Az új Ypsilon női autó. A forgalmazó szerint legalábbis, hiszen a budai Várban tartott sajtópremiert jobbnak látta inkább a Luan by Lucia divatház termékeivel összekötni, mintsem egy Military Shop vagy FeHoVa-üzlet kollekciójával. Pedig én bizony nem röstellném, ha egy ilyenből kellene kiszállnom egy éjszakai tankolás során a GTI Golfok, ültetett BMW-k és kopasz tulajdonosaik közé. Sőt, szívesen tenném: a kis Lancia igen jó és szép.

hirdetés

Izgalmas díszletek közé helyezték az áttetsző selyemlepel alá rejtett
minta-Ypsilont. Volt körülötte sok, Y alakúnak is leképezhető
formavilágú kála, koktélcseresznyét elroppantani készülő női fogsor,
voltak szétszórt flitterek, kis üvegyöngyök az asztalok közepére
helyezett tükrökön, kis masnival felöltöztetett székek - és rózsaszín
háttérvilágítás. Ha véletlenül a Mattel képviselője is jelen volt a
sajtótájékoztatón, van rá egy G.I. Joe figurám, hogy
Barbie következő autója egy rózsaszínű Lancia Ypsilon lesz.
Bizony, Ypsilon, nem Y, erre kategorikusan felhívták a figyelmünket: az
új törpe Lancia nem vállal teljes névazonosságot korábbi önmagával.
Ahogy a sajtóanyag fogalmaz: "
Ez (mármint az új elnevezés) lényeges, elegáns megkülönböztető jel,
az antikonformizmus jegyében."

A típus várható sikerét a FIAT mégis az Y10 és az Y eredményeinek
alapján meri előrevetíteni.
1985-től, az Y10 piacra dobásától máig 1 800 000 kis Lancia talált
gazdára az európai piacokon. A Lancia nem csalafinta hátulról
mellbe szlogenekkel, hanem nagyon direkt marketingkommunikációval él:
úgy gondolja, hogy a "
csábítás négy alapszabálya", az "
eredeti és elegáns stílus", a "
modern motorok és sebességváltók", az "
érdekes anyagok és 555 különböző kialakítási mód az
Ypsilon-érzéshez", valamint az "
élvonalbeli autókhoz méltó értékek valódi 'koncentrátuma'"
elegendő. Elegendő a vásárláshoz, ami "
három pillanat műve", azaz: "
meglátod, beszállsz, és elhajtasz vele".

A Lancia három Fiat-motorra bízta a csábos Ypsilonok
meghajtásának felelősségteljes feladatát. Az 1,2 literes, nyolcszelepes
FIRE-motort a Puntóból már jól ismerjük: a négyhengeres, 60 lóerős,
hengerenkénti befecskendezéses kis blokk 2500-as percenkénti fordulaton
102 Newtonméteres maximális nyomatékra képes. A gyár hat literes
átlagfogyasztásról számol be száz kilométerenként, 16,8 másodperces
0-100 km/h-s gyorsulást és 153 kilométeres óránkénti végsebességet
ígér.

A másik benzines egy 1368 köbcentis, hengerenként négyszelepes FIRE,
ez már 95 lóerőt produkál 5800-as motorfordulatnál, maximális nyomatéka
128 Nm, 4500 1/min-nél. Az ezzel szerelt Lancia Ypsilon végsebessége
175 km/h, 0-ról 100-ra 10,9 másodperc alatt gyorsul fel. A kiváló, igen
kompakt, mégis
szinte minden dízelújdonságot felhasználó, 1248 köbcentis, 16
szelepes, kétvezértengelyes, intercooleres turbóval szerelt Multijet
dízel is bekerült az Ypsilon csinos kis orrába. Ezzel a 70 lóerős,
180 Nm-es csúcsnyomatékát már 1750-es percenkénti fordulaton prezentáló
kis Hi-Tec dízelmotorral akár 165 km/h-val villoghatunk le számos
azonos hengerűrtartalmú benzinest a sztráda belső sávjából.

Hála a tájékoztató kiváló szervezésének és ütemezésének az a ritka
öröm adatott meg nekem, hogy
mindhárom motorverziót kipróbálhattam egy-egy negyedórára.
Gyakorlati fogyasztási adatokat és végsebességeket sajnos nem tudok
tehát mondani, de annyit igen, hogy az Ypsilon mindhárom motorral jó
választás lehet. A kis benzinessel városban kellemesen könnyedén
kezelhető, bár kissé idegenül, furán markolható gombbal megkoronázott
váltóval bőszen kapcsolgatva elégséges dinamikával, rugalmasan lehet
autózni; a 945 kilós saját tömeggel kimondottan fürgén cikázhatunk.

