Amikor átvettem, nyomatékosan mondták, nehogy benzinnel tankoljam, hiszen a fészliften kívül az igazi újdonság, hogy már dízelmotorral is kapni.
Eddig ugye volt a 3,5 V6 benzin oszt kész. Most már választhatjuk a nagybenzines mellé a nagydízelt, a kocsi orrában ugyanaz a 2,5 literes, 4 hengeres turbódízel volt, mint a Navarában. Amikor ezt megtudtam, kicsit sajnáltam, hogy nem a V6 dízelt kapta, ami a Pathfinderben is volt, de használat közben megváltozott a véleményem. Látszik, hogy a nagy orr alatt sokat dolgoztak a mérnökök, a hidegindítás utáni szolid kerepelés után teljesen halk, szinte már benzines hatást keltett. Bár az 1,9 tonnás kocsi a 6 sebességes automatával azért nem lesz a gyorsulási versenyek sztárja, de a 190 lóerő és 450 Nm a jól hangolt váltóval pont elég volt.
Nem csak a motorja volt halk, de amikor autópályára mentem vele, kiderült, hogy a kasztnin se keletkeznek zajos örvények, sehol nem kezdett sípolni vagy zúgni. A futómű a budapesti kátyúkat is egykedvűen vette, így ha nem is igazi terepjáró, de azért a hazai utakkal még elbánik.
Már csak azért se mehetnénk vele komolyabb terepre, mert az első spojlereket és a lelógó kipufogót gyorsan elveszíthetjük egy alattomos buckán. Az összkerékhajtás automatikusan aktiválódik, itt nem találjuk a márkatársakból ismerős, kör alakú választókapcsolót, csak egy 4WD lock feliratú gomb árulkodik az alul található All Mode 4x4i-nek nevezett rendszerről. Arra jó, hogy felmásszunk vele télen a havas Kapy úton.
A kocsiba beülve érezni és látni lehetett, hogy ezt inkább az amerikai piacra szánják. Lábbal taposható rögzítőfék (oké, a Mercedesekben is ez van) és puha, süppedős, kis oldaltartású ülés fogadott. Ez utóbbinak ez volt az egyetlen hibája, ettől még nagyon kényelmes volt, könyedén levezettem benne 200–300 kilométert egy fenékkel. Érdekes módon a kulcs nélküli indítás kivételesen nem a korábban már sok helyen megismert tekerős módszer volt, hanem a hagyományosabb gombos. A középkonzolon egy furcsa jelenség az érintőképernyő, amit kicsit nehezebb elérni, mint az amúgy összes funkciót tartalmazó gomberdőt. Gondolom, az érintős LCD pont annyiba volt, mint a normál, így ezt rendelték, eggyel több cucc a felszereltséglistában. Értelme nem sok.
A Nissan szeret mindenbe tolatókamerát tenni, ettől még az NV200 kisteherautó se menekült meg, miért lenne kivétel a Murano. Persze itt nem hagyták abba a hátuljánál, kapott a tükör alá is egyet. Ezen 20 km/óráig nézhetjük a melletünk elsuhanó padkát. Tetőablak ide nem jutott, kaptunk helyette viszont képernyőt. A hangrendszer a mostanában mindenhol szokásos Bose, a pótkerékbe telepített basszusládával. Ezt utálni szoktam, ritkán sikerült jól összelőni, de itt összejött, és a hátsó ülésről nézve a DVD-t se lehetett panaszom. A hátsó utas kapott még egy távirányítót és egy bluetooth-os fülhallgatót is, hogy szabadabban garázdálkodhasson. Érdekes módon az útinformációk a DVD-nézés közben, sőt kikapcsolt állapotban is megszólaltak, amitől fotózás közben kis híján infarktust kaptam.
A bal térdemnél találtam meg a leghasznosabb és a két leghaszontalanabb gombot. Ugyanis szériában motoros csomagtérajtóval van megáldva. Ez az a luxusfelszerelés, amit a legtöbb kocsinál átkozunk, hiszen idegesítően lassan nyílik és csukódik. Itt még rátettek egy lapáttal, mert közben hangosan csipog is folyamatosan, mint valami tolató kamion. Viszont van egy gomb Power Door Off felirattal, ami kiiktatja ezt a zavaró tényezőt és onnét kezdve simán kézzel müködtethető. Más márkák tanulhatnának. A másik két gomb a hátsó üléshez való és a csomagtérben is találkozhatunk velük. Úgy látszik, elektromotor-túltermelés volt a Nissan gyárban, mert míg lecsukni kézzel kell, a felhajtást már ezekkel a gombokkal oldották meg. Kérdés, hogy akkor a lecsukást miért nem. Egyébként a csomagtartóra nem lehetnek büszkék, 402 alapból és 838 ledöntve, ami kicsit még a nem +2-es Qashqainak is alálő.
Az ára az alapmodellnek 13 290 000 forint, a nálam járt Premium felszereltségűnek 15 190 000. Ennek benzines párját majdnem 15,7 millióért mérik, ezekben már csak a hátsó DVD-lejátszót és a metálfényt rendelhetjük extraként, minden más kütyü széria. Ez a regadóval és áfával súlyosbított ár is lehet az oka, hogy bár néha látok Muranót, de magyar rendszámmal igen ritkán, a nálunk lévő is cseh illetőségű volt. Az adatok alapján összesen 2-t sikerült eladni belőle 2010-ben, igaz, benzinest. Pedig jó vétel, ha meggondoljuk, ilyen felszereltségű X3-ast vagy XC60-ast ennyiért nem kapunk. Csak hát mindenki inkább az olcsóbb Qashqait veszi.
