Maradjunk annyiban, hogy karakteres a Grand Vitara formája – akartam volna mondani, mert szépnek hosszú nekifutás után se nevezném. De ahogy leírtam, be kellett látnom: ez a hasáb nem is karakteres. Olyan hasábos: durva, tömör és éles; elnyűhetetlennek, férfiasnak tűnik. Tégla-forma fényszórókkal, elnagyolt részletekkel felidézi a terepjáró ősöket.
A hátsó ajtóra, műanyag burkolat alá rejtett pótkerék nekem tetszik, mert praktikus. Nem praktikus azonban, így nem is zártam a szívembe az oldalra nyíló – ráadásul rossz oldalra (angol piacos megoldás, nálunk a járda mellett állva kerülni kell a bepakoláshoz) – hatalmas csomagtérajtót. Bent maga a tér már tágas és sík falakkal határolt – de ez hogy is lehetne másként egy hasáb belsejében?
Nem lenne rossz hely az utastér sem, bár az ízlésrendőrség helyében a márvány mintás műanyagokat azonnal betiltatnám. Még úgy is, hogy ehhez Papptibi Avensisét is fel kéne áldoznunk. Egyébként minden fekete, ami komor ugyan, de legalább stílustanilag nem lehet vele hibázni.
Használhatók az ülések, kényelmesek és jól tartanak, a bőrhuzatuk nem túl puha, cserébe viszont tartósnak tűnik. A hátsó sorban hatalmas a hely, ráadásul a háttámla dönthető, így hosszabb utazáshoz is komfortos a nagy Suzuki.
A műszerfal és a beltér többi része egyen-japán. Talán a csövek mélyéről visszanéző kerek műszerek hoznak némi izgalmat a formavilágba, de ez az Alfától lopott design-elem már olyan elcsépelt, hogy nehéz lelkesedni érte. Unalmas is, kopogós is, de legalább minden ott van és úgy működik rajta, ahogy az ember elvárja. Nem ez a kép ugrál a szemünk előtt egy durvább pszichedelikus utazáson, de azért együtt lehet vele élni.
Mint ahogy az egész autóval is, egyedül a fogyasztása olyan súlyos hiba, amit én nem tudnék megbocsátani neki. Csak az a baj, hogy listaáron 11,4 millió forintot kérnek érte, ami nem csak annak tükrében sok, hogy a Grand Vitara egy Suzuki. Szerintem a tudása alapján sem ér ennyit. Viszont ötévesen, gáztartállyal, családi csapatszállítónak még akár jó is lehetne. Milyen kár, hogy nem szeretem a szabadidő-autókat.
