Tudták, hogy a tehén Galaxy és az S-Max ugyanaz az autó? És hogy a Mondeo és a Volvo S80 ugyanaz az autó? És végül tudták-e, hogy az S-Max és Galaxy egy Mondeo? Tehát az S-Max és a Galaxy egy Mondeo vagy – ha úgy tetszik – egy S80 busz? Akarom mondani kettő.
Mert az S-Max és a Galaxy teljesen más megközelítésben adja ugyanazt az élményt: hosszú utak megtételét kényelmesen. Erről szól mindkettő. A maguk géposztályában vezetnek az eladásokban, ami nem meglepő, hiszen a Seat Alhambra, a Volkswagen Sharan még az ez előtti Galaxy alapján készül, tehát évtizedes konstrukció. Az Espace szintén nem mai darab, még ha kívánatos is némely inkarnácója, például a buszkupé Avantime.
A Ford európai gyártóként egyedül van, ellenfél nélkül, lehet kaszálni a családi buszok piacán. Oda is figyelnek. Ezzel a modellcsaláddal vezették be a kinetikus designt, és most megkapták a kinetikus design 1.2-es verzióját, új, 3d motorháztetőt és egy rakás krómot. A Galaxyn az elsősorban ajtókon, az S-Maxon pedig ablakkereten tenyészik a nehézfém. Megújult a hátsó lámpa, mindenütt LED-es lett, elöl is, hátul is. Egy rakás módon lehet kapcsolgatni a nappali és esti fényeket, ezzel is ezeregy arcot adva a Fordnak.
Mindkét autó rendelhető hétszemélyes kivitelben is, a csomagtér ilyenkor elhanyagolható. Lehajtott, de ki nem vett ülésekkel már kezd használható méretű lenni, de az alja ilyenkor nem sík. A lábtérre és a helyre amúgy semmi panasz nem lehet, óriási tehén mindkettő, sőt, a hanyagul ablakba könyöklő testtartás kivitelezhetetlen, annyira messze van az ajtó. Ferde gerincűek előnyben.
A tesztút többnyire eső áztatta, vízátfolyásos autópályákon és kifogástalan minőségű bekötőutakon vezetett, így a rugózásról annyit tudok mondani, hogy valóban jól fogja az utat, és az S-Maxon nagyon érezni, hogy alacsonyabban van a súlypontja. Komoly úthibával ugyan találkoztunk, ezeken is inkább dobbant, mint ütött a futómű. A fekvőrendőrök is túlélhetők; kényelmes, na.
A Galaxy gond nélkül tartja a 140-150-es utazótempót (nem én vezettem), a preparált kölni rendszámú tesztautó kifejezetten halk volt. Az ebédnél rákérdezett Mike Rogers autófejlesztő mérnök, hogy mit tartunk a hangokról, elmondtam neki, hogy a hifi szuper, annyi hangszóró van benne, amennyivel pár éve még mozik mentek és hogy nagyon halk az autó, szívesen meghallgatnám ötvenezer budapesti kilométer után.
Gyorsan a váltóra és az EcoBoost motorra terelte a szót.