Hasonló érzés a kis dízelt vezetni, ebben kevesebbet kell
kapcsolgatni - a teljesen más váltót. A Multijet motoros Ypsilon
váltókarja nehézkesebben és bizonytalanul mozog, viszont a fogása
kellemesebb, mint a benzineseké. És mindig jóleső érzés tudni, hogy
városban 5,7, vegyes ciklusban 4,6, sőt, az automata váltóval 5,6 és
4,5 literes fogyasztásra számíthatunk csupán. Hangja alig van, de ha
mégis átszűrődik némi moraj a vastag hangszigeteléseken, akkor is nehéz
rájönni, hogy dízelben ülünk.

A nagyobbik benzines más világ: ez vadállatkodásra, lámpás
csatározásokra és gyakori sebességtúllépésre készteti gépészét. Jól
húz, harap, szép a hangja: igazi olasz temperamentumot kölcsönöz az
autónak. Ennek ára is van: vegyes ciklusban a gyár szerint akár 6,5
literes fogyasztásra is számíthatunk - amit valószínűleg soha egyetlen
1.4-es vásárló sem tud majd produkálni: a legerősebb Ypsilon kívánja,
hogy tolják neki, ahogy a csövön kifér, ihaj! Mindhárom motorra
jellemző, hogy gázelvételre sokkal lassabban reagál, mint gázadásra: ez
persze nem baj, csak fura.

Egy valami mégis volt, amit nem próbálhattam ki, pedig szerettem
volna. Tudják, mi az az É.S.T.? Nem? Ugyanaz, ami a D.F.N.
Dolce Far Niente, azaz Édes Semmittevés. Na, ez a szöveg aztán
már tényleg nem férfiak számára íródott - ha hozzáteszem, hogy nem egy
kellemes sörkortyolgatós tévénézés, hanem a manuálisan is kapcsolható
automata váltó lapul meg a borzasztó szlogen mögött. Az árjegyzék
szerint ez a váltómű pillanatnyilag csak a dízellel együtt kapható,
felára 200 000 forint

A motor és váltó körül lévő miegyébbel sincs semmi baj, már ami a
technikát illeti. A stabilizátoros első McPhersonok és torziós rúddal
kapcsolt hátsó lengőkarok
inkább a kényelem, mint a stabilitás felé hajlanak: az
úthibákat, fekvőrendőröket Golf-kategóriás komforttal veszi a 2388
mm-es tengelytávú Ypsilon - pedig a Golf tengelytávja 2511 mm, sőt, a
Puntóé is 2460. A helykínálat is bőséges, de azért inkább négyszemélyes
az autócska, mint öt, hiába van középen is automata öv. A bemutatón a
kedvünkért hatan is beültak a kasztniba - de az utolsó csinos leánynak
már csak a csomagtartóban jutott hely, méghozzá 215, vagy előretolt
hátsó üléssorral 290 liternyi.

És a beltér. 555 féle kialakítás, mondja a Lancia. Különböző
szövet-, bőr- és hasítottbőr, azaz alcantarakárpitok, alufelnik és
színek választékának szorzatából jön ki ez a szám. Minek ennyi,
mondhatnánk, de kell: kollégámmal a bemutatón késhegyig menő vitát
folytattunk: ő a barna bőrt védte, én a kék alcantarát. És ez csak két
tahó férfi, kérem. Egy Ypsilon megrendelése valószínűleg a menyasszonyi
öltözet összeállítása közben kialakuló endorfinszintet képes beállítani
a női agyban.

Tekintsünk el a színektől, anyagoktól. Egy ennyi lehetőséget kínáló
modellnél erre nem is érdemes szót vesztegetni. Mondok
inkább néhány olyan apró kellemetlenséget és kellemességet,
melyekkel minden verzióban találkozhatunk. Rossz, hogy az indexkar nem
kezelhető a megszokott ujjnyújtással, nagyon hátra, messze a kormány
mögé került. Jó a minden verzióban (Ypsilon, Argento, Platino) széria
kétfokozatú elektromos szervokormány. Elegánsan masszív, egyedien
formázott a kormány, formásak és kényelmesek az ülések, gyönyörűek a
műszerek minden Ypsilonban. Kellemetlen, kissé Hajdú Energomat
mosógépes a manuális klímás modellek forgatótárcsáinak fogása. Nagyon
jó viszont a gyári BOSE hifi.

Ha elegendő tőke áll az Ypsilon-vásárló rendelkezésére, messze a
mini kategória határain túl gondolkodhat extrákban, amelyek legtöbbjét
csomagban is megkaphatja. A legolcsóbb széria-Ypsilon ára kimondottan
versenyképes, 2 690 000 forint, első villanyablakkal, centrálzárral,
állítható magasságú vezetőüléssel, két dimenzióban mozdítható
kormányoszloppal, ABS-szel, EBD-vel és még némely egyebekkel. A
legdrágább 1.4 16V Platino is a realitások talaján marad: 3 640 000
forint egy kétzónás klímás, bőrüléses, tempomatos, BOSE hifis
kisautóért végülis tolerálható. Fura, hogy az ESP és ASR minden
felszereltségben csak 169 000 forintos felárért vásárolható meg.