Mi kell a nőnek?
Ford Ka Individual
Az előző Ford Ka messze a legaranyosabb miniautó volt. Ez a mostani sajnos már nem olyan izgalmas, de azért még így is megdobogtatja a fiatal lányok szívét. De vajon mit tud, hogyan kényeztet?
Amikor először megpillantottam a régi Kát, olyan bizsergést éreztem, amilyet korábban még soha – autótól legalábbis nem. Jöhet tőlem Mercedes, Ferrari, de akár Bentley is, a kis Ka annyira cuki, hogy a nagyok, legyenek akármilyen szépek és drágák, labdába sem rúghatnak mellette.
Óriási csalódás volt számomra az új Ka. Tudom, a férfiak mást gondolnak erről, szerintük végre rendes autót faragtak a kis dodzsemből, és ez az új pofás, míg az elődje játékautó volt, ami a vidámparkba, nem a közutakra való, én azonban pont az ellenkezőjét vallom. Szerintem a Ka elveszítette a karakterét, ugyanolyan lett, mint a többi autó, nem lóg ki többé a sorból és már közel sem olyan cuki, pedig még mindig aprócska.
Szép a Ka, már hogyne lenne szép, főleg az Individual felszereltséggel járó 16 colos, fekete könnyűfém felnikkel meg a nagy hátsó szárnnyal – azt mondjuk nem értem, miért nem cicomázzák fel jobban, a német és az angol Ka Individualon sokkal több díszítő elem van és kívül-belül nagyságrendekkel jobban is néznek ki. Aranyos kisautó a Ka, de nem különleges többé. Nem izgalmasabb, mint a Fiesta vagy a Mazda 2, hogy igazi riválisáról – mert az előbb említett két modell kisautó, nem mini – a Fiat 500-asról ne is beszéljünk. A Kával kapcsolatban azonban a legkisebb Fiatot lehetetlen kikerülni, hiszen a két autó műszakilag azonos, így hát a mini-Ford is Lengyelországban készül az 500-asokkal egy helyen.
Az utasteret egyedi kárpit és bőrkormány dobja fel, vagány váltógomb és más hasonló tortadíszek, a műanyagok minősége azonban silány. Akárhová nyúltam, a műszerfaltól az ajtóig mindenhol rideg, kellemetlen tapintású, helyenként érdes műanyagokat tapintottam. A bőrkormány volt az egyetlen kellemes tapintású tárgy, ami a kezem ügyébe esett, de ezzel sem voltam százszázalékosan elégedett.
A rádiót a saját gombjaival vezérelni szinte lehetetlen, annyira picik és nehéz őket nyomkodni, de sebaj, a kormány is tele van gombokkal, majd nyomkodom azokat – gondoltam, tévesen. Nekem pici kezem van, de gondolom, a célközönség sem bírhat sokkal nagyobb méretekkel, ezért ők is gondban lesznek, vezetés közben ugyanis csak akkor lehet váltani a csatornák közt, hangosítani, halkítani stb., ha elengedjük a kormányt, különben egyszerűen nem érjük el a gombokat. Ja, és az indexkapcsolóval is gondban voltam, túlságosan hátul van.
A kormány egyébként fel és le állítható, előre-hátra nem. A vezetőülésnek a lapját lehet ugyan fel-le mozgatni, de csak szerény keretek közt. A vége úgy is az lesz, hogy magasan ülünk, amit én speciel szeretek, mert jól látom az utat. Hátul a lábtér nagyon szűk, a fejtér pedig még annál is szűkebb, csak nagyon kényelmetlenül tudtam bepréselni magamat magam mögé, pedig csak 167 centi vagyok.