BMW-t a garázsnak

Tisztelt Nepperűző!

Egyetemista vagyok és az autók megszállotja, mióta járni tudok. Az utóbbi években elég jól alakult az anyagi helyzetem, hála kedves nagyszüleimnek. Édesapámnak rengeteg autója volt, de BMW sosem volt a családban, szóval szeretném megtörni az átkot, és beszereznék egy E36 320i-t. Tudom, ilyenkor mindenki azt gondolja, hogy a hüjegyereknek BMW kell, hogy legyem mivel villogni, de én csak az autentikus BMW érzést szeretném átélni, amit a sorhat kinál. Nem matricáznám fel, nem kapna sportkipufogót és sokwattos audio rendszert. Ellenben megkapna minden törődést és odafigyelést, a legnagyobb becsben lenne tartva és gyári állapotban őrizném meg az utókornak. Mivel járműmérnöki karon tanulok minden karbantartást otthon végeznék.

Az lenne a kérdésem, hogy milyen ársávban érdemes keresnem a lehető leggyáribb állapotot? Mik a tipus tipikus hibái és mekkora költségekre számithatok egy ilyen idős autónál? Mennyire egyszerü felépitésüek ezek a modellek?

Előre köszönöm tanácsát.

Tisztelettel: Krisztián

Kedves Krisztián!

A válaszom: igen! Most, hogy az E36 lassan átveszi az E30 szerepét és lassan leszivárog az olcsón csapatós, hátsókerekes kategória legaljára, már megfordulok az utcán egy-egy gyári állapotú, megkímélt E36 kupé után.

Talán ezért is örülök annak, hogy (ha tényleg így gondolod) kvázi megmentesz egyet közülük. Természetesen a kupét javaslom, az egy szép, nyújtott, harmonikus forma. Ma már ugyan kicsit szögletesnek hat, de ez csak azokat zavarja, akik a 90-es évek végi folyamikavics-formákon nőttek fel. Mert arányaiban piszkosul rendben van egy ilyen. Minimális első túlnyúlás, szépen lejtő far, hangsúlyos csomagtartó, hosszú orr: az alap kupéforma ilyen, nem más.

Minden bizonnyal népharagot veszek a nyakamba, amikor azt mondom, hogy nekem eszembe sem jutna idehaza keresni egy E36 kupét. Igen, tudom, vannak szép és megkímélt példányok, gondos tulajok és fórumozók, akik szerint csak az övék a jó és szép, vagy éppen tudnak egy gyönyörű, eladó példányt egymillió forintért stb.

A baj az, hogy ami idehaza szép, az túl van árazva. Ugyanolyan állapotú (még a menthetőn innen) autót külföldön olcsóbban kapsz még úgy is, hogy idehaza forgalomba kell helyezned. Nem a levegőbe beszélek, jómagam is így tettem, és nem bántam meg. De türelmesnek kell lenned és kivárni a megfelelőt, ez mindennél fontosabb.

Bár a 18is sportos motorja sokkal élvezetesebb és nálam egyértelműen ez a favorit, de mégis csak négyhengeres. Az M50B20 vagy a Vanosos M52B20 az alap sorhatos, de ugyanolyan krémes-fémes és nagyon finom hangja van, mint a nagyobbaknak, ráadásul fordulaton tudja azt a mérges üvöltést, amely miatt minden jóérzésű ember visszasírja a szívó, soros hathengeres BMW-motorokat. Közlekedni pedig bőven elég, hosszú távon biztosan sokkal kevésbé idegesítő, mint a négyhengeres IS, bár amaz a fordulatot és a tolást jobban szereti, élénkebben reagál a gázra.

Amit tudni kell, hogy a lehető legkésőbbi példányokat érdemes keresni (97-től felfelé) már csak azért is, mert a rozsda még a megkímélt, egytulajos példányokat is megtámadja. Mint pl. ezt a bordót, amely amúgy nagyon szép, de a tipikus helyeken már támad a korrózió. Mondjuk még éppen menthető és nem véletlen, hogy ezekkel a hibákkal többet kérnek érte, mint a megkíméltnek mondott ugyanilyenekért. Ezeket érdemes megnézni, a km-óra állás ne zavarjon, minden törődést megkapva még 300 ezer kilométer környékén is tudják a gyári kompressziót és nincs velük gond.

