Összehasonlítás: Honda Insight 2002 és 2009

Az ős-Insighttal viszonylag régen ismerjük egymást. A Honda Accord előző generációjának bemutatóján voltunk Frankfurt mellett, Offenbachban, 2001 vége felé. A program két óra volt, és a gép kései indulása miatt volt öt-hat óra holt időnk, amit a Honda-irodaházban téblábolva töltöttünk.

Úgy három óra dögunalom után tettem fel a kérdést a Honda sajtósának:

– Karcsi, ott ácsorog egypár Insight a parkolóban, nem tudnád elintézni, hogy kipróbálhassuk?

Karcsi el tudta intézni. Igaz, lett egy kis szaladgálás a színfalak mögött, mert az egyik fontos japán ugyan rábólintott a próbára, de a kevésbé fontos japánok nem tudták, hogy hol a kulcs. Mivel nem járt velük senki.

Végül, egy kevésbé fontos japán a szőnyegig hajolva meghozta a kulcsot, sűrű elnézéskérések közepette, hogy 20 percet kellett várnunk a téblábolós időnkből. Ez után megesketett minket, hogy nem nézzük a pillanatnyi fogyasztást, mert rettenetes gördülési ellenállású téli abroncsok vannak a kocsin, és nem a spéci nyári gumik, amelyek gyakorlatilag lebegnek az út fölött. Elmentünk és kipróbáltuk. Eláruljam, mennyit mutatott a műszer egyenletes 120-nál? 3,5 litert. (Bocsánat az esküszegésért.)

Akkoriban már lecsengett az Insight-láz. Ha csak kevéssel is, de hivatalosan előbb árulták Európában, mint a Prius I-et, viszont hamar bebizonyosodott, hogy nem jó semmire. Kétüléses, kicsi a csomagtartója, ráadásul kézi váltós! Bizony, ugyanúgy kellett kuplungolni és kapcsolni. A hangja az ezres Swifté, az ereje az 1,3-asé, hála az elektromos rásegítésnek. Mondjuk, ez kevés volt ahhoz, hogy a hibrid sportkupé maszlagot sokan benyalják. Csak csendben jegyzem meg, hogy az alumíniumkarosszériás őslény ugyanabban a gyárban készült, mint az S2000.

Hát nem pazarlás erre fordítani a kapacitást?! Viszont csak 820 kiló.

A Gergő által felajánlott ős-Insightunk egy picit más, mint a Németországban próbált. Ez amerikai kivitelű, Fahrenheit-fokos légkondival, de a becsületükre legyen mondva, legalább a műszerek egy gombnyomással átállíthatók metrikus egységekre. 2002-es évjárat, nyolcvanvalahány ezer km, ugyanaz a 76 lóerős összteljesítmény, viszont ebben CVT automata váltó van.

Ekkor már volt egy kis modellápolás, és rájöttek, hogy automata nélkül Amerikában végképp eladhatatlan a cucc, még a legzöldebb celebeknek is. De már késő volt: az Insight valószínűleg a világ legnagyobb darabszámban gyártott prototípusaként vonul be az autótörténelembe, 17 020 példánnyal, 1999-től 2006-ig. A Priusnak a kezdetek kezdetén volt egy ennél gyengébb éve, de amikor már Japánon kívül is árulták, ennek a mennyiségnek egy év alatt a többszöröse fogyott.

2010-ben olyan érzés beleülni, mintha egy autómúzeum tanulmányautó-részlegéből szabadult volna ki. Ilyennek gondolták a futurisztikus autót a 90-es években, mindössze az a vicces az egészben, hogy a műszerek leragadtak a Fiat Tempra szintjén. Azzal a különbséggel, hogy nyolcévesen is működik minden egyes szegmense.

Ettől függetlenül az Insight I. egy aranyos valami, amiben benne van az a japán alaposság, amit az ember szerethet. Az egész autó nagyon lapos és keskeny, és annyira áramvonalas, hogy a levegő szinte elnézést kér, és kikerüli (Cw: 0,25). Gyönyörű, ahogy az első kerékjáratokból kivezetik az áramlást, ahogy a hátsó kerekeket leburkolták. Igazi szélcsatorna-szökevény. Viszont a parkolóházban majdnem összetörte az autóját valaki, amikor szembejött. Már amennyire egy ős-Insight szembe tud jönni, inkább elsuhan a másik autó ablaka alatt, a maga 136 centijével – egy Mazda RX-8 ilyen alacsony.

Csakhogy emiatt gyakorlatilag a földön ül az ember, ráadásul a hasát is a földön húzza, minden fekvőrendőr óriási rizikó. Hátrafelé nem nagyon lehet terjeszkedni, mintha csak egy furgonban ülnénk: ott van ugyanis a hátunk mögött az akkucsomag, a csomagtartó pedig egy inkább egy túltenyésztett kalaptartó, igaz, leghátul még van egy padló alatti rekesz. A Honda ajánlata két személy csomagjainak: 140 liter.

A már-már komikus használhatatlansága ellenére az autónak mindenki a csodájára járt a szerkesztőségben, igaz, elvégre, a maga műfajában technikatörténeti mérföldkő. Igaz, még nem derült ki, hová vezet az út, amely mellé lerakták.

Hogy még erősebb legyen a kontraszt, a Honda-képviselettől elkértük az új Insightot. Hogy melyik a takarékosabb? Egyáltalán, van valami fejlődés? Lapozzon, kiderül!