Autizmus és a súlyadó mentesség
Tisztelt Autójogász!
Segítséget szeretnék kérni, mert mindenki mást mond az ügyemmel kapcsolatban. Az autizmussal élő gyermeket nevelő szülő megkaphatja-e a súlyadó mentességet? Sok helyen olvastam, hogy csak adható! Egyetértek azzal, hogy a nem rokkant tud járni, viszont egyedül közlekedni nem tud, még azt sem tudja eldönteni, melyik buszra kell fölszállni, ha nem szólunk neki, nem kapaszkodik...a tömegközlekedési eszközökön nem megfelelő a viselkedése, emiatt bizony nehéz egy szülőnek nap mint nap végigutaztatni a gyermekét. A körzeti orvos viszont nem állítja ki a 7-pontos papírt, mert nem teheti, ugyanis nincs benne olyan pont, ami az autizmusra megfelelő lenne. Kérdezem önt, hogy akkor adható-e, és ha igen akkor ki dönti el a polgármester vagy az adóügyi osztály - milyen jogon dönthetik el? Vagy jogszabály szerint jár is.
Tisztelettel:
T. J-né
Tisztelt T. J-né!
A támogatás nem adható, hanem meghatározott esetekben jár, a feltételeket kormányrendelet szabályozza. Ez a támogatás a súlyos mozgáskorlátozottnak jár. Súlyos mozgáskorlátozottnak minősül az a személy, aki mozgásszervi betegsége következtében tömegközlekedési eszközt önerőből nem képes igénybe venni, de életvitelszerűen nem ágyhoz kötött, és a a járás, terhelhetőség, valamint tömegközlekedési jármű használata alapján közlekedőképességének minősítése során pontjainak száma 7 vagy annál több. A rendelet meghatározza a figyelembe vehető betegségeket is: ilyen betegségek pl. a végtagok hiánya, csonkoltsága, művégtag használata, a központi idegrendszer mozgásszervi károsodásai, a mozgásszervek súlyos megbetegedései, fejlődési rendellenességei. A jogosultságokról az orvosi igazolás megfelelősége és egyéb szempontok pl. jövedelmi helyzet alapján jegyző dönt, a támogatásokkal kapcsolatos eljárásokat rendszeresen ellenőrzik. Az autizmussal önmagában nem lehet ezt a támogatást igénybe venni, csak kifejezetten mozgásszervi betegségben szenvedők kapják meg, a háziorvos helyesen tájékoztatta. Ugyanezen okok miatt pl. nem kapnak ilyen támogatást a vakok sem.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
