Buy Cialis. Buy Viagra. Buy Z3 coupe!
Használtteszt: BMW Z3
Amikor 1995-ben bemutatták, a BMW Z3 roadster (E36/7) szinte azonnal keresett áru lett. A sokak által meg nem értett, mára már azonban kultikussá vált Z1-es egyenes ági folytatása iránt óriási volt az érdeklődés. Bár az eleinte kapható négyhengeres motorocskák közül (M43, M44) csak a 140 lóerős 1,9-es mozdította úgy-ahogy, a forma és a minőség eladta az autót, még úgy is, hogy a menetteljesítmények (és a műanyag hátsó ablak) miatt sok kritika érte. Ezekkel szemben egy MX-5-ös Mazda egyértelműen virgoncabb, könnyedebb és vezethetőség szempontjából jobb autó volt.
Bár az első hónapokban a BMW hivatalosan cáfolta, hogy valaha is készülnek hathengeres változatok, ezt senki nem vette annak idején komolyan, főleg úgy nem, hogy az összes többi akkori modell elérhető volt a selymes, soros hathengeressel - a Z3 alapjául szolgáló E36 is.
1997-től megjelentek az M52-M54 motorok (150-231 lóerővel), majd természetesen a zseniális S50-S54-ek is az aktuális M3-ból (E36, E46), és helyreállt a rend. Bár a neten temérdek információ és garantált adat érhető el, arról sokan nem tudnak, hogy a Z3 alapáras ülései a Porsche Boxster ülésvázára épültek, azzal a különbséggel, hogy iszonyatosan kényelmetlenek és rosszak. Nem csoda, hogy az első pár százas széria után áttervezték őket.
A 100 ezres darabszámot 1997. október 28-án érték el, 2002. június 28-án 12.43 perckor gördült le az utolsó, 298 735-ik roadster a spartanburgi gyártósorról, véget vetve ezzel az első BMW-modellnek, amit kizárólag a tengerentúlon gyártottak.
A szám nem kicsi, akad is Z3 roadsterből bőven, bár mifelénk túlnyomó többségben a kicsi négyhengeresek az elterjedtek, ezektől viszont távol áll a forma által sugallt dinamizmus, ami az erősebb hathengeresek kiváltsága maradt. A tömegek kedvelik, vásárlókból nincs hiány és mindenki elégedett. Szerencsére kevesen tudják, hogy létezik egy nagyságrendileg jobb autó a Z3 roadsternél.
A Z3 coupé.
A megoldás egyszerű: a karosszéria épp annyival merevebb, a futómű pont azzal a paraszthajszállal jobban hangolt, hogy pár perc autózás után jóleső érzés töltsön el minket: na ez az, ilyen egy jó BMW. Ráadásul a roadsterhez képest elenyésző mennyiségben készült az 1997 júniusától kapható kupé: mindössze 16 649 darabot gyártottak belőle, ehhez számolható még a 3926 darab M.
Jóval ritkább tehát, és a még ma is teljesen egyedi, shooting break-szerű kialakításnak köszönhetően ugyanolyan szürreális karikatúrája egy kombinak, mint 1997-ben. Alacsony, széles, széttaposott sportcipő hosszú orral, az eltúlzott hátsó kerékjárati ívek olyanok, mint egy szteroidkúrára fogott gepárd remegő, túlburjánzott izomszövettől dagadó lábai. Nekirugaszkodásra készen feszül. A Z3M aztán maga az országúti erupció.
Piszok jól néz ki az utcán, a parkolóban, a kanyarban vagy csak elsuhanva a szembesávban is, nem tudunk olyan szögből nézni rá, hogy közben lélekben ne képzelnénk el a padlón tompán koppanó gázpedál hangját, és a soros hathengeres fémes üvöltését. De Sade márki érezhette így magát, amikor a szobalány lehajolt előtte, hogy megigazgassa az ágytakarót.
Érthetetlen, hogy a BMW honnan vette a bátorságot, hogy a rétegmodell rétegmodelljének ilyen formát adjon, de az biztos, hogy nálam utólagos hatállyal is életnagyságú szobrot érdemel érte Marcus Syring, méghozzá Wolfsburgban vagy akár Stuttgartban.
Gergő autója ugyan magán viseli a hazai használtautó-jegyeket, annyiban azonban szerencséje volt, hogy előző tulajdonosa nagyon keveset használta, azt is csak jó időben. Ha kicsit is beborult, vagy fagyott, azonnal beköltözött a fűtött garázsba, akár hónapokra is. Tehetős laikusé lehetett, az elejét valamikor megtörték, bár inkább úgy tűnt, az autó orra csúszhatott be valami alá, vagy esett rá valaki/-mi. A zárhídig azonban nem jutott el az ütés, városi koccanásnak tűnik.
Ez persze nagyon fel sem tűnne, ha nem most jött volna el az ideje a javítás javításának. Nem dolgoztak valami szépen a mesterek (gyaníthatóan jól átverték a megrendelőt), egy helyen a gitt már megrepedt, a géptetőn is van pár oda nem való hullám. Az 1997-es kupé 2,2 millió forintért cserélt gazdát, a kilométeróra állása bizonyítottan alig valamivel 100 ezer feletti volt, a néhai orrsérülést leszámítva műszakilag teljesen jó állapotban. Ez jó vételnek számít még úgy is, hogy azért volt és lesz is rajta munka. Gergő terve, hogy helyreteszi az oda nem illő részleteket (krómkopoltyú, kilincs) és természetesen helyrehozza a törés nyomait.
Mi mennyi?
A Z3 coupe jellemzően legalább 50 százalékkal – ha nem többel – drágább az ugyanolyan motorral szerelt roadsternél. Ebben a pillanatban két eladó van az országban, de az egyik külföldi papíros (2,6 millióért), a másik pedig automata, kerek négyért, ami értelmezhetetlen hülyeség ebben az autóban.
Megkockáztatom, hogy idehaza venni nem érdemes. Németország a jó irány, bár ott is nagy a szórás. A gyártás eleji 2,8-asok ára 7000 eurótól indul, egy ilyen egész pofás már 8,5 ezer, az igazán keveset futott, megkímélt példányok pedig rendre 10 ezer euró fölött találhatók. München környékén, magánszemélytől, márkakereskedőtől érdemes venni, ha netán hirtelen késztetést érezne bárki is. Valamirevaló ordas Z3M 16 ezertől kapható.
Az alkatrészárak közel sem annyira horribilisek, mint sokan gondolják. Mivel alapjaiban az E36-ra és annak mechanikájára épül, így tényleg minden van hozzá. Féltengely 50 ezer forint, Sachs kuplungkészlet 55–100 ezer, a kettős tömegű lendkerék persze húzós (190 ezer), de máshoz sem olcsóbb. ATE féktárcsa mintegy 23 000 Ft, Lemförder gömbfej 10 ezer… Ezek vállalható tételek ennél az autónál. Ráadásul köztudott, hogy a jó minőségű alkatrésszel sokáig iszonyúan megbízhatóan működnek. Csak a karosszériaelemek, azokra nagyon vigyázni kell.
Eddig a kötelező olaj-gyertyák-szűrők cseréjén kívül egy új kuplungszerkezetet és termosztátot kapott. Folytatása következik.
Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.
