300 paci fillérekért

Elmondom a receptet, de ígérjék meg, nem próbálják ki otthon. Nem úgy van az, hogy kinézem a megfelelő turbót az interneten, gyorsan megrendelem, rápasszintom a motorra, oszt már süvítek is. Ez, kérem, távolról sem ilyen egyszerű történet. A Civic megszállott tulajdonosa is sokat tanult, mielőtt eljutott oda, hogy olyan 300 lóerős gépet épít az 1,6-os VTEC-ből, ami használható és megbízható is.

Kell tehát egy Civic, majdnem mindegy, milyen. Eredetileg ebben a kocsiban is egy sima, 75 lovas, 1,4-es blokk volt, no, nem sokáig; úgy értem, nem sokáig volt 75 lovas. Kapott turbót az is, a teljesítménye nagyjából a duplájára nőtt, a lóerők iránti igény azonban ennél is nagyobbra. Így esett a választás végül az 1,6-os, már gyári állapotban is 151 lovas VTEC motorra.

A Hondának van olyan motorja, például az Integra 1,8-asa, melyet különösebb átalakítás nélkül lehet húzni. Nem én mondom, hanem Sanyi, akinek mellesleg a tesztelt példány a legvisszafogottabb kocsija, ő ugyanis rendszeresen indul gyorsulási versenyeken. Idén többek között megnyerte a King of Europe-ot és az MNASZ által kiírt Országos Bajnokságban is kategória- és egyben abszolút győztes lett. Két olyan gép is áll a garázsában, mely 10 másodpercen belül futja a negyed mérföldet. Na jó, csak egy, a másik pont tíz másodperc alatt ér célba.

Szóval Sanyi szerint az Integra motorját könnyedén fel lehet húzni 280 lóerősre úgy, hogy hozzá sem kell nyúlni, csak rádobja a turbót és készen is van. A Civic 1,6-os VTEC-je azonban más tészta, ez kapott kovácsolt dugattyúkat, új hajtókarokat, meg amit ilyenkor szokás. Ezután ugrott rá a turbó a kötelező kiegészítőkkel – intercooler, nagyobb injektorok, sportlégszűrő, leömlő, 76-os sportkipufogó-rendszer satöbbi.