A 640i Cabrio egy bálna. Majdnem öt méter hosszú, majdnem két tonnát nyom, és hiába nagyon erős, hiába növelték drasztikusan a kasztni merevségét, ha a kocsi minden helyzetben nagynak érződik, billeg és bólogat. Stump Bandival szinte egyszerre mondtuk ki egy közös kocsikázás közben: az ötös futóműve keményebb. Igen, mindketten úgy éreztük, ez az autó sokkal kényelmesebb, mint általában a BMW-k, az isten is arra teremtette, hogy szépen, lassan krúzoljunk vele. Ráadásul ebben a műfajban szinte tökéletesen teljesít.
Hogy egy ilyen kocsiban mennyi extra van, arról gondolom manapság már teljesen felesleges beszélni, de azért a tolatóradart kiemelném: a központi kijelzőn a kasztnin körbe elhelyezett kameráknak köszönhetően még a mögöttünk álló kocsi rendszámát is leolvashatjuk parkolás közben, sőt azt is látjuk, pitypang vagy százszorszép nő-e az autó körül. A kidolgozási minőséget sem méltatom, méltatták már annyian, elég az hozzá, hogy biztosan sokkal kellemesebb és elegánsabb környezet a 640i utastere, mint sokunk otthona.
Egy-két hibája azonban van. Furcsállom, hogy ebben a közel ötméteres autóban ennyire nem fektettek hangsúlyt a hátsó lábtérre. A tesztautó a legnagyobb jóindulattal is legfeljebb 2+2 személyes, kizárt dolog, hogy két felnőtt férfi egymás mögött kényelmesen elférjen. Én 170 centis vagyok, sőt még jó közel is húzom magamat a kormányhoz vezetés közben, de még így is alig fértem el magam mögött és a térdemet is jól bevágtam beszálláskor. Igaz, cserébe egészen nagy, 350 literes a csomagtartó.
A másik gond a széllel van. Kabrióban persze szeretjük a szelet, az is része az élménynek, de ebben a kocsiban ahhoz képest, hogy mit képvisel és kiket céloz meg, egy kicsit sok jut belőle az utasok fejére. Már száznál elég szellős az utastér, 130-140-es tempónál pedig már fel kell emelnünk a hangunkat, hogy beszélgethessünk. Persze még így is lehet nyálat csorgatni, hiszen a 640i Cabrio még ilyenkor is szétkényezteti az utasait, de egy kicsit kevésbé hatékonyabban.
Az nem kérdés, hogy magam vennék-e ilyen autót, ugyanis valószínűleg soha a büdös életben nem lesz 30-35 millió forintom erre a célra, az viszont fontos, hogy kinek ajánlanám. Azt gondolom, mindenki imádni fogja, aki az autózásban a kényelmet és a lazulást keresi, vagyis jellemzően a negyven év fölötti korosztály a célcsoport. Akik emellett utcai harcolni is szeretnének a kabriójukkal, azok inkább kerüljék el, a kocsi viselkedése ugyanis kellemes, limuzinos, köze nincs a nyers sport-BMW-khez.
A tető egyébként 24 másodperc alatt nyílik ki/záródik be, a móka 40 km/h-ig menet közben is végrehajtható. Nagyjából egyébként ez az a sebességhatár, amit húznék magamnak, ha ilyen kocsim lenne: sohasem sietnék, csak terpeszkednék kényelmesen és közben úgy élvezném az életemet, mintha minden másodperc az utolsó volna.
Azon túl, hogy mennyire kényelmes és mennyire nem sportos, még egy nagy meglepetést okozott a tesztautó: tizenöt litert fogyasztott mindössze, pedig többen is vezették, ezért kapott is rendesen. Az Efficient Dynamics, úgy látszik, tényleg hasznos, hiszen egy háromliteres turbómotortól ez a fogyasztás nagyon kedvező, meggyőződésünk, hogy óvatos lábbal akár 12 literre is le lehet tornázni. Ha valaki 640i Cabriót vesz, csak azt tanácsolom neki, próbálja meg tartani ezt a 12 litert, akkor használja jól a kocsiját, akkor élvezi ki igazán.