nem állítják meg, az hivatkozhat arra, hogy az autóját közeli hozzátartozó/barát vezette, akinek személyére nem köteles a tulajdonos terhelő vallomást tenni? Azt tudom, hogy tavaly tervezték ennek a törvénynek a szigorítását, ennek alapján a tulajdonost büntetnék, azonban, ha jól tudom, a köztársasági elnök visszadobta a javaslatot alkotmányossági okokra hivatkozva. Egy sajnálatos gyorshajtás kapcsán kérdezném, milyen formában él ma ez a törvény? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:
S. Gábor
Tisztelt S. Gábor!
A jelenleg hatályos törvényszöveg az alábbi: (1999. évi LXIX. Törvény a szabálysértésekről 57. § (1) bekezdés): "A tanúvallomást megtagadhatja a) az eljárás alá vont személy hozzátartozója; b) az, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben." Tehát ebben a kérdésben nincs változás. Azonban 2008. január 1-én módosult a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. és hatályba lépett a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet, mely az egyes közlekedési szabályszegéseket közigazgatási bírsággal rendel sújtani: a bírságot a gépjármű üzembentartója köteles megfizetni. Az üzembentartó az elkövetett szabálytalanságért objektív felelősséget visel, ez alól csak akkor mentesül, ha igazolja, hogy a járművet kinek adta át használatba. A közigazgatási bírság kivetését türelmi idő megállapításával 2008. május 1-jével kell alkalmazni, az ezt megelőző időszakban az eljáró hatóság csak figyelmeztetést alkalmazhat. Tehát szabálysértési eljárásban nem vagyunk kötelesek közölni, ki vezette a járművet, de ettől függetlenül rendőrségi hatáskörbe sorolt közigazgatási bírságolás alanyai leszünk. A legenyhébb bírság 30ezer Ft, a legmagasabb 300 ezer Ft lesz. A hivatalos indokolás szerint ugyanis tűrhetetlen, hogy évente több mint 1200 ember hal meg és 30 ezer ember sérül meg közlekedési balesetekben, miközben több mint 100 ezer gyorshajtás miatti feljelentésnek és egyéb közlekedési szabálysértéseknek nem lehet érvényt szerezni a jelenlegi szabályozási keretek között. Ezért szükséges egy olyan igazgatási bírságolási rendszer jogszabályi bevezetése, mely alapján a gépjármű üzemben tartója objektív alapú felelősséget visel az általa üzemeltett gépjárművel elkövetett közlekedési szabályszegésekért.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
