Wiesmannból a leggyengébb is 343 lóerős, a legnehezebb sincs 1,4 tonna. Egyiknek sem kell öt másodperc, hogy felgyorsuljon százra, sőt, olyan is van, amelyiknek négy sem kell.
A Wiesmann egy kicsiny német manufaktúra. BMW alkatrészekből rakosgatnak össze kocsikat, kézzel. Nem kapkodnak, jó húsz éves fennállásuk során nagyjából ezer kocsit készítettek összesen. Autóik ezért – amellett, hogy kis szériában készülnek – természetesen jó drágák. És rettenetesen gyorsak is.
Wiesmann Roadster MF3
Sajnos ezt a modellt csak kívülről csodálhattam meg, szerencsére Papp Tibi már kipróbálta. Annyit tennék hozzá a beszámolóhoz, amit a Wiesmann tesztpilótáktól tudok: az MF3, bár a leggyengébb a családban, távolról sem játékautó. Sorhatos motorja csupán 343 lóerős – csupán, mert a többi Wiesmann még erősebb – az egész szerkezet nem nyom összesen 1,2 tonnát, így 4,9 másodperc alatt ugrik százra, vagyis meglehetősen fürge.
A kis tömeg és a rövid tengelytáv miatt az MF3-at nem könnyű megülni. Folyamatosan ficánkol a feneke, a sofőrnek bizony minden tudását össze kell kaparnia, ha nagy tempó mellett az úton szeretné tartani ezt a mindössze 3860 centi hosszú masinát. A kis roadster alapára bruttó 102 900 euró – nagyjából 28 millió forint.
Wiesmann GT MF4
Nagy lépés a hármastól a négyes. Bár teljesítményben alig van különbség – 367 lóerő a 343 helyett, a V8-asnak sokkal nagyobb a nyomatéka: 490 Nm, és a zárt GT MF4 mindössze egy mázsával nyom többet nyitott kistestvérénél.
Sajnos ez egy passzív bemutató volt, amolyan autókáztatás, szóval nem én, hanem egy tesztpilóta vezette a kocsit, azért a jobb oldalon sem volt éppen unalmas. Az autó külső formatervéhez nem sok hozzáfűzni valóm van, nézegessék inkább a képeket, gyönyörködjenek ebben a csupa orr masinában, a retró, mégis divatos formákban.
Az utastérről is készült néhány beszédes fotó, de nem biztos, hogy pontosan látszik a képeken, mennyire szűk ez a kocsi valójában. 170 centimmel fejtér problémám nem volt ugyan, minden más igen. A Wiesmannok sportkocsik, a szó legszorosabb értelmében. Exkluzivitásukat a technikán túl a belső kidolgozási minőségét szemlélve is tetten érhetjük, de annyira senki sem szeretett volna exkluzív kocsit készíteni a Wiesmannál, hogy az a sportosság rovására menjen.
Adott tehát egy hatalmas V8-as – melyet amennyire csak bírtak, hátracsúsztattak – a hozzá való méretes kardánalagúttal. El lehet képzelni, mennyi hely marad a lábaknak. Semennyi. Az utas bal lába hozzápréselődik a kardánalagúthoz, jobb válla az ajtót támasztja, az ülések rettentően szűkek. Könyöklés, terpeszkedés nincs. Az ülés jó mélyen van, szürreális, hogy nem lefelé, hanem meredeken felfelé nézünk a motorháztető domborulatára a vékonyka szélvédő csíkján keresztül.
A GT MF4 4,6 másodperc alatt van százon, és ez tökéletesen érezhető is, az azonban meglepő, mennyire elveszik az ember sebességérzete száz felett. A kis kupé csak gyorsul és gyorsul töretlenül, odabent csak azt látjuk, hogy a többi autó hamar elmarad, aztán egyszer csak rápillantunk a kilométerórára, és bumm, máris 210-zel megyünk! A V8-as hasonló vehemenciával űzi az autót 200 környékén, mint fele akkora sebességnél.
