Menetpróba: Mazda 3 1.6 Diesel (2010)

A kisebb fordulaton nyomatékosabb, de hamarabb ledadogó motorhoz új váltó is kellett, ami mostantól nem öt-, hanem hatfokozatú, s az áttétele is hosszabb. Nesze neked zoom-zoom, az a plusz egy fokozat szinte biztosan nem tudja ellentételezni a mínusz 400/perc fordulatot, a hosszú áttételeket.

Én mindig is a Mazda3, illetve a Mazda 6 rajongói közé tartoztam, az első szériák közül csak a sokáig legerősebbnek árult, benzines 2,2-es 6-ost (még az MPS előtt) nem bírtam, az zajos volt, zabált, annyira meg nem éreztem erősnek. De a többit szerettem, ezek tisztességes, szeretettel megcsinált autók voltak. A 6-os második generációja is tetszik, a 3-asé már kevésbé. A forma elvesztette a tisztaságát, maga az autó a gépi élét. Nem rossz, csak már nem olyan karakter.

Az újabb fajta 3-asnál már nem igazán teljes, amit a Mazda annyira tol már vagy tíz éve, a zoom-zoom dolog. Ne értsenek félre, nem szopok én be ilyen gyermekded marketinglózungokat, de homályosan értem, miről szól ez a szlogen: nem akar a Mazda sportkocsikat létrehozni, de ha egy autó tervezése közben vita merül fel, hogy a paramétereken belül inkább a komfortos és puha, avagy az élvezetesebb, de talán kényelmetlenebb irányba vigyék a hangolást, akkor az utóbbira szavaznak.

Nos, az új dízellel szerelt 3-asban már csak szóban volt meg a zoom-zoom. Persze, 270 newtonméter, az tol, mint állat, a futómű feszes, kiszámítható, mint eddig, az új váltó isteni, finom, és ha a Mitsubishi Zeróknak ilyen pontos kormánya lett volna Pearl Harborban, Japán nyeri a világháborút. Isteni jó autó ez. De vessenek meg, én ezt a motort nem szeretem.

Csendesebb, mint a régi, nyilván, de azért az orgánuma egy furgoné – távoli furgon az, de a Transit a szomszéd utcában is Transit marad, nem válik detroiti vényóccá. Ha el akarunk indulni vele, kiderül, hogy a hatos váltónak túl hosszú az egyese, a motor emiatt hajlamos rángatni, vagy esetleg a tartóbakot hangolták rosszul? Mindegy, erősen figyelni kell a sima elhajtásra, idősödő anyukánkat csak a kellő tapasztalat megszerzése után vigyük kocsikázni.

És persze húzatni sem olyan jó. Nem lomha, sőt, szépen lép, de nincs benne semmi pezsgés, forogatni sem érdemes, mert bazi nagy tolás után hamar elfogy. Lehet, hogy kevesebbet pöfög hátul, lehet, hogy stopperrel gyorsabb, lehet, hogy zajmérővel csendesebb, és ugyan a 4,4 literesnek mondott átlagfogyasztást szerintem kizárólag laboratóriumi körülmények között tudja (nekünk végig hét egész valami körül mutatott, és nem nyúztuk), de azért elhiszem, hogy pár decivel kevesebbet eszik az eddigi 109 lóerősnél. Csak nem kéne jobban.

Pár forinttal kevesebb a kút kasszájánál, meg a megnyugvás, hogy egy csomó, jelentős, emissziókorlátozott európai nagyvárosba be lehet vele hajtani, esetleg még a plusz fokozat a váltóban is meggyőz egy csomó embert, hogy a Mazda 3 1.6 Diesel 115 előrelépés az eddigihez képest. Nekik az a plusz ötvenezer forint, amennyivel többe kerül a 2011-es kivitel, semmiségnek tűnik majd – az 5,4 milliós alapárhoz képest egyébként tényleg az.

Nem tudom, olvasták-e Gerald Durrelltől a Családom és egyéb állatfajtákat. Van benne egy rész, ahol a korfui házban a kicsi Gerald feje fölött kedvenc imádkozó sáskája, Cicely, és szintén kedvenc gekkója, Geronimo vívnak élet-halál harcot a plafonon, aztán később az ágyon. Ő nem tudta, kinek szurkoljon, én viszont mindig a gekkónak drukkoltam. Mert nem szeretem, amikor egy alacsonyabb rendű állat megeszi a magasabb rendűt. Még úgy sem, hogy tudom, ez az alacsony-magasrendű ugyanolyan buta, tudományos alapot nélkülöző sorrend, mint az élővilág kártékony és hasznos felekre való felosztása. És ugyan civil fordulatszámok mellé feleslegesnek tartok öt szelepet hengerenként, de akkor is, egy SOHC 8V miatt ne menjen már nyugdíjba egy DOHC 16V. Ez elv...

Sebaj, alig egy év múlva jön a teljesen új motorgeneráció a Mazdánál, a Sky Diesel. Az váltja ezt a mostanit. Remélem, ügyes lesz.