Menetpróba: Audi A6 (2011)

A német überlimuzin magas falakkal határolt, egyedi műfaja az autógyártásnak, bevehetetlen erődítmény. Sokan próbáltak már bejutni a kapuin, de csak a várárkot sikerült átúszniuk. Dobhat piacra bármilyen jó autót is a Lexus, a Volvo, az Infiniti, tornázhatja kocsijainak minőségét, zamatosságát, erejét az egekbe az Opel, a Peugeot vagy a Honda, a Deutsche Überlimuzin az Deutsche, azaz német, értik, ugye?

Nagy különbségek nincsenek belül héderező hármas autói között. Mind szuperprecíz kidolgozású belteret kínál néhány stratégiailag elhelyezett, otthonos fafolttal, esetleg alumíniummal, kevlárral. Bunkerszerűség, kifogástalan úttartás, brutálerő, finomváltó, zajtalanság, épp a kellően adagolt mennyiségű, az idegrendszer axonjait simogató, kézzel masszírozó műszaki moraj. És ha egy kétszáz éves tölgyfa törzse felé csúszol bármelyikkel, s becsapódás előtt rovancsot készítesz az életedet megmenteni készülő berendezésekről, elégedetten dőlhetsz hátra az ülésben, mert szemvillanás múlva az autótudomány által ismert biztonsági cuccok teljes arzenálja lép működésbe. Mindben.

Különbségek? A BMW a hátsókerék-hajtás előnyeit, a gépi élményt, mostanában a takarékosságot szereti hangsúlyozni, a Mercedes a hagyományait, a praktikumot, az otthonosságot emlegeti, az Audi pedig alumíniumról, trükkös összkerékhajtásról, újabban a szegmens legjobb megbízhatóságáról beszél. Van igazság az állítások mögött, ám a különbségek nem óriásiak. Itt nehéz kilógni a sorból, itt mindenki nagyon tud, ez az a klub, ahol mindenkinek a nagyapja is arisztokrata volt. Van, akinek az ük- is.

Azért az Audi az A6-ossal 2011-re is megpróbált emlékezetes lapokat letenni az asztalra. Ami a legszimpatikusabb volt: ritkán érzem autógyártótól, hogy komoly bűntudata lenne a szörnyű energia- és nyersanyagpazarlás, a súlyos környezetszennyezés miatt, amit a kocsik gyártása során elkövet. Persze, mindig megvan a kötelező rizsa a speciális elszívórendszerrel működő fényezőüzemekről, a visszaforgatható műanyagok mind nagyobb mennyiségéről, tudom. De azért a környezettudatosság inkább az emissziós adatok, a csökkenő üzemanyag-fogyasztás emlegetésében érhető tetten, mert arról senki nem szeret beszélni, hogy hiába tisztább az új autók kipufogógáza, azért mégsem biztos, hogy ökológiailag jó ötlet-e ez a felpörgetett termelés.

Az Audi most legalább elismerte, hogy sokat számolgatta a dolgot. Az új A6-os gazdagabb felszereltsége, nagyobb teljesítménye, biztonságosabb felépítése ellenére átlagban hetvenkilónyival könnyebb az elődjénél, a 2.0 TDI súlya például megáll 1,6 tonna alatt. A teljes modellsorozatban ez 19 százalékos fogyasztásjavuláshoz vezet az előző A6-hoz képest – hatalmas lépés.

A fentiekhez hatalmas mennyiségben kellett nagy szilárdságú acélokat használnia a karosszériához, amelyek előállítása – ezeket magas hőfokra hevítik, utána préselés közben hirtelen lehűtik – energiaigényes. További tömegcsökkentési intézkedés, hogy sok alumíniumot alkalmaztak a kocsiban. A karosszéria több mint 20 százaléka ilyen, ebből készülnek a kereszttartók, a rugótornyok, a hátsó polc, az első sárvédők, a motorházfedél, a csomagtérfedél, az ajtók is. A hegesztésük szintén energiazabáló folyamat. Volt. Eddig.

Egy új hegesztőrobotsornak köszönhetően jelentősen sikerült csökkenteni itt az energiaigényt. A hétszázmillió eurós géppark diódás lézerekkel hegeszt, ilyen gépek kezei alatt készülnek az ajtók, az oldalfal és a tetőlemez találkozásánál levő varratok. Évi 3060 tonna szén-dioxid nem kerül emiatt a levegőbe. Máris könnyebben lélegzem…

Persze a fogyasztáscsökkentésnek seregnyi más eleme is jelen van az A6-ban: start/stop rendszer, fékezéskor nagy mennyiségű energiát az akkuba visszatermelő rendszer (mikrohibrid-szisztéma), a gépészeti elemekben különleges belső hőkezelés, precízen kézben tartott áramtermelési és -fogyasztási eljárások vannak.

Aztán meg a lámpák. A kötelező dupla xenonos opció mellett rendelhető ledes fényszóró is, előnye, hogy nagyjából olyan fehér fénnyel világít, mint a Nap, ugyanakkor oldalanként csak 40 wattot fogyaszt, és karbantartást sem igényel. Itt jön egy meglepő részlet: az ilyen lámpa, bármilyen jól szigetelik is a buráját, párásodásra hajlamos. Nem így az Audié (fanfárok, tárááámm)! Kis hőcserélők, ventilátorok akadályozzák meg a lecsapódást. Csak remélni merem, hogy a fogyasztási előny így is igazolható marad…

Lépjünk vissza egy pillanatra a drágább xenonokhoz: ezek a fényszórók folyamatosan igazodnak a pillanatnyi forgalmi helyzethez – ha autó jön szembe, elhúzzák a fénykévéjüket, hogy csak a kocsi saját sávjában mutassák messze az utat. A ledes verzió ezt nem tudja, ott csak tompított/távfény üzemmód van.

Egyébként fénydiódás a kanyarfény is, ha pedig a navigációs rendszer jelzi, hogy kereszteződéshez értünk, legyezőszerűen körbevilágít. Ködlámpák helyett úgynevezett rosszidő-lámpák vannak az autó orrában, ezek akár 60 méterre elvilágítanak a fehér masszában, négyszer olyan messze, mint a hagyományos, izzós technika.

De van még bőven térdrogyasztó trükk. Például az A6-ba rendelhető a világ első, sorozatgyártású, az adatokat színesben a szélvédőre vetítő kijelzője (HUD). Igen ám, de akármilyen precízen is készül, a szélvédő sosem teljesen sima, apró hullámok mindig vannak rajta. Sebaj, Ingolstadtban számoltak ezzel. Minden kivetítőt „Ordnung muss sein!” felkiáltással a szélvédőhöz kalibrálnak a gyárban. Erre vajon tényleg szükség van?

No meg. Az automata váltóval szerelt A6-os a navigációs rendszertől kapott információk alapján visszagangolgat kanyar előtt. Maga a navi Google-alapú, onnan veszi a címeket, utakat, domborzati képeket, arra a vetíti az útvonalat. Nekünk jól jött a funkció, mert a bemutatót ugyan a csodás Szicília szigetén tartották, de a késői érkezés miatt csak este fél hatkor kezdődtek a tesztvezetések. Odafelé gugliztuk a tájat, az is több volt, mint a semmi.

Ha valaki kutat, boltot, nevezetességet keres, bármit elő tud szedni a Google segítségével, nem köti kezét béklyóba a hagyományos navik szűk POI-listája. Rájön, mondjuk a gerjedelem, felpattintja a keresőt, beírja, hogy „whorehouse sicily", aztán már száguld is a dagadt nigériai nőkkel teli cataniai bordély felé. Ilyen egyszerű. Még kézírás-felismerést is tud a navi, minden a fenekünk alá van tolva.