A beltér majdnem teljes egészében megegyezik a régivel, csupán a műszerek kerete és háttere változott, valamint egy fikarcnyival modernebb lett a középkonzol – kellemesebb a gombok anyaga, lakk fekete a panel színe. Mintha az ülések szivacsteknője is más szögben került volna kialakításra, nekem kényelmesebbnek tűnt az eddiginél. A huzatok viszont kétségkívül újak: kellemes minták, stramm szegélyezés és korrekt anyagválasztás a jellemző, nem érezni olcsónak az összhatást. A kézifékkar tövén 12 voltos aljzat és AUX bemenet található.
A Tripla H művésznevű karosszériaszerkezet merevségét eddig se vonta senki kétségbe, nem is volt értelme széffé változtatni. Helyette áttervezték a hátsó kerékdobban az eresztékeket, újragondolták a hegesztési pontokat és módosították a hosszlengőkarperselyeket – tényleg finomabb lett a hátsó viselkedése, úthibákon áthaladva azonnal érezni. Eddig két felnőttel a hátsó ülésen megtalálható volt a határ – ezen most javítottak, így ha nem is nagyon, de a szükséges mértékben javult a menetkomfort.
A ráncfelvarrt új sorozatot legkönnyebben elölről ismerhetjük fel: az eddigi szögletes hűtőrács helyett a nagytesókra jellemző „ötszögletű” panelt figyeljük. Árulkodók a ködlámpák és a logó körüli plasztik is. Optikai sportcsomag is rendelhető – akárhogy rágódom, feleslegesnek érzem, egy fürgén meglóduló 2-es sokkal nagyobbat alakít oldalsó kötény meg tetőszárny nélkül. Szlíperke, vagy mifene.
A hazai utakat ismerve a 16-os könnyűfém kereket szintén túlzásnak tartom, de biztos van olyan, aki vállalja a csigolyák közötti porcrombolást a cicásításért cserébe. Érdemesebb inkább a színekkel játszani: a frissítéssel újat kaptunk, gyöngyházas kéket és burgundivöröset. Hála az égnek, az egyik legjobb jelenlegi árnyalat, a levelibéka zöld is marad a kínálatban – jelenleg kevés ennél vidámabb szín választható a piacon.
A Mazda 2 egyik nagy titka, hogy jó benne ülni és utazni. Bőséges fej-, váll- és lábtér jár még a hátul utazóknak is, ám az állítható vezetőülés és kormánypozíció az atipikusabb testalkattal rendelkezőknek is reménytelivé teszi az irányítást. Magamból és a könnyű terpeszes testhelyzetemből kiindulva adnék egy piros pontot az ergonómiáért felelős tervezőnek: nem kell fészkelődni. A jelenlegi divattal szemben okosan húzták az övvonalat, nem kell fülmagasságba emelni a felkart, lakótelepi kikönyöklős cirkáláshoz ideális.
A magyar autósok hajlamosak túl sokat várni a csomagtartó méretétől – talán ezért tartozunk a harmadik világ autópiacához, ezért forgalmaznak olyan ordenáréra plasztikázott szörnyeket, mint a Renault Thalia, a Honda City, Suzuki SX4 Sedan, a kimúlt Škoda Fabia Sedan és társaik. Kisautóval könyörgöm, ne az éves karfioltermést akarjuk cígölni – a Mazda 2 kuffere alaphelyzetben 250 literes, a két részben billenthető utasülés lebökése után 787 liternyi etwast pakolhatunk be. Akinek ez nem elég ettől a kocsitól, annak tudathasadt vágyai vannak, mert ez így jó.
Pont így.