Amit kerülnék, az az ilyen zöld: leültetve, nagy kidörgővel, a lecserélt váltógombtól én rosszul vagyok, hiába lehet szép és jó, ez már nem az.

Titkos tipp ez a szürke, még úgy is, hogy kereskedőnél van (amióta a német hirdetési oldalakon is privátként hirdetnek a kereskedők, azóta nehéz kiszűrni a tényleges magántulajdonost). Persze kicsit rejtőszínű, de gyári a felnije, megvan mindhárom kulcsa és nagyon hitelesnek tűnik úgy, ahogy van.

A lila speciel nekem tetszik. Bandi azt mondja, hogy borzalmas a szín, mert nagyon kilencvenes évek, de nekem pont ezért jön be: egy kis korrajz.

Nem mondom, hogy okvetlen rohanj venni egyet ezek közül (bár a szürke érdekes), de érdemes utánaszámolni. Az, hogy mindent alaposan nézz át, már nem említem meg milliomodszor. Használtautó-vásárlói checklistünk segít ebben.

A korróziót már említettük: az átlapolásokon (jellemzően padlólemez), éleken jelentkezik leginkább. Az M-Paketes autókat kerüld, iszonyat drága hozzá minden – alkalomadtán leszakadó – karosszériaelem, ha csak nem a sarki műanyagossal csináltatod meg, kétes eredménnyel. A futóműre érdemes odafigyelni, főleg a hátsó szilentjeire, bekötési pontjaira, elöl pedig a talpasokra-gömbfejekre. Előbb-utóbb úgy is belefutsz egy felújításba, ezért nem mindegy, mit és mennyit kell cserélni.

Az alkatrészárak meglehetősen nagy szórást mutatnak, de akik komolyan BMW-znek, azok már tudják, mit lehet és mit nem szabad beépíteni egy ilyen autóba. Összességében véve a kopó-fogyó alkatrészek nem olyan drágák, hogy egy hobbiautó-tulaj ne viselné el őket.

Egy Lemförder kormánygömbfej 10 735 forint, a még jónak tartott Ruville 6175 Ft. Egy Meyle első lengőkar 32 419 Ft, egy Beru-viszkókuplung 22 ezer (a BMW legrosszabb ötlete volt amúgy). Mondjuk az utóbbi időben már hallani olyan véleményt, hogy a Lemförder sem a régi, de nehéz okosnak lenni, hiszen mindent Kínában gyártanak. Mindenesetre vedd figyelembe, hogy nem egyenként fogsz csereberélni, hanem hullámokban. És a sok kicsi sokra megy-elv alapján egy-kétszázezer forint néha ráborul majd.

A váltórudazat kiszopósodása ismert probléma, kapható felújítókészlet, nem vészes az ára, a nyelestengely is gyakran lóg, ennek cseréje már húzósabb, cserébe évekig jó lesz még. Alapvetően ne lógjön-csörögjön-zörögjön semmi, a difi legyen csendes.

Nem tudom, mennyi az annyi, de 2-3 ezer euróért már lehet vállalhatót találni, de ne hülyítsen meg a gazdag felszereltség, mert hiába a digitklíma, ha nem működik, a bőr is szép és az Individual-belső is megkapó, de inkább áldozz rá többet, ha ilyet akarsz, mert minden, ami extra vagy opcionális, ritka cucc volt, az a későbbiekben masszívan viheti a pénzt.

Az azonban biztos, hogy ha pöpec és patent, akkor egy E36 320i kupé még mai értékrend szerint is egy jó autó. Nem a legerősebb, nem a leggyorsabb E36, de egyikünk sem ellenzi. Hobbiszinten simán eltartható és ettől olcsóbb már nem igazán lesz.

Ja, és a végére talán a legfontosabb: ha tényleg őrizni-pátyolgatni és szinten tartani akarod, akkor gondoskodj a jó helyről. A garázs és az okos tárolás talán a legtöbb, amit az állagmegóvás érdekében megtehetsz.

Sok sikert!
Vályi István